Tele volt hibákkal Nagy Márton stratégiai összegzése, úgyhogy átírták

Nem sikerült teljesen rendbe tenni.

Slendriánul megfogalmazott, néhol teljesen értelmetlen, máshol fájóan magyartalan mondatok kerültek be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter köszöntőjébe, amelyben a tárcavezető a versenyképességi stratégiáról értkezett. A szöveget több helyen át is írták inkább, miután a hvg.hu kielemezte a dokumentumot.

A nagy terv szerint hat év múlva ilyenkor az EU fejlettségének 90 százalékán állnánk, ehhez képest már a szöveg első mondatának sem volt az égvilágon semmi értelme. „Tisztelt Olvasó! A célunk, hogy 2030-ra Magyarország egyik legversenyképesebb országa legyen” - olvashattuk a szövegben.

A javítás után kiderült, hogy a cél a világ egyik legversenyképesebbjévé válni, de a szöveg számos egyéb ponton is meglehetősen furcsán nézett ki. Többek között ilyen mondatok szerepeltek benne:

„A magyar versenyképességi stratégia célja, hogy olyan gyakorlatias akciótervet mutasson be, ami növeli Magyarország versenyképességét 2030-ra és ez szemmel látható érdemi javulást eredményezzen termelékenységben és versenyképességi mutatókban is.”

„A versenyképességi stratégia 4 pilléren alapul a patriotizmus, a technológia, fenntarthatóság és az ellátásbiztonság, melyeken belül kiemelt fókuszban lesz a mesterséges intelligencia elterjesztése a vállalati szektorban, valamint a fejlett elektromobilitási ökoszisztéma kiépítése.”

Ezen felül a lap szerint olyanok a dokumentum bizonyos részei, mintha Chat GPT-vel írták volna. Az általános fejlesztési célok című 14 pontba és ezek alpontjaiba például azt írták, hogy a munkatermelékenység értékét 25-30 százalékkal kell javítani 2030-ra, méghozzá „a modern technológiák alkalmazásával”. Azt is kitűzték, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása jelentsen 15 százalékos növekményt a magyar GDP-ben (mivel a globális átlagra 14-et jeleztek elő), hogy „magyar bajnok” vállalatok színre lépését kell támogatni, de az is szerepel a szövegben, hogy 2030-ra közel 118 ezer pilóta közel 157 ezer drónnal repüljön a magyar légtérben, miközben az 5G-lefedettség 2025-re eléri a 76 százalékot. Szépen hangzó, de többször túláltalánosított célok, máshol pedig furcsán konkrét (közeli) számokkal, mintha véletlenszerűen egymás mellé lennének dobálva - írja a lap.

A hvg.hu szerint az IT- és kommunikációs szektorról, a vegy-, fém- és műanyagiparról vagy a gyógyszergyártásról különösebb konkrétumok nélkül a következő gondolatokat dobták be:

„Patrióta szempontokat figyelembe vevő közbeszerzés-elbírálás kialakítása.”

„Startup ökoszisztéma fejlesztése, finanszírozása.”

„A helyzeti előnnyel rendelkező és az ellátásbiztonsági szempontból kiemelkedő jelentőségű láncok célzott fejlesztése.”

Az alapanyagipar kiemelt javaslatai között pedig a 4. és az 5. pont is az lett, hogy „magyar beszállítók támogatása a Magyarországra érkező nemzetközi vállalatok kapcsolatfelvétele során”.

Az NGM aztán csakhamar átírta a dokumentumot, a lap szerint több hibát kijavítottak, kezdve mindjárt az első mondattal. A négy pillérről szóló szövegrészt két mondatba szedték szét, emellett beletették a hiányzó névelőket és a felsorolás elejére a szintén elhagyott kettőspontot. Több, fentebb említett hibát azonban így is benne hagytak a szövegben, az alapanyagipar kiemelt javaslatai között például továbbra is ugyanaz a 4. és az 5. pont.

A tárca egyébként korábban azt közölte, hogy van egy 140 oldalas anyaguk, amelyet nem hoznak nyilvánosságra, helyette egy összefoglalót ígértek. Végül kikerült egy 29 oldalas anyag, de az sem a minisztérium honlapjára, hanem néhány megyei kamara és a Tej Terméktanács oldalán lett elérhető. Ezen kívül a tárca LinkedIn-jére töltöttek fel egy Power Point dokumentumot.

A nagyra törő terveknek egyébként további szépséghibája, hogy miután felmerült, miből lenne minderre pénz, a válasz az lett, hogy az Európai Unió segítségét kell kérni. Ezzel persze normális esetben nem is lenne semmi gond, ha nem brüsszelezéssel telne a kormány kommunikációjának szerves része. Így aztán a realitásokra tekintettel az anyagban hozzátették, hogy „amennyiben az uniós források nem vagy nem időben állnak rendelkezésre, hazai költségvetési források célzott biztosítása indokolt”.