Magyarország nemmel szavazott Koszovó ET-tagságára

Az Aleksandar Vučić vezette Szerbiával szoros baráti kapcsolatban álló Orbán-kormány, Belgráddal összhangban utasítja el az Európa Tanács javaslatát.

Rendkívüli döntést hozott az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE), amely azt javasolta, hogy hogy hívják meg Koszovót az Európa Tanács tagjai közé.

A kedden este elfogadott jelentés különlegessége az, hogy Koszovó függetlenségét csupán az ENSZ tagállamok 53 százaléka ismeri el, és a 46 európai országot tömörítő Európa Tanács több országa, - Szerbia mellett öt uniós állam: Románia, Spanyolország, Ciprus, Szlovákia, Görögország – sem ismerte el Koszovót önálló államként. Magyarország ugyan elismerte Koszovót, de az Aleksandar Vučić vezette Szerbiával szoros baráti kapcsolatban álló Orbán-kormány, Belgráddal összhangban elutasítja az ET-tagságot.

Ezt a kedd esti strasbourgi szavazás előtt is jelezte Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.

– jelentette ki. Németh Zsolt azzal érvelt, hogy bár Magyarország elviekben támogatja Koszovó ET-tagságát, de mivel „nem teljesíti a saját maga által vállalt feltételeket”, közöttük az észak-koszovói szerb közösségnek évek óta ígért, de máig nem teljesített területi autonómia létrehozását, ezért nem tudja megszavazni a javaslatot.

Belgrád is hasonlóan érvelt. Az EU által felügyelt Pristina-Belgrád párbeszéd hosszú ideje nem tudott eredményt elérni a két szomszéd közötti viszony rendezése terén, ám nem csak Koszovó, hanem Szerbia sem teljesítette vállalásait.

Az Európa Tanács tagság elnyeréséhez kevés a Közgyűlés ajánlása, amelyet különben 131 igen szavazattal, 29 ellenében és 11 tartózkodás mellett fogadtak el, azt még az ET Külügyminiszteri Bizottságának is jóvá kell hagynia. A kérdés a május 16-17-i ülésen kerül terítékre, a végső döntéshez a szavazáskor jelenlévő miniszterek vagy nagykövetek kétharmados többségére van szükség. Ami elméletileg meglesz, főképp azért, mert a Közgyűlés a példátlan helyzetet szem előtt tartva „diplomáciai lépések megtételére, párbeszédre és kompromisszumra” szólított fel és felkérte a Miniszteri Bizottságot olyan megoldás keresésére, hogy Koszovó tagsága „ne sértse az egyes tagállamok Koszovó államiságával kapcsolatos álláspontját”.

Mindezen túl, a Közgyűlés a tagság elnyerésének feltételéül szabta a pristinai kormányzat számára a szerb közösségi autonómia rendezését is. A Koszovó tagságát támogatók szerint ennek elnyerése lehetőséget adna arra, hogy a nemzetközi pozícióért küszködő ország előrelépést érjen el az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megerősítése terén, segítené abban, hogy „megküzdjön a fennálló kihívásokkal”, különös figyelemmel a kisebbségi közösségek jogainak jobb védelmére. Az uniós integrációs nyomás Ukrajna esetében is látványos eredményeket hozott, ugyanez megtörténhet az ET-tagságra áhítozó Koszovó esetében is, amelynek a nemzetközi szervezetekbe való felvételét következetesen blokkolja Szerbia.