Jön az újabb drágulás, 8 hónapja nem láttunk ilyet
Ahogy arról mi is beszámoltunk, jelentősen változnak a hét második felében a hazai üzemanyagárak, a változás iránya azonban eltérő lesz: a benzin esetében bruttó 7 forinttal emelkedik a literenkénti nagykereskedelmi ár, míg a gázolaj esetében csökkenő árakra számíthatunk a bruttó 6 forintos nagykereskedelmi árcsökkenést követően. Az átlagárakat tekintve az alábbiakra számíthatunk péntektől a kutakon:
- 95-ös benzin: 650 Ft/liter
- Gázolaj: 647 Ft/liter
Nagyon érdekes helyzet áll így elő pénteken, ugyanis
2023 AUGUSZTUSA ÓTA NEM volt PÉLDa ARRA, HOGY A BENZIN DRÁGÁBB LEnne A DÍZELNÉL.
A következőkben megnézzük, hogy mi okozhatja az érdekes dinamikát, milyen okok állnak a dízel-benzin olló összezáródása mögött.
Nem csak nálunk ez a helyzet
Kisebb megnyugvás lehet talán a hazai autósok számára, hogy alapvetően nem egy magyar-specifikus történetről beszélünk: az átlagos régiós üzemanyagárakat összevetve kiderül, hogy a környező országoknál is visszaesett a különbség a benzin és a dízel ára között. Az április 8-i adatok alapján a régiós átlagár a benzin esetében 621 forint volt, míg a dízelnél 622, tehát átlagosan 1 forinttal kell többet fizetni a dízel literéért a régióban. Ezzel szemben például január közepén még 20 forint volt a különbség az átlagos régiós dízel-és benzinár között.
A Neste oldalán pedig azt láthatjuk, hogy már átrendeződött az olajtermékek közti marzs: a finn olajcég adatai szerint április 12-én már többet kellett adni a beszerzés során a benzin literéért, ilyenre utoljára tavaly júliusban láttunk példát.
Különösen frusztráló lehet ez a jelenség a lakosság számára, ugyanis míg a dízelre rendszerint a szállítmányozásban, a teherforgalomban és az agrár tevékenységeknél van nagyobb szükség, addig a személyautók aránya közel 80 százalékos hazánkban.
Mi áll a háttérben?
Pletser Tamással, az Erste energetikai elemzőjével beszélgettünk nemrég a kialakult helyzetről, aki többek között rámutatott, hogy egyre kedvezőbb fogyasztási adatok érkeznek az Egyesült Államokból; a gazdasági kilátások javulásának köszönhetően nő meg a fogyasztási kedv a tengerentúlon, és ezzel együtt az energiatermékek iránti lakossági kereslet is, ami (mint korábban rámutattunk) leginkább a benzinfogyasztást ösztönzi. Eközben a dízelkeresletet meghatározó ipari teljesítmény még nem igazán lendült fel, igaz, ezen a fronton is szállingóznak már a kedvező adatok a feldolgozóiparból.
Ezen felül a spekulatív tőkeáramlásoknak is rendkívül fontos szerepük van: John Kemp energetikai szakértőt idézve elmondta Pletser, hogy a piaci szereplők a hosszú távú benzinár-emelkedés helyett sokkal inkább a dízelár-emelkedésből profitáló termékeket veszik - egyszerűbben fogalmazva: a spekulánsok benzin longról dízel longra váltanak. E mögött az a megfontolás, hogy az amerikai stratégiai dízelkészletek kilátásai jóval stabilabbnak tűnnek jelenleg, mint a benzin esetében - utóbbinál 2022 novembere óta nem látott szintre esett vissza nemrég a készlet.
De nem csak az egyik legfontosabb fogyasztónak számító USA-ban zajlanak olyan folyamatok, amelyek elősegítik a benzin relatív drágulását a dízelhez képest: jelentős késés volt az évtizedek után elkészült óriási nigériai finomító, a Dangote üzembe helyezésénél és felfuttatásánál. A napi 650 ezer hordó feldolgozására képes finomító alapvetően inkább benzin-orientált létesítmény lesz, a várakozások szerint azonban csak az idei második évben fog felpörögni a munka az üzemben, ez a késlekedés is nyomást gyakorol a benzinárra. Ráadásul nemrég elindult a Dangote termelése, jelenleg azonban elsősorban dízelt finomítanak az egységben, benzint várhatóan csak a következő hónapban fog szállítani a Dangote.
A BENZINFINOMÍTÁS MÁSODIK FÉLÉVI FELFUTTATÁSÁVAL ISMÉT MEGNŐHET A DÍZEL ÉS A BENZIN KÖZÖTTI ÁRKÜLÖNBSÉG az előbbi javára,
mutatott rá Pletser.
Ezen felül az orosz-ukrán háború eseményei is a benzinár-emelkedés irányába hatnak inkább: ahogy azt mi is megírtuk, a nyugati szankciók miatt nem igazán tudják az orosz mérnökök megjavítani azokat az olajfinomítókat, amelyeket az ukrán erők megrongáltak az elmúlt hetekben. A Lukoil mérnökei 2023 elején szembesültek egy jelentős problémával, amikor a NORSI finomítójukban egy turbina meghibásodott - mivel azonban egy amerikai cég rendelkezett a szükséges know-how-al és technológiával a javításhoz, amely viszont 2022 februárjában kivonult Oroszországból az ukrajnai háború miatt, az egész egység leállt és azóta sem üzemel. Ennek következtében
A FINOMÍTÓ BENZINGYÁRTÓ KAPACITÁSA 40 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENT,
ráadásul az orosz energiaipar nehézségeit azóta csak tovább súlyosbították az ukrán drónok által végrehajtott támadások, amelyek már több mint egy tucat finomítót érintettek (brit értesülések szerint az orosz finomítói kapacitás 10 százaléka érintett már). A javítási munkálatok lassan haladnak, mivel a kulcsfontosságú, nyugati országokban gyártott alkatrészek hiányoznak.
Ugyancsak emeli a benzin prémiumát, hogy március 1-el életbe lépett egy orosz döntés, miszerint többek között finomítói karbantartásokra hivatkozva a világ egyik legjelentősebb energiaellátója hat hónapra betiltja a benzinexportot - a vonatkozó adatok szerint márciusban már le is feleződött az ország vasúti benzinszállítása.
Címlapkép forrása: Getty Images
