Az Ausztrália keleti partjainál húzódó Nagy-korallzátony legutóbbi légi felmérése után aggasztó következtetésre jutottak a tudósok, a vizsgált területek 73 százalékánál az elmúlt hónapokban kifehéredtek a korallok.

A helyzet azért is aggasztó, mert ez az első alkalom, hogy a Föld legnagyobb korallzátonyán mindenhol extrém mértékű fehéredés következett be, ami azt jelenti, hogy adott területen korallok több mint 90 százaléka érintett.

A hatóságok szerint ez arra vezethető vissza, hogy 2023 nyarán sokkal kedvezőtlenebb viszonyok voltak, a kormányzati jelentés szerint a zátonyok akár 46 százaléka rekordméretű hőterhelést szenvedhetett el, szemben a 2016-os évvel, amikor az 20 százalék volt.

Mint ahogy a Greendex írja, amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, a színüket adó és a tápanyagaik előállítását biztosító algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad fenn, ezért beszélünk korallfehéredésről.

Hozzátették, amennyiben a fehéredés hosszú ideig fennáll, a korallok elpusztulnak, a helyzetet pedig nehezíti az, hogy a magas hőmérséklet mellett közrejátszik a korallok pusztulásában az óceánok szennyezettsége, a korallpusztító baktériumok elszaporodása.

Az elmúlt nyolc évben öt alkalommal tapasztaltak korallfehéredést a Nagy-korallzátonyon, és Richard Leck, az ausztrál WWF munkatársa az AFP-nek azt nyilatkozta, eddig sosem volt ennyire súlyos a helyzet. Megjegyezte azt is, hogy pontosan milyen arányú pusztulással járt a fehéredés, az csak hónapok múlva fog kiderülni. Az illetékes ausztrál hatóság szerint is további felméréseket kell végezni a fehéredés súlyosságának és mértékének felméréséhez.

Szakértők mindeközben arra figyelmeztettek, hogy sürgős intézkedésekre van szükség, ha csökkenteni szeretnék a korallzátonyok károsodását. Anna Marsden, a Great Barrier Reef Foundation (Nagy-korallzátony Alapítvány) ügyvezető igazgatója szerint ellenkező esetben “örökre elveszítjük ezeket a pótolhatatlan ökoszisztémákat”.

A Nagy-korallzátony a becslések szerit több mint 600 féle korallnak és 1625 halfajnak ad otthont, és Ausztrália mintegy 5 milliárd ausztrál dollárt (több mint 1000 milliárd forintot) fordított arra, hogy javítsák a vízminőséget.