Ennek értelmében idén május 30-án először ünnepelhetjük a burgonya nemzetközi napját. A nemzetközi szervezet mezőgazdasági és élelmiszeripari ügynöksége, a FAO üdvözölte a döntést és szerinte a burgonya napja rámutat ennek a növénynek az alultápláltság elleni küzdelemben vívott jelentőségére.

A nemzetközi krumplinap megünneplését egyébként Peru javasolta, ahol több ezer fajta burgonyát termesztenek. A burgonya az Andok térségéből indult világhódító útjára, Európába pedig a 16. században érkezett, s miután rájöttek arra, hogyan lehet hasznosítani a konyhában, egy csapásra megoldódott az éhezés problémaköre, a burgonya nagyon fontos népélelmezési cikké vált. Európa- és világszerte több tízmilliárd ember élelmezéséhez járult és járul hozzá napjainkban is.

A FAO a nemzetközi napra készülve összeállított egy útmutatót, mely azt mutatja be, hogy mit tehetünk a fenntartható burgonyatermesztésért és -fogyasztásért.

burgonya

A burgonya Európa- és világszerte több tízmilliárd ember élelmezéséhez járult és járul hozzá napjainkban is – forrás: Pixabay

Mint ebben írják: a több mint 5000 fajtát számláló burgonyát sokfélesége kiemelkedő jelentőségűvé teszi a globális élelmiszerellátásban még az esetleg nagyon eltérő környezeti adottságok mellett is, továbbá segít az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A rizs és a búza után a burgonya a harmadik legnépszerűbb élelmiszer a világon, melyet a glóbusz lakosságának mintegy kétharmada fogyaszt. Ugyan 2000 és 2020 között 17%-kal zsugorodott globálisan a termőterületek nagysága, a teljes termelés 11%-kal bővült a jobb fajtáknak és termelési módszereknek köszönhetően.

Az adatok szerint összesen 159 országban termesztenek burgonyát, közel 18 millió hektár összterületen. Az éves kibocsátás így eléri a 374 millió tonnát. Egy csaknem 12000 hektáros burgonyaültetvény a perui Andokban egyike a fajtamegőrző kezdeményezéseknek, ahol őslakos népek vigyázzák a növény genetikai erőforrását és a hozzá kapcsolódó ősi tudást is.


Különösen figyelemre méltó, hogy mintegy 180 vad burgonyafajta van, amelyek számos kívánatos örökölhető tulajdonsággal rendelkeznek, ideértve a környezethez és termelési rendszerekhez való alkalmazkodóképességet; a kártevőkkel és betegségekkel szembeni ellenállóképességet; valamint a magas tápanyagtartalmat. A gumók méretének, színének és formájának változatossága is lenyűgöző. Ezek a vad burgonyafajták, bár közülük sok nem alkalmas emberi fogyasztásra, valódi „alapanyag-eszköztárat" jelentenek az egyre fejlettebb burgonyafajták kinemesítéséhez.

Azt is írják: a burgonya jelentősége túlnyúlik az alapvető élelmiszernövény szerepén. Mégpedig azért, mert sokoldalú és magas hozamú növény, amely képes különböző éghajlati és talajviszonyok között is jól fejlődni. Viszonylag alacsony környezeti hatással rendelkezik más növényekhez képest. Kisebb víz- és műtrágyaigényű termény, mint például a búza vagy a rizs. Emellett a burgonyanövény sűrű lombozata segíthet a talajerózió leküzdésében és a talaj szerkezetének javításában, hozzájárulva ezzel az általános környezeti fenntarthatósághoz.

Mindemellett kitérnek arra is, hogy a nemzetközi naphoz hogyan lehet csatlakozni, s erre hívnak és várnak is szervezőket, jelentkezőket. Az elképzelések szerint a témához kapcsolódóan szervezhetők webináriumok, panelbeszélgetések, indíthatók otthoni és közösségi kerti kezdeményezések, s éttermek is ösztönözhetők arra: vásároljanak a helyi mezőgazdasági termelőktől minél több burgonyát és tegyenek a vendégek asztalára belőle készült, változatos ételeket.