Az Egyensúly Intézet a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ) együttműködve javaslatcsomagot dolgozott ki a kint dolgozó magyarok hazatelepülésének elősegítésére. Erre azért volt szükség, mert szerintük a probléma érzékelhető jelentőségéhez képest igen keveset tudunk a tartós külföldre áramlás valódi mértékéről és a magyar gazdaságra gyakorolt részletes hatásairól. A kutatásból kiderült, hogy az anyaországot elhagyók három legvonzóbb célpontja Németország, az Egyesült Királyság és Ausztria – egyedül e három országban összesen mintegy 281 ezer magyar él és dolgozik. Ők 2013 óta évente átlagosan a GDP-nk 2–3 százalékának megfelelő forrást utaltak haza, ami a Magyarországnak kifizetett európai uniós források összegével mérhető össze.
Külföldön dolgozó magyarok: elmondták, miért (nem) jönnének haza
A külföldön munkát vállaló honfitársaink körében végzett kérdőíves felmérés adatai alapján a kivándorlás fő okai:
- a külföldön elérhető magasabb fizetés,
- a bizonytalan, kiszámíthatatlan otthoni jövő,
- a hazai politikai helyzet negatív megítélése,
- a honfitársak mentalitásával való elégedetlenség, valamint
- az anyagi problémák.
A hazaköltözés mellett szóló legjellemzőbb érvek:
- a szociális kapcsolatok (család, barátok) hiánya, ritkábban honvágy,
- a gyerekek iskolai tanulmányainak megkezdése,
- a külföldi munkakeresés nehézségei,
- az anyagi bizonytalanság a külföldi élet során,
- az anyagi célok teljesülésének elmaradása a külföldi munkavállalás során,
- a nyugdíjas kor elérése.
A hazaköltözés ellen ható fő motivációk:
- az alacsony fizetés,
- a gazdasági bizonytalanság, továbbá
- a külföldi élettel való általános elégedettség.
A külföldön élők nagyjából öthatoda nem vagy legfeljebb a nagyon távoli jövőben tartja valószínűnek a hazatérést, ám mintegy 15–17 százalékuk tervezi, illetve elképzelhetőnek tartja, hogy a következő öt-tíz évben hazaköltözzön.
Hazatérés esetén ekkora összeggel dobhatják meg a magyar nominális értékét
A megkérdezett magyarok egyébként szinte kivétel nélkül elégedettek külföldi munkahelyükkel és a munkakörülményekkel, még akkor is, ha jelenleg nem a végzettségüknek megfelelő munkát végeznek.
Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint
2028-ra a külföldön élő magyarok létszáma 770 ezerről 750 ezerre, míg hazautalásaik összege a GDP 2,2 százalékáról 1,4 százalékra fog csökkenni.
Prognózisuk alapján a különböző hazatérési forgatókönyvek megvalósulása esetén ugyanakkor akár 300–1500 milliárd forinttal is növekedhetne a magyar GDP nominális értéke a fenti határidőig.
A HVG tudósítása szerint Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója rámutatott, hogy az uniós országok között középmezőnyben vagyunk a 20–64 éves aktív populációban a külföldön munkát vállalók lakossághoz viszonyított arányát tekintve. Miközben szomszédunk, Románia messze vezeti ezt a rangsort.
Ennyi pénzért jönnének haza a külföldön dolgozó magyarok
A kérdőíves kutatás válaszadói közül
- 43 százalék a 4 millió forintos egyszeri hazatérési támogatást,
- 35 százalék a kötelező 13. havi fizetést,
- 32 százalék a külföldi jövedelem felét elérő jövedelmet,
- 24 százalék pedig a 2 millió forintos egyszeri támogatást
jelölte meg a legmotiválóbb ösztönzőként a hazatérés szempontjából.
A legerősebb motivációs tényező az lenne, ha biztosítani tudná a kinti jövedelem közel kétharmadát a magyar munkaerőpiaci környezet – ebben az esetben már jelentős számban megfontolnák, hogy hazatérjenek.
A jó élethez legalább havi nettó 600 ezer forint kell itthon
Az Egyensúly Intézet decemberben még azt vizsgálta, hogy mekkora kereset mellett beszélhetünk szűkös, átlagos, illetve gondtalan életről. Bár a felmérés eléggé szubjektív, miután egyéni válaszadásra épült, a válaszok egybecsengenek a Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke által a Világgazdaságnak elmondottakkal. A tavaly év végén megkérdezettek véleménye szerint ugyanis
- a szűkös életvitelhez 250 ezer,
- az átlagos szintű megélhetéshez havi nettó 350 ezer forintra,
- míg a gondtalannak vélt élethez havi nettó 600 ezer forintra volt szüksége egy átlagos magyarnak.
A felmérés szubjektivitását mutatja egyébként, hogy a válaszadók háromnegyede szerint a jövedelmük nem éri a 350 ezer forintos átlagot, miközben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint pont itt van a nettó mediánbér is, azaz a keresők egyik fele ennél többet, másik pedig ennél kevesebbet vihet haza.
