Az EU-s átlaggal összehasonlítva rosszul muzsikálunk az egészségügy területén.
Magyarországon a GDP mindössze 7,4 százalékát teszik ki az egészségügyi kiadások, ez pedig a 6. legalacsonyabb érték az Európai Unióban.
A közösség átlagos ráfordítása 10,9 százalék. Mindez kiolvasható a Magyar Nemzeti Bank nemrég megjelent 2023-as Versenyképességi jelentéséből.
Mellesleg a versenyképesség területén is rontottunk, jelenleg a 19. helyet foglaljuk el az EU-ban. Ráadásul az Egészséges társadalom elnevezésű területen majdnem az utolsók, 26.-ak vagyunk a közösség tagállamai között – részletezte az azenpenzem.hu.
Megjegyezték, hogy az MNB jelentése szerint az egészségügyi kiadásokra költött összeg arányával sem stimmel minden. Hazánkban az egészségügyi kiadások 72 százaléka származik állami forrásból. Ez 9 százalékponttal alacsonyabb az EU-s, valamint a többi visegrádi ország átlagánál.
A jegybank elemzése továbbá rámutat, hogy a háztartások közvetlen egészségügyi kiadásai a GDP 1,8 százalékát teszik ki. Ez az érték magasabb az EU-s átlagnál, ami 1,6 százalék.
Emellett hazánkban kevés az orvos és a szakdolgozó, az közösség egészét tekintve alul teljesítünk az egészségügyi ágazat humánerőforrás-ellátottságában. Magyarországon például 1,6 szakdolgozó jut egy orvosra. Az uniós átlag ezzel szemben 1,9.
Mi a helyzet a magyar kórházakkal?
Ahogy beszámoltunk róla, az Orbán-kormány nyárig 104 milliárd forintos kórházi adósságrendezését ígért, ám az összeg már március végén 110 milliárd forintnál járt.
A hazai kórházak tetemes adósságairól rendre beszámolunk. Mire 2022 végére sikerült kifizetni a beszállítókat, újabb tízmilliárdos tartozással kalkulálhattak az egészségügyi intézmények.
A Magyar Államkincstár adatai szerint június végéig mintegy 70,2 milliárd forintnyi tartozást halmoztak fel a fekvőbeteg-ellátó intézmények, a szakrendelők és a kórházak háttérintézményei.
Októberre a tartozás összege akkora volt, hogy csak készpénzes fizetés ellenében szállítottak a gyógyszercégek és az étkeztetők az ország rehabilitációs csúcsintézményébe.
Mint kiderült, az adósság szeptemberre elérte a 100 milliárd forintot – egy évvel korábban az összeg csupán 60 milliárdra rúgott.
Takács Péter egészségügyi államtitkár közlése szerint nem egy „egyszerű” adósságrendezésről van szó. Ugyanakkor megjegyezte, a kormány szerint trükköznek (?) a kórházak.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára nemrég kifejtette, hogy tavaly év végén a kormány 130 milliárd forintnyi tartozásból 90 milliárd forintnyit rendezett.
Ennek ellenére januárban már 83 milliárd, februárban pedig több mint 100 milliárd forint volt a kórházak adóssága.
Az OSZ az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesületével (ETOSZ), valamint a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszterével (MediKlaszter) hangsúlyozta, hogy az eddigi talán legnagyobb összegű konszolidáció ellenére, ma
„rosszabb a helyzet, mint volt”.
Az egészségügyi kormányzat többször ígéretet tett az adósság rendezésére, ez a mai napig nem történt meg – fűzte hozzá Rásky.
A három szakmai szervezet március végén azt kérte a kormánytól, hogy utóbbi mihamarabb biztosítsa a kórházak lejárt tartozásának fedezését, és mielőbb történjen meg az adósságok teljes rendezése.
Varga Mihály pénzügyminiszter is megszólalt az ügyben
A tárcavezető április elején beszélt arról, hogy megvizsgálják a kórházi adósságok rendezésének lehetőségét.
Ekkor röppent fel a hír, hogy a kormány nyárig két részletben mintegy 104 milliárd forintnyi tartozást rendez.
Az első részletet, közel 64 milliárd forintot egy hónapon belül, további 40 milliárdot júniusban utalhat az egészségügyi intézmények számláira.
Bezárások a láthatáron
Takács Péter a napokban tartott előadást egy konferencián, amelyben megpendítette, hogy további kórházak bezárására lesz szükség.
Az egészségügyi államtitkár kijelentette azt is, hogy számos ellátási helyen tovább kell csökkenteni a kapacitásokat.
Március végén írtunk arról, hogy az ellátáshoz nélkülözhetetlen orvostechnikai eszközöket beszállító cégek helyzete a kórházak adósságainak rendezetlensége miatt tarthatatlanná vált. Ez az elmúlt időszakban több kórházi osztály működésének a felfüggesztéséhez vezetett.
Két nap múlva, április 19-én átmenetileg szünetelni fog a szülészet-nőgyógyászati fekvőbeteg ellátás a Keszthelyi Kórházban.
Az egészségügyi intézmény nem részletezte az intézkedés okát, ám a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium pár napja közölte, hogy a kórházban orvosi kapacitásprobléma áll fenn, ezért kellett meghozni a súlyos döntést.
Kapcsolódó:
Kiadták a vészjelzést a szakértők: Tornádóként sújtja az egész országot a szakemberhiány
