A gáztűzhely használatának emberi egészségre gyakorolt hatását az utóbbi időben több kutatás is vizsgálta. Először tavaly csaptak hatalmas hírverést egy amerikai tanulmány körül, amelynek eredményei szerint a nitrogén-dioxid-szennyezés miatt minden nyolcadik gyereknél asztma alakulhat ki a gáztűzhelyek otthoni használata miatt. Az amerikai fogyasztóvédelmi szervek az eszközök betiltásának lehetőségét is felvetették, ugyanis a probléma súlyosságát jelzi, hogy becslések szerint csak 2019-ben világszerte 1,85 millió új gyerekkori asztmás eset volt tulajdonítható a nitrogén-dioxidnak-szennyezésnek. Ennek kétharmada városi környezetben fordult elő.
A gáztűzhelyek egészségkárosító hatását szintén alátámasztja egy, a Purdue Egyetem kutatói által végzett kísérlet, amelynek során egy apró házat rendeztek be és szereltek fel a levegőminőségét mérő érzékelőkkel. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a mindennapi tevékenységek, például a gáztűzhelyen való főzés, hogyan befolyásolhatják a beltéri levegő minőségét. Eredményeik szerint a gáztűzhelyek által kibocsájtott 1-3 nanométer átmérőjű részecskék könnyedén eljutottak és tartósan meg is maradtak a ház többi részében is, de a légutakban és a tüdőben is nagy mennyiségben rakódtak le. Sőt a mérési adatok arra engednek következtetni, hogy
a gáztűzhelyen való beltéri főzés során akár 10-100-szor több káros részecske juthat a szervezetünkbe, mint az autók kipufogógázának belélegzésekor. Ezek a részecskék pedig a légutakban lerakódva növelhetik az asztma vagy más légúti megbetegedések kialakulásának kockázatát.
„A rossz beltéri levegőminőség különösen a gyermekek, az idősek, a szív- és érrendszeri, valamint a krónikus légzőszervi megbetegedéssel küzdők számára jelenthetnek veszélyt” – kezdte dr. Somogyi Éva, a Tüdőközpont gyermektüdőgyógyász, csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvosa. „A beltéri levegőminőség kérdése a koronavírus miatti korlátozó intézkedések kapcsán került az érdeklődés fókuszába, hiszen az emberek a megszokottnál jóval több időt töltöttek otthonaikban, és többet sütöttek-főztek is. Igaz, a gáztűzhelyek és az asztma közötti kapcsolatot korábban már több tanulmány is alátámasztotta” – magyarázta a szakember. Kiemelte: a gáz égése során keletkező, a lakás légterébe kerülő nitrogén-dioxid kifejezetten káros az élőlények számára. A légutak nyálkahártyájával érintkezve salétromsav képződik, ami irritáló, gyulladáskeltő hatású, súlyos köhögést és zihálást okoz, és károsíthatja a tüdő működését.
„Zárt terekben a dohányzás, a gáztűzhelyek, valamint az olaj- és fatüzelésű kályhák termelhetnek jelentős mennyiségű nitrogén-dioxidot, ami elsősorban a kisebb, rossz szellőzésű otthonokban okozhat légúti panaszokat. Asztmás betegek esetében az indukciós, illetve minden elektromos árammal működtetett tűzhely használata jelenthet megoldást, hiszen ez nem juttat égésterméket a lakás levegőjébe. Ennek hiányában a szabadba szellőztető páraelszívók telepítése és a rendszeres szellőztetés jelentős mértékben csökkentheti a káros gázok koncentrációját a beltéri levegőben” – hívta fel a figyelmet dr. Somogyi Éva.
(Borítókép: Gáztűzhelyet használó férfi. Illusztráció: Getty Images)