Közel-keleti konfliktus: szintet lépnek a felek?

Somfai Péter 2024. április 17. 07:50 2024. ápr. 17. 07:50

A Hamasz októberi, kegyetlen izraeli mészárlására adott rendkívül kemény izraeli válaszról világszerte megoszlanak a vélemények. Még azokban a körökben is elítélik a gázai ellencsapást, amelyek korábban nem támogatták a palesztin szervezetet. Változtat-e mindezen a múlt heti iráni támadás? – kérdeztük Kis-Benedek József ezredest, katonai szakértőt.

„Valóban, a nemzetközi közvéleményben felerősödtek azok az Izrael ellenes hangok, amelyek úgy gondolják, túlreagálta a hadsereg a gázai hadművelettel végrehajtott ellencsapást” – mondta a szakértő. Véleménye szerint ezzel már kellemetlen helyzetbe hozta a szövetségeseit is, nem véletlenül gyakoroltak nyomást a Tel-Aviv-i vezetésre Washingtonból, hogy ideje volna visszavonulni. Ennek is biztosan szerepe volt abban, hogy végül a hadsereg kivonult Gáza északi területéről. Azzal, hogy Damaszkuszban egy diplomáciai objektumot támadtak meg – bár Izrael sosem ismerte el, hogy hadserege –, olyan határvonalat léptek át a felek, ami nemcsak a két ország viszonyát terhelte meg, hanem a nemzetközi diplomáciában is szokatlan, még ha kétségtelenül fedőszerv is volt az a konzulátus. 

A környező arab országok, amelyek bizonyos mértékig megpróbáltak az elmúlt években közeledni a zsidó államhoz, óvatosabbá váltak e téren is. Ha Irán hétvégi támadásától még nem is fordul Izrael felé a nemzetközi szimpátia, sokak talán megértőbben nézik a helyzetét. „Vannak erre mutató ilyen jelek, az is ilyen többek között, hogy a támadóeszközök megsemmisítésében a környező arab országok is közreműködtek. Bár a nemzetközi közvélemény továbbra is aggódva figyeli, hogy az április 13-i iráni támadást ezúttal szó nélkül hagyja-e Izrael, vagy – szokásához híven – valamilyen válaszra készül”. 

Ez az első alkalom a gázai konfliktus kirobbanása óta, hogy a két állam közt ilyen szintű közvetlen összecsapás történt, és ez jóval veszélyesebb helyzetet teremtett az egész térség számára, mint a korábbi incidensek bármelyike. Az izraeli három tagú válságkabinet azután hétfő délután megtartotta a harmadik ülését is az iráni támadás óta, és döntöttek arról, hogy mégis válasz adnak Irán támadására. Úgy határoztak, jelentette az egyik helyi tévé csatorna, hogy „tisztán és erőteljesen” visszavágnak Iránnak egy válaszlépéssel. Ennek célja az lesz, hogy jelezzék, Izrael „nem hagyja, hogy ilyen mértékű, ellene indított támadás reakció nélkül maradjon”. 

A kiszivárgott értesülések szerint egyelőre bizonytalanok a döntéshozók, többféle lehetőséget mérlegelnek Izraelben. Ezek között szerepel valamilyen kibertámadás lehetősége, kulcsfontosságú állami tulajdonú létesítmények lerombolása, az iráni nukleáris programban résztvevő személyek, intézmények likvidálása, vagy az Irán által támogatott fegyveresek elleni csapások. Szakértők szerint ezúttal a nukleáris létesítmények elleni támadásoknak kicsi a valószínűsége, mivel ahhoz az Egyesült Államok katonai és pénzügyi támogatására is szükségük lenne, amit a jelenlegi helyzetben aligha kapnának meg. Kis-Benedek József ezzel kapcsolatban megjegyezte: a kétoldalú katonai megállapodások értelmében az Egyesült Államoknak egy szintet lépő konfliktus esetében Izrael mellé kellene állnia, de a két ország közötti védelmi szerződés nem rendelkezik arról, hogy ez mikor kötelezi erre a feleket, és mikor nem. A megkérdezett szakértő ebben látja a most izraeli kormánykörökben tapasztalható bizonytalankodás okát. 

„Izraeli tapasztalataim alapján úgy gondolom, a válságkabinetben most alaposan meg kell fontolni a következő lépéseket” – fogalmazta meg az álláspontját a korábban izraeli diplomácia küldetést is megjárt szakértő. Az Izrael elleni április 13-ai támadásban ballisztikus rakétákat is bevetettek, amelyek lőtávolsága – a töltet súlyától mérten – akár kétezer kilométer is lehet. Az izraeli katonai vezetés, eddig nem számolt azzal, hogy Irán ilyen eszközöket is bevethet ellenük, az iráni katonai szóvivő azonban érzékeltette, „másodpercek alatt” képesek válaszolni minden őket érő támadásra. 

Ha közvetlenül az iráni fegyveres erőkre mérnének csapást, vagy olyan célpontokat szemelnének ki, amelyek támadása közvetlenül is kiválthatja a regionális konfliktust, akkor Izraelnek számítania kell arra, hogy könnyen magára maradhat. Tekintélyes, 80-90 milliós országgal kerül szembe, amelynek komoly, 600 ezres hadserege van és számolnia kell a 190 ezres Forradalmi Gárdával is.