Katonai ellenállás nélkül számolták fel az „emberarcú szocializmust”

Dubček programja nem a szocialista állam felszámolását tűzte ki célul, hanem – híressé vált kifejezéssel – „emberarcúbbá” kívánta formálni a rendszert. Az új főtitkár programja lazított a korábbi cenzúrán, elindította a politikai foglyok rehabilitációját, számos betiltott szervezet újrakezdhette működését, és még egy viszonylagos demokratizálási folyamatot is elindított úgy a gazdaságot, mint a párt és az állam működését illetően.

Az új politikai irány teljes mértékben elfogadhatatlan volt Moszkva számára. A Szovjetunió és a többi szocialista ország sem nézte jó szemmel a reformfolyamatokat, néhányan pedig a 12 évvel korábbi magyarországi események megismétlődésétől tartottak. 

Beszüntetni a reformpolitikát

A Szovjetunió és a keleti blokk országai ülést tartottak és közös levélben szólították fel Dubčeket reformpolitikájának beszüntetésére, ellenkező esetben a katonai beavatkozást helyezték kilátásba. A CSKP főtitkára ellenállt a felszólításnak, aminek egyértelmű jele volt az is, hogy nem vett részt a Varsói Szerződés értekezletén.

Dubček népszerűsége ijesztő volt a szovjet vezetés számára, és bár nem tettek rá semmilyen utalást, mégis attól féltek, hogy Csehszlovákia kilép a szovjetek által vezetett katonai szövetségből. Leonyid Brezsnyev, akkori szovjet főtitkár ’68 tavaszán utasítást adott a vezérkarnak, hogy dolgozza ki az ország megszállási tervét. Ez júniusra el is készült. 

Közös fellépés

A szovjetek augusztus 18-án ismertették a haditervet a keletnémet, lengyel, magyar és bolgár vezetéssel. Augusztus 20-ról 21-re virradóan nagyjából 200 ezer katona lépte át Csehszlovákia határát. A hadsereg ugyan nem vette fel a harcot, de a lakosság, nem akarva elfogadni a bevonulást, ellenállt.

Ugyan Dubček nem adott utasítást ellenállásra, sőt, az elégedetlenkedő polgárokat is nyugalomra intette, kollégáival együtt mégis a Szovjetunióba szállították. Október 16-án a felek aláírták a csehszlovák-szovjet megegyezést, mely szerint a Varsó Szerződés egyéb erői kivonulnak, de a szovjet csapatok „ideiglenesen” ott fognak állomásozni.

Dubček azonban nem tűnt el teljesen a politikából, ugyanis 1989-ben, a kommunista párt bukását követően újra szerepet vállalt az ország életében. December 28-án megválasztották a szövetségi nemzetgyűlés elnökének, majd a rákövetkező évben újra ő töltötte be a tisztséget.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.