Alkoholárusítási tilalommal rendezné a bulihajó-problémát a főváros

Legfontosabb

2024. április 17. – 04:58

Alkoholárusítási tilalommal rendezné a bulihajó-problémát a főváros
Rendezvényhajók az újlipótvárosi partszakasznál – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Nagy hullámokat kavart a budapesti hajósok körében, hogy a főváros rendezni akarja a dunai rakpartokat az építési szabályzat módosításával. A módosítás leginkább konfliktust kiváltó része, hogy az újlipótvárosi partszakaszról Ferencvárosba, Újbudára vagy még kijjebb száműznék a rendezvényhajókat. Megkérdeztük a hajósok problémáiról a fővárost és az érintett kerületeket.

Az újlipótvárosi részen vonuló „olcsó alkoholtól fűtött bulihajós turistákra” hegyeződött ki a vita a Duna-parti Építési Szabályzat (DÉSZ) módosításával kapcsolatban, amivel a főváros rendezni szeretné a budapesti rakpartokat. Ezért először is az érintett kerületi önkormányzatokat kérdeztük meg, hogy mit szólnak majd, ha a hajósok szerint a XIII. kerületből elüldözött bulituristák az ő partjaikon fognak vonulgatni.

A módosítás az újlipótvárosi partszakaszról – a kerületi önkormányzat hangos támogatása mellett – főleg a ferencvárosi és az újbudai partokra tenné át a rendezvényhajók és a szállodahajók utasforgalmi kikötőit, de ezzel a hajósok szerint csak odébb tolnák a problémát. A lenti ábrán is az látszik, hogy míg a XIII. kerületnél megszűnnének kikötők, a két délebbi kerületben új kikötőhelyek alakulnának.

A két legkonfliktusosabb hajóosztály elhelyezési terve. Balra a rendezvényhajók megszüntetendő (piros) és új (sárga) kikötőhelyei, jobbra ugyanez a szállodahajók esetében – Forrás: Duna-parti Építési Szabályzat
A két legkonfliktusosabb hajóosztály elhelyezési terve. Balra a rendezvényhajók megszüntetendő (piros) és új (sárga) kikötőhelyei, jobbra ugyanez a szállodahajók esetében – Forrás: Duna-parti Építési Szabályzat

Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere múlt pénteken tárgyalt az ügyben Karácsony Gergely főpolgármesterrel. Mint mondta, a változás szerinte nem okoz majd problémát a kerületben. Összességében néggyel csökken a kerületi partszakaszon is az állandó kikötők száma, a többin meg csak megállnak majd a hajók az utascsere idejére, majd elhagyják azokat. A Bakáts utca és a Haller utca tengelyében megszűnnek a kikötők, a buliturizmus pedig eddig még nem jelent meg.

Baranyi szerint a bulihajók problémáját amúgy sem lehet az építési szabályzat módosításával megnyugtatóan rendezni. Szerinte a kikötőkre vonatkozó közterület-használati engedélyek feltételrendszerébe kell beépíteni az alkoholárusítás tiltását.

A másik igazán érintett kerület, Újbuda semlegesebb választ adott azokra a kérdéseinkre, hogy mi lesz a bulituristákkal, lesz-e elég megfelelő infrastruktúrával ellátott kikötő a partszakaszukon, és ha nem, akkor azok fejlesztését miből fogják finanszírozni. Az önkormányzat településrendezési osztályának tájékoztatása szerint a kikötők létesítésére alkalmas Duna-parti területek nem Újbuda Önkormányzatának tulajdonában állnak. Újbuda Önkormányzatának sem tulajdonosként, sem szabályozóként nincs feladata a kikötők ügyében.

A DÉSZ-módosítás üzemidőn kívülre újpesti, budafoki és csepeli öblökbe küldené a most egyébként a nagyrészt az Erzsébet híd és a Margit híd környékén kikötött hajókat. Újpest önkormányzata szerint a kikötők kialakítása a BKK feladatkörébe tartozik, ám amennyiben ez az érintett terület rendezésével, fejlesztésével és a nagyközönség számára történő megnyitással is járna, abban az esetben támogatják a folyamatot.

A XXII. kerületi önkormányzat sérelmezi, hogy nem történt egyeztetés a kerülettel a Duna-parti Építési Szabályzat Budafok-Tétényt érintő rendelkezéseiről. Mint kérdésünkre válaszolták, azzal egyetértenek, hogy a belvárosban rend legyen, de tiltakoznak az ellen, hogy az angyalföldieket és a belvárosiakat zavaró bulihajókat és szállodahajókat a kerületbe telepítsék, a veszteglő uszályok számát pedig drasztikusan megnöveljék – mindezt a kiemelt védettségű Háros-sziget közvetlen szomszédságában.

A dunai hajósok a napokban több problémát is felvetettek a készülő szabályozás ügyében. Szerintük az, ha a rendezvényhajóknak üzemidőn kívül még ki kell hajózni a külső kikötőkbe, majd onnan másnap újra be, az jelentősen növeli a környezetszennyezést, vízi forgalmat és a zajt.

A fővárosi önkormányzat szerint a világörökségi terület érintettsége és a lakóépületek közvetlen közelsége miatt nem cél, hogy a belvárosi területeken hajótárolás legyen. Közölték: az építési szabályzatnak arra nincs közvetlen ráhatása, hogy az egyes hajós szolgáltatások a kijelölt helyszínek közül végül hol szándékoznak utasfelvételt és tárolást bonyolítani. Forgalombiztonság és környezetterhelés szempontjából támogatott, hogy az utasfelvétel és tárolás lehetőség szerint egymáshoz minél közelebb valósuljon meg, írták.

Az esetlegesen kialakuló vízi forgalmi dugókra az volt a válaszuk, hogy a vízi közlekedésbiztonsági intézkedés nem tárgya az építési szabályzatnak, az ezzel kapcsolatos kihívásokat a kikötésekhez beszerzendő mederhasználati engedélyek során szükséges kezelni.

A főváros nyitott rá, hogy a hajózási cégek konkrét igényei esetén a kiépítendő infrastruktúrával kapcsolatos kérdések részleteit az érintettek bevonásával megvizsgálja és megoldást találjon rá.

Száműzetés a belvárosból

A Duna-parti építési szabályzatok módosításáról Karácsony Gergely főpolgármester tett közzé nemrég egy bejegyzést. Ebben így foglalta össze a lényeget: „rendet teszünk a Duna-parton, száműzzük a lakók életét megkeserítő, és a panorámát elcsúfító hajókat a belvárosból”. A módosítás még nem lépett életbe, a Fővárosi Közgyűlés legutóbb csak a szabályzatot felülvizsgáló tervezés véleményezési szakaszának lezárásáról határozott legutóbbi ülésén.

Az átrendezésnek a tervezet szerint számos oka van. A hajóktól a belvárosban nem lehet élvezni a lépcsős rakpartot, sok helyen bezavarnak a világörökségi panorámába, motorjaik szennyezik a környezetet. Nem mindig sikerül megoldani a hulladék és a szennyvíz elszállítását sem, az áramellátást pedig gyakran belső aggregátorral oldják meg, ami hangos, büdös, és egész éjszaka zavarja a parti lakókat. Ezért a koncepció átrendezné a kikötőket: a belvárosban csökkenne a számuk, a belvárostól távolabb eső partszakaszokra helyezett kikötőknél pedig parti vezetékes áramszolgáltatással és nem parti, hanem „vízoldali” hulladékbegyűjtéssel csökkentenék a környezet terhelését.

A 32 kilométer hosszúságú fővárosi Duna‐szakaszon a fővárosi hajóforgalom 160‐180 part menti kikötőn keresztül bonyolódik. Jelenleg a főváros területén található úszóművek üzemeltetésében több mint 30 társaság vesz részt. A turistaszezonhoz kapcsolódó sétahajózás, városnéző hajózás, illetve az egész évben, eseményhez kapcsolódóan üzemelő program- vagy rendezvényhajózás jelentős forgalmat bonyolít a Duna fővárosi szakaszán. A fővárosban a 10 legnagyobb hajózási társaság összesen több mint 40 hajóval vesz részt ebben.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!