A CÖF sajtótájékoztatót hirdetett, csak kiválasztottaknak

A meghívóban nem szerepelt, hogy zártkörű a rendezvény.

Sajtótájékoztatót és háttérbeszélgetést hirdetett meg a CÖF-CÖKA a következő felhívással: „Munkába állítottuk az NGO-kat figyelő lokátort. A Globsec és mítoszai hazánk céljaival szemben. A képernyőn megjelenő újabb külföldről támogatott NGO górcső alatt.”

A Globsec egy pozsonyi székhelyű biztonságpolitikai think-tank, amely 2005 óta szervez biztonságpolitikai fórumot a városban, mára pedig a közép-európai régió egyik legbefolyásosabb szereplőjévé nőtte ki magát a témában. A közelmúltban azonban annyira megromlott a viszonyuk Robert Fico kormányával, hogy idén először nem Szlovákiában tartják a rendezvényt.

A 444 kíváncsi volt, hogy pontosan mi a baja a fideszes álcivil szervezetnek a Globsec-kel (már azon túl, hogy a magyarellenes szlovák kormányfő újabban Orbán Viktor nagy barátja), ezért miután jelezték, hogy „a részvétel regisztrációhoz kötött”, ennek eleget téve a lap be is regisztrált a megadott e-mail címen.

Erre aztán meglepő választ kaptak:

Pedig lett volna miről kérdezni a közpénzzel és egyéb, zavaros hátterű forrásokkal kitömött álcivileket egy sajtótájékoztatón, például azzal kapcsolatban, hogy költségvetési csalás miatt nyomoz a NAV a „háborúpártiak” plakátokat kiadó CÖF-cég ügyében, vagy akár a Dead Kennedystől plagizált legújabb plakátjaikról. Cserébe viszont feltaláltak egy eddig nem létező fogalmat.

Az MTI azért természetesen bejutott az eseményre. Eszerint az álcivilek elnöke, Csizmadia László bejelentette, hogy NGO-kat, civil szervezeteket figyelő lokátort állítottak munkába. A kezdeményezést, amely képzeteik szerint őrizheti és védheti „hazánk érdekeit”, a „szellemi honvédők” javaslatára, az Átlátszó.hu Ki mit tud elnevezésű projektje kapcsán indították. Az Átlátszó ugyanis több mint 24 ezer adatigénylést valósított meg, és tette böngészhetővé az adatokat bárki számára, „így azok külföldi érdekeket is szolgálhatnak” - magyarázta Csizmadia, hozzátéve, „a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartása mellett indokoltnak tartjuk, hogy a külföldről pénzelt NGO-k úgynevezett függetlenségét megkérdőjelezzük, értékeljük és véleményezzük”. Szerinte ugyanis az adatok kikérése „nem olcsó mulatság” az adófizetőknek, ráadásul mindez legtöbbször „ellenzéki pártérdekeket szolgál” (ízlelgessük: az adatszolgáltatás ellenzéki pártérdek - a szerk.).

„A közérdekű adatokat nem kell eltitkolni, de kijelentjük, hogy azok nyílt átadása külföldi érdekeltségeknek megkérdőjelezhetik az adatkikérés igazolhatóságát” - mondta Csizmadia László, hozzátéve: a több tízezres adatigénylést közpénzpazarlásnak tartják, „főleg akkor, ha az eredményessége erősen vitatott.” Csizmadia László szerint Magyarország szuverenitásának sérülését is felveti az, hogy „külföldről érkező devizák biztosítják az oknyomozói munkát. (...) Az Átlátszó Ki mit tud tevékenysége nagyon hasonlít a kilencvenes évek előtti III/III-as ügyosztályhoz” - fantáziált.

Tordai Máté, a CÖF-CÖKA szakkoordinátora elmondta, hogy az „idegen érdekek felkutatását” végző munkacsoportjuk kérdéseket küldött az Átlátszónak. Az ezekre adott válaszaiban a szervezet elismerte, hogy nemzetközi civil és más szervezetek részére átadja az információkat, sőt jelezték, hogy ebben az évben már érkeztek és még fognak is érkezni hozzájuk külföldi források - közölte. Hozzátette, a CÖF-CÖKA minderről értesíteni fogja a Lánczi Tamás vezette új kormányzati bunkósbotot, vagyis a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.

Tordai Máté úgy folytatta, átvizsgálták a K-Monitor korrupcióellenes civil szervezet pénzügyi beszámolóit is, amelyekből kiderült, hogy „a Soros-alapítványhoz kapcsolódó, a magyar baloldal 2022-es kampányfinanszírozási botrányához köthető alapítványok támogatását élvezi”. Sőt a forrásaik nagy része külföldről érkezett, „így joggal merülhet fel a kérdés, hogy idegen érdekek mentén folytatják tevékenységüket” - fejtegette.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA szóvivője elmondta, a K-Monitor válaszainak beérkezése után a Globsec szervezet tevékenységének feltárása lesz a következő feladatuk. A Bajnai Gordon korábbi szocialista miniszterelnök nevével is fémjelzett szervezet működése szuverenitásvédelmi kérdéseket vet fel - ismételte meg, hozzátéve, a kémszoftverek mellett a civil köntösbe öltöztetett kémszervezetek jelenléte is aggasztó Magyarországon, illetve a régióban. A kémszoftverek vonatkozásában az Orbán-kormány által megvásárolt Pegasust nem említette, azt viszont fontosnak nevezte, hogy a magyar állampolgárok adatai ne juthassanak el titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező nemzetközi szervezetekhez.