Ma már sokkal jobban kell tartanunk attól, hogy az adataink rossz kezekbe kerülnek, mint hogy valaki ellopja a pénztárcánkat a zsebünkből. Ahogy gyermekként meg kellett tanulnunk, hogy körülnézünk az úton, mielőtt a zebrára lépünk, most meg kell tanulnunk a biztonságos magatartást az online térben. A Blikk és a CIB Bank összefogásában készült videósorozat – az online csalások sémáinak bemutatásán túl – szakértők segítségével olyan, mindenki számára érthető információkat ad, amikkel bárki számára biztonságosabb lehet az internetezés.

Videósorozatunk egyes epizódjaiban olyan áldozatokkal beszélgettünk, akiket online csalók vertek át. Történetük nem egyedi, ám még a mai napig is csak kevesen mernek beszélni a velük történtekről, mert önmagukat hibáztatják. Pedig nem kellene.

De hogy lehetséges, hogy bárki más hozzáférhet a bankszámlánkhoz? Műsorunkban három szakemberrel, Bártfai Gáborral, a CIB bank információbiztonsági vezetőjével, Forgó Mónikával, az NKI kiberbiztonsági szakértőjével és Oláh-Paulon Lászlóval, az ORFK bűnmegelőzési osztályának vezetőjével közösen vizsgáljuk meg a csalások sémáit, a megelőzésüket és persze, azt is, mi a teendő, ha már megtörtént a baj.

Keressék műsorunk epizódjait a következő hetekben a BlikkTV YouTube-csatornáján, vagy blikk.hu weboldalon, hogy Önök is biztonságban érezzék magukat az interneten.

Krisztina mesélte el a történetét

Videósorozatunk első főszereplője Krisztina, akit 2023 júniusában vertek át. Az ügy úgy indult, hogy a gyermeke arra kérte, cseréljék le a szobájában a szőnyegét. Az édesanya a régi szőnyeget meghirdette az interneten eladásra, és 24 órán belül jelentkezett is egy vevő.

– A végén azt mondta, szeretné megvenni a szőnyeget, de nem tudja a vállára fölcsapni, és küldene érte egy futárcéget. A GLS-től, ál GLS-től, kaptam egy e-mailt – kezdte a történetét Krisztina, aki hozzátette: az e-mail feladójánál észrevehette volna, hogy nem az igazi futárcég üzent neki, ha megnyitotta volna.

Az édesanya azonban nem tudott belépni a rendszerbe, mert valami elakadás volt, amit jelzett is a vevőnek. Krisztina másnap ismét üzent neki, hogy a szőnyeg még mindig eladó, érdekli-e. A csaló írta, hogy valami elakadás volt, de mindjárt kap egy másik e-mailt, amiben azt kérték, lépjen be a netbank felületére.

Megmondom őszintén, itt voltam elképesztően naiv, mert a csapból is az folyik, hogy a kártyád adatait ne szolgáltasd ki, de az én csapomból nem folyt az, hogy a netbanker felületre nem léphetsz be, csak a saját applikációdon keresztül. Mint utólag megtudtam, ezáltal teljes hozzáférést engedtem a számlámhoz

– mesélte a történetét Krisztina, aki így folytatta:

– Majd eltelt pár perc, aztán egyszer csak levontak a számlámról másfél millió forintot.

Az átvert édesanya azonnal felvette a kapcsolatot a bankjával, ám míg beszélt velük, addig a csalók még egyszer másfél millió forintot levettek tőle. A kezelő mindent blokkolt, amit lehetett, ezután pedig Krisztina a rendőrkapitányságra ment, ahol feljelentést tett. A banktól egy hét múlva kapott egy papírt, hogy mivel Krisztina megadta a hozzájáruló kódot a netbankjához, így ők nem tartják hibásnak magukat a történtekért.

Krisztina sokáig nem tudott semmit arról, hogy áll az ügy, s éppen a repülőtéren volt, amikor a rendőrkapitányságtól hívták, hogy megvan a pénz. Kiderült, hogy ugyanarról a számláról küldték vissza, mint ahova elutalódott.

– jelentette ki az édesanya a kamerák előtt.

Bárkivel megtörténhet

Krisztina elmondta, nem szégyelli magát a történtek miatt, hiszen hiába húzták be a csőbe, úgy gondolja, ez másokkal is előfordulhatott volna, amiben igaza is van. Egy 2023-as kutatás szerint ugyanis a magyarok 21,8 százaléka vált már online csalás áldozatává – derült ki akkor a Médiaunió közleményéből. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy mindenhol ugyanazt a jelszót használják, avagy nincs kétfaktoros azonosításuk. Fontos azt is tudni, hogy hivatalos szervek és a bankok sosem kének a bankkártya- vagy más, érzékeny adatokat.