Ahogy tavaly ősszel az AI Summit rendezvényünkön, úgy most is a Magyar Zene Házában gyűltek össze a szakmai nagyjai és ezúttal is a teljesség igénye nélkül tartottak előadást és pódiumbeszélgetést. Itt volt egyebek mellett Balogh Levente, a Cápák között című műsor egyik „cápája”, valamint a Mobilfox alapítója, Diller Kevin is.

Hazai diskurzusok egy kontinens jövőjéről

Rajtuk kívül kormányzati szereplők is előadtak. Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára Magyarország soros uniós elnökségéről beszélt. Mint mondta, az elnökség alatt 200 program szerepel a prioritások között, a kormány elsődleges célja pedig az lesz, hogy a kontinens megbillent versenyképességéről konzervatív, kereszténydemokrata, pragmatikus és megújulást jelentő formában folyjon diskurzus. Az uniós források kapcsán azt mondta, még további fél milliárd euró érkezik Magyarországra, ugyanakkor négyéves csúszásban vannak vele, nagyságrendileg pedig 21,8 milliárd euró jár Magyarországnak.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szerint véget ért a neoliberális eszmerendszer, emiatt pedig arra kell számítani, hogy új erőközpontok és középhatalmak emelkednek fel, a nagyhatalmak pedig küzdeni fognak egymással, ezekkel együtt pedig blokkosodások alakulnak ki, végső soron pedig a nyitás vagy a bezárkózást között kell elköteleződni.

Szerinte ahhoz, hogy Magyarország versenyképessége növekedjen, csökkenteni kell a függőséget Németország és az euróövezet irányába, mert egyébként közepesen fejlett státuszban ragad az ország.

Márpedig a Világbank szerint már a fejlett országok közé tartozunk a politikai igazgató szerint.

Kicsi a szektor, de miért ne lehetne erős?

Ami pedig az itthoni vállalati szektort illeti, az elmúlt évtizedben hazai és uniós tekintetben is támogatások széles skálája állt rendelkezésre, ugyanakkor a háború és az energiaválság miatt a gazdasági környezet megváltozott, és beszűkült a pályázati piac. Fellegi Áron, az EuroAtlantic alelnöke ugyanakkor arról beszélt, hogy még így is lehetetlen lesz a piaci igényeket teljes egészében lefedni, ezért érdemes lehet épp az uniós források irányába fordulni.

Mindez azért is érdekes, mert a konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésén Petri Bernadett, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztosa azt mondta: lakosságarányosan csak az Uniós források huszadát hozza el Magyarország, melyek lehívhatósága jellemzően attól függ, hogy az országok mennyire versenyképesek.

Márpedig Fellegi szerint a magyar cégek nemzetközi kapcsolatai hiányosak, a vállalkozásokat információhiány jellemzi, ezért nem is pályáznak eleget.

Hogy pontosan milyen irányba is indulhat el egy vállalkozás, arról a BioTechUSA vezérigazgatója, Lévai Bálint beszélt. Mint mondta, egy vállalkozásnak el kell döntenie, hogy rövidtávon növekszik, majd kilép, vagy inkább lassan és folyamatosan fejlődik. Az ő vállalata az utóbbi mellett tette le a voksot. Lévai szerint egy komolyabb a vállalatvezetési kultúrában a képzett munkaerőrért folytatott harc és a generációváltás sem hagyta említést nélkül: boldog lenne, ha átvennék a vállalkozást a gyerekei, de nincsenek elvárásai.

Lévai utóbbi kijelentése azért is jelentőségteljes, mert Boldis Zoltán, a BDO Corporate Finance igazgatója szerint épp a generációváltás az, amit a vállalatok kétharmada egyszerűen nem él túl.

A generáció változik, a generációk váltanak

Ginzer Ildikó, az MBH Bank standard kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese szerint sokszor az a probléma a vállalatok generációváltásával, hogy a tulajdonosok utódja egyszerűen nem szeretne a családja vállalkozásában tevékenykedni, a bankokat pedig különösen érzékenyen érinti a generációváltás témája.

Pachert Balázs, a BalázsKicks tulajdonosa szerint sosem gondolta róla senki, hogy valaki is üzletelni fog. Elmondása szerint az ő karrierje lényegében egy turkálóból indult el, ahol megcsapta őt az üzlet szellemére. A pódiumbeszélgetésen azt is elmondta, bár akár milliókat is képesek az üzletében cipőkre elkölteni, ő maga egyáltalán nem ért egyet ezzel az értékrenddel, mivel ő sem kapott a szüleitől drága dolgokat és a gyerekeinek sem venné meg a saját cipőjét.

Kürti Tamás, a a KÜRT Akadémia tulajdonos-intézményvezetője, a Family Business Network Hungary alelnöke úgy véli, a jövőállóságot az összehangolt együttműködés, valamint a jövőkép határozzák meg, nem pedig az utódlási terv. Mivel már nincs stabil környezet, ezért a családi vállalkozók ható rendszereket kell megértetni a szektorban. Ezekre azonban nincsenek tankönyvi példák, ezért mindezt a tudást nehéz átadni a feltörekvő nemzedéknek.

A generációváltás finanszírozási hátteréről szóló kerekasztal-beszélgetésen Oszkó Péter, az OXO Technologies Holding Nyrt. alapító-vezérigazgatója felvetette, hogy a sikeres generációváltás pszichológiai adottság kérdése is.

Emellett a tőkelapoknak is önkritikát kell gyakorolniuk, és kölcsönössé kell tenni a tanulási folyamatokat, mivel már nem elég egy nyelven beszélni a befektetőkkel.

Fel kell nőni, hogy ne csússzunk el a banánhéjon

Az előadók több szempontból is megközelítették, mire van szükség ahhoz, hogy a jövő kihívásaival az egyes szektorok megbirkózzanak:

  • Ginzer Ildikó szerint feltétlenül szükséges, hogy a hazai szolgáltatók felnőjenek a digitalizációhoz és alkalmazkodjanak a neobankokhoz, mivel a huszonévesek nagy részének már csak itt van számlája.
  • Moldován András befektető, aki jelenleg az agráriumban innovátor, már egyenesen azt hangsúlyozta előadásában, hogy nem is a mesterséges intelligenciában rejlik a jövő kulcsa, hanem a kvantumszámítógépekben.
  • Daradics Kinga, az Extreme Digital eMAG Kft. ügyvezetője szerint ahogy egyre fiatalabb vásárlókörről beszélünk, úgy vásárolnak egyre szívesebben online, függetlenül attól, hogy férfiakról vagy nőkről van-e szó.
  • Szekeres Viktor, a Gloster Infokommunikációs Nyrt. tulajdonosa pedig arról beszélt őszintén, lényegében elkerülhetetlen egy-egy rossz befektetés egy vállalkozás életében, de ha megvan a bizalom, akkor az már sikert jelent.

Balogh Levente üzletember, a Szentkirályi Magyarország alapító tulajdonosa többek között a 20-as éveiről is beszélt előadásában. Megemlítette, hogy meglátása szerint már az általános iskolások körében is foglalkozni kell azzal a kérdéssel, hogy a diákok pontosan mivel szeretnének foglalkozni. Vállalkozása története kapcsán pedig kiemelte, hogy rossz ötlet volt felbomlania a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST).

A konferencián arról is szó esett, miért járhattak volna egyesek jobban azzal, ha az állampapír helyett más befektetési lehetőséget választanak maguknak.

Ezek a mai fiatalok már bezzeg másképp dolgoznak

Tari Annamária klinikai szakpszichológus a munkahelyi generációs különbségek feloldásáról beszélgetett Starcz Ákos Zoltánnal, az Index.hu Zrt. vezérigazgatójával. A pszichoterapeuta szerint a negyvenes főnökök olyanok, mint a nagy ragadozók, miközben a Z generációs alkalmazottak olyan kiscicák, akik a tükörben oroszlánnak látják magukat.

Ugyanakkor „oroszlánnak látszó kiscicákként” sincs könnyű dolguk, mert a hibrid Y generáció egyszerre ragaszkodik az offline-világhoz és létezik együtt a web 2.0 világával, addig a Z-generáció nem tehet mást, minthogy pókerarc mögé bújtatja érzelmeit, ahogy erre az online jelenlét már megtanította. Akárhogy is, Dávid Kornél magyar kosárlabdázó szavai alapján mindig felkészültnek kell lenniük és sosem szabad félni a kockázattól.

Új energiát merítenek a kkv-k

Mindemellett már a kkv-k is megpróbálnak újabban a nagyvadak közé kerülni azzal, hogy egészen korán tőzsdére mennek, amihez már a Budapesti Értéktőzsde is sokat asszisztál. Láving Gusztáv szerint ebben a folyamatban a transzparencia a legfontosabb tényező.

A kis- és középvállalkozásoknak egyébként az energiaválság miatt nem volt könnyű dolga az elmúlt két évben. Fernezelyi Ferenc, a Veolia kereskedelmi- és marketingigazgatója úgy véli, hogy a kritikus időszak után a legnagyobb kérdés az, hogy a kisebb cégek hogyan tudnának életbe maradni a globális energiapiacon.