A nyílt terű iroda + 4 munkahelyi megoldás, ami sokkal károsabb, mint gondolnád
A Karrier Kedd sorozatban új, nagy témakörhöz érkeztünk: a munkahelyi jól-lét különböző aspektusait fogom a következő hetekben körbejárni. A modern munkahelyeken az irodahelyiségek elrendezése és kialakítása döntő szerepet játszik a munkavállalók jól-létének és eredményességének alakításában.
Ezeket láttad már?
Bár számos tényező hozzájárul a pozitív munkakörnyezethez és munkahelyi légkörhöz, az iroda elrendezése gyakran észrevétlenül marad a stressz vagy a kényelmetlenség egyik lehetséges forrása. A szervezet-pszichológiai kutatások azonban számos módon rávilágítottak arra, hogy az irodai elrendezés hatással lehet a jól-létre. Ebben a cikkben elmélyedünk ezekben a szempontokban és megvalósítható stratégiákat kínálok hatásuk mérséklésére.
Nyílt terű irodák, mint kétélű fegyverek
A nyitott terű irodák egyre népszerűbbé váltak az elmúlt években és évtizedekben, mivel elősegítik a munkatársak közötti együttműködést és kommunikációt. Ez az elrendezés azonban hátrányokkal is járhat. A fizikai korlátok hiánya figyelem-eltereléshez és zajszennyezéshez vezethet, ami csökkenti a koncentrációt és a produktivitást is. Ezen kívül a kollégák mozgásának és beszélgetéseinek állandó figyelemmel kísérése ingerelárasztást, így pedig megnövekedett stressz-szintet okozhat, aminek lehet következménye az is, hogy könnyebben elfáradunk mentálisan.
Mit lehet tenni? Ha lehetséges, jelöljetek ki az irodában “nyugalmi zónákat” vagy biztosítsatok zajszűrő fejhallgatót azoknak a munkatársaknak, akiknek szükségük van a koncentrált munkavégzésre. Emellett fontoljátok meg olyan rugalmas munkaügyi irányelvek bevezetését, amelyek lehetővé teszik a munkatársak számára, hogy otthonról is vagy más helyiségekből is dolgozhassanak, amikor a koncentráció kritikus fontosságú.
A természetes fény hiánya csökkenti a vitalitást
A természetes fény elengedhetetlen az egészséges cirkadián ritmus fenntartásához és az általános jól-lét elősegítéséhez. Sajnos sok irodahelyiséget úgy terveztek meg, hogy a természetes fényhez való hozzáférés korlátozott, így a munkavállalók a munkanap nagy részében gyengén megvilágított környezetbe kényszerülnek. A nappali fény hiánya megzavarhatja az alvási szokásokat, csökkentheti az energiaszintet és hozzájárulhat a letargia érzéséhez és a hangulatzavarokhoz is.
Mit lehet tenni? Biztosítsatok lehetőséget a természetes fényhez való hozzáférést maximalizáló irodai elrendezésekhez azáltal, hogy a munkaállomásokat ablakok közelében helyezitek el és üveg válaszfalakat építetek be, hogy a fény áthatolhasson azokon, és olyan munkaterülethez is eljusson, amelyek egyébként sötétek maradnának. Ha a fentiek nem megoldhatóak, bátorítsátok a munkatársakat, hogy rendszeresen tartsanak szüneteket a szabadban vagy egy jól megvilágított közösségi térben, hogy feltöltődjenek, és újra képesek legyenek összpontosítani.
Nem ergonomikus elrendezés
Az ergonomikus kialakítás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, amikor az irodai elrendezésről van szó. A kényelmetlen székeken való hosszas ülés vagy a helytelenül elhelyezett íróasztalok fölött való görnyedés számtalan mozgásszervi problémához vezethet, beleértve a hátfájást, a nyak megterhelését és az ismétlődő és folyamatos terhelés okozta sérüléseket. A rossz ergonómiai körülmények továbbá hozzájárulhatnak a fáradtsághoz és a hatékonyság csökkenéséhez, mivel a munkatársak a kényelmetlenségek közepette nehezen tudnak a feladataikra összpontosítani.
Mit lehet tenni? Fektessetek be ergonomikus bútorokba, például állítható székekbe és asztalokba és ergonomikus kiegészítőkbe (pl.monitor állványok) a megfelelő testtartás elősegítése és a sérülések kockázatának csökkentése érdekében. Első lépésként érdemes lehet egy ergonómiával kapcsolatos felmérést végezni, és képzéseket tartani, hogy a dolgozókat megtanítsák a munkahelyi kényelem és egészség megőrzésének legjobb gyakorlataira.
Monoton környezet = a kreativitás gyilkosa
A vizuális stimuláció és a változatosság hiánya az irodai környezetben elfojtja a munkavállalók kreativitását és innovációját. Az unalmas, egyhangú, színeket vagy az egyedi stílust és karaktert nélkülöző terek hozzájárulhatnak az unalom és a lekötöttség érzéséhez, gátolva az új ötletek és a munkahelyi kihívásokra adott kreatív megoldások létrejöttét.
Mit lehet tenni? Vessétek be a biofilikus tervezés elemeit, például szobanövényeket, természetes textúrákat és vibráló művészeti alkotásokat, hogy vizuálisan stimulálóbb és dinamikusabb munkaterületeket hozzatok létre. Bátorítsd a munkatársaidat, hogy személyre szabottan alakítsák ki a munkahelyüket olyan fotókkal, műalkotásokkal vagy dekorációs elemekkel, amelyek tükrözik egyéni ízlésüket és preferenciáikat.
Túlzsúfolt munkaterületek
Az ingerhiányos munkahelyekkel szemben a zsúfolt munkaterek is fokozhatják a stressz és a szorongás érzését a szűk folyosókon közlekedve vagy a korlátozott erőforrásokért és helyért megküzdve. A túlzsúfoltság a kommunikációt és az együttműködést is akadályozhatja, mivel a dolgozóknak nehezükre esik megfelelő helyet találni a megbeszélésekhez vagy a csoportos munkához.
Mit lehet tenni? Optimalizáljátok az irodák elrendezését a helyhatékonyság maximalizálása és a zsúfoltság minimalizálása érdekében a felesleges bútorok vagy berendezések eltávolításával, valamint a mozgáshoz szükséges egyértelmű útvonalak kialakításával. Fontoljátok meg a “hot-desking”, vagyis a rugalmas ülésrend bevezetését a különböző munkaterhelések és preferenciák figyelembevétele érdekében.
Az irodahelyiségek elrendezése és kialakítása nagymértékben befolyásolhatja a munkahelyi jóllétét és az eredményességet. Az olyan gyakori buktatók kiküszöbölésével, mint a természetes fény hiánya, a rossz ergonómia, a monoton környezet és a túlzsúfolt munkaterek, a szervezetek egészségesebb és kedvezőbb munkakörnyezetet hozhatnak létre. Azáltal, hogy a munkavállalók jól-létét és kényelmét helyezik előtérbe, a szervezetek elősegíthetik az elkötelezettség, a kreativitás és a hatékonyság kultúráját.
Te jól érzed magad a munkahelyeden?
Szerzőnk, Kertész Lilla szervezetpszichológusként és business coach-ként dolgozik, hogy startupokat, kis-és középvállalkozásokat, valamint azok vezetőit támogassa a fejlődésben, az üzleti és egyéni hatékonyság növelésében. Fő területe az én-vezetés, vagyis annak kérdése, hogyan tudjuk irányítani saját életünket, illetve hogyan válhatunk csapatok, egész szervezetek, valamint önmagunk eredményes és tudatos vezetőivé.
