Minden jel arra mutat, hogy az egyre szigorúbb kereskedelmi korlátozásokat léptethet életbe a kínai árukkal szemben, ami akár kereskedelmi háborúhoz is vezethet. Az Egyesült Államok ennek minden bizonnyal örülne, hiszen korábban azzal vádolta meg a világgazdasági kihívóját, hogy tisztességtelen versenyt folytat.
Több európai tisztviselő szerint
a kínai kereskedelmi visszaélések okozták a legnagyobb társadalmi és politikai problémákat Európában és Amerikában az elmúlt két évtizedben.
Az Európai Bizottság és Olaf Scholz német kancellár úgy látják, hogy Kína tisztességtelen versenyt folytat: nagy összegű állami támogatásokkal és adókedvezményekkel segíti a vállalatait a nemzetközi piacszerzésben. Margrethe Vestager, az EU versenyügyi biztosa szerint Kína kijátszotta az uniót, így vigyázni kell vele és sokkal figyelmesebbnek lenni. Hasonlóan vélekednek svéd és francia miniszterek is. Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke februárban pedig úgy fogalmazott, hogy „a nemzetközi szabályok és a vitarendezések hiánya tisztességtelen versenyt teremtett, ami arra késztette a választókat, hogy szembeforduljanak a demokratikus értékekkel. Az emberek jogosan érzik azt, hogy magukra hagyták őket”.
Éppen ezért Ursula von der Leyen növelné a Kína ellen irányuló kereskedelmi szigort, az Európai Bizottság elnöke vizsgálatok sorozatát indította el.
Az elektromos járműiparnak adott kínai állami támogatással kapcsolatosan már vizsgálódik az Európai Unió, mint ahogyan a szél- és napenergiaipar, a vasúti cégek kapcsán is, valamint napokkal ezelőtt indított eljárást a kínai orvosi eszközök beszerzése miatt is.
Jenet Yellen amerikai pénzügyminiszter két hete, Olaf Scholz német kancellár pedig hétfőn figyelmeztette Hszi Csin-ping kínai elnököt a tisztességes nemzetközi versenyfeltételek betartására. Az elnök azonban a felvetést annyival elintézte, hogy a tiszta technológia exportjának növelése segítette leküzdeni az inflációt a világnak.
Scholz és Hszi végül együttműködésről állapodtak meg az elektromos autók értékesítésének terén kedden, így Németország már nem támogatja az uniós védővámok kivetését az iparágra. A kétoldalú megállapodások technikáját Kína már korábban is bevetette az egységes uniós intézkedések megakadályozására, ezért is történhetett meg az, amiről Draghi beszélt.
Az EU a legfelsőbb döntéshozói szinten is léphet a tisztességtelen verseny ellen
Az unió stratégiaalkotó szervének szerdai-csütörtöki ülésén az Európai Tanács többek közt az egységes piac megerősítéséről dönt, ami részleteiben azt jelenti, hogy megerősítené az európai gyártást és ipart, továbbá versenyképessé, fenntarthatóvá és rugalmassá tenné a mezőgazdaságot. Ezek mind hatnak majd a kínai áruk iránti európai keresletre.
A Bloomberg úgy tudja egy tanácsi dokumentumból, hogy a tiszta technológia területe hangsúlyos szerepet kap a tisztességes versenyért folytatott erőfeszítésekben.
Miért fontos a tiszta technológia?
Azért, mert Ursula von der Leyen, az unió végrehajtási ágának elnöke, a hivatala egyik célkitűzésévé tette az unió gazdaságának zöldenergiára való átállítását. Márpedig a tiszta technológia kulcsszerepet játszik a zöldátállásban, valamint a klímaváltozás késleltetésében.
Az elmúlt évtizedben Kína uralta a tiszta energia technológiájának világpiacát, amit jócskán elősegítettek az állami támogatásai és adókedvezményei. A szélenergia terén például ötödével olcsóbban értékesítenek termékeket a kínaiak az amerikaiakhoz és az európaiakhoz képest.
Az EU kereskedelmi mérlege így tavaly 462 millió euró hiánnyal zárt az ázsiai óriással szemben.
Nem meglepő tehát, hogy az unió a következő hónapokra vámokat vezetett be az ilyen termékek importjára, és több, az integráció területén megvalósuló zöldberuházásra sem enged kínai pályázót. A piacvédő intézkedések hatására ugyanakkor Kína maga is vizsgálni kezdte az EU kereskedelmi gyakorlatait.
Nagy elvárás, túl későn
Az EU célja, hogy a környezetvédő technológiai szükségleteinek 40 százalékát belföldön állítsa elő. Ezzel nemcsak a kínai dömpingáru ellen venné fel a versenyt, hanem a protekcionista, amerikai inflációcsökkentési törvénnyel is, ami lényegében óriási ösztönzőket ad környezetvédelmi beruházásokra.
A koncepcióban azonban van egy bökkenő: ha az unió valóban megszabadul az olcsó kínai tiszta technológiától, akkor kockáztatja a klímacéljainak elérését.
Európa ugyanis későn kapcsolt az elektromos járművek, a csipek, valamint a napelemek technológiájának fejlesztése és gyártása terén is. Ezen iparágakba korai befektetőjeként mára Kína adja az értékesített termékek 90 százalékát.
Lehajrázta Magyarország az EU-t a megújulók arányának növekedésébenMíg az Európai Unió egészében 2022-ben mindössze 0,5 százalékponttal nőtt a megújuló energiaforrások aránya a közlekedésben, hazánkban ennek több mint háromszorosa volt a növekedés. De így sem érjük el az unió átlagát a felhasználásban. |
