A köznevelési helyettes államtitkár szerint a mai gyerekek nem tudnak a valóságban élni, mert a „kütyük világában” vannak elveszve

„A népi ének, a népzene és a néptánc igenis fontos, hiszen a 2010 után született gyermekek beszédkészsége egyre visszamaradottabb, miközben ha az elsődleges önkifejezési eszközük sérül, az rendkívül súlyos problémákat okoz a fejlődésükben” - erről beszélt a köznevelési helyettes államtitkár a tavaszi pedagógiai szakmai napokon kedden Székesfehérváron. Balatoni Katalin

„A népi kultúra lehetséges pedagógiai eszköztár az alfa generáció nevelésében?”

című előadásában az MTI beszámolója szerint elárulta, hogy „ma már tudjuk, hogy minden készség és képesség fejleszthető a népi játékokkal.”

Balatoni szerint a paraszti kultúrában a gyermek „beleszületett a faluközösségbe”, a család mellett a teljes közösség nevelte őt, de csak a fejlődési ütemének megfelelően kerültek elő egyes játékos programok, mint a párválasztók és a körjátékok. A mai gyermekek ezzel szemben már az óvodában találkoznak ezekkel, pedig nem biztos, hogy rendelkeznek a szükséges készségekkel, képességekkel. A helyettes államtitkár megállapította, hogy

30-40 évvel ezelőtt a gyermekek „a valóságban éltek”, fantáziájuk szárnyalhatott, de ma nem tudnak a valóságban élni, mert van egy másik életterük: a „kütyük világa”, ahol megváltoztak a dimenziók, nehéz eligazodni. Ebben és a személyiségfejlődésben is segíthet „a népi kultúra, miközben megmaradhatnak embernek, akinek van hovatartozása, vannak gyökerei.”