Már minden második magyar igénybe vett magánegészségügyi szolgáltatást az elmúlt két évben. Leginkább az ellátás minősége, a kényelem és a rövidebb várakozási idő miatt választják a magánrendelőket a legtöbben, még akkor is, ha mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk ezért cserébe – derült ki az NN Biztosító kutatásából.

A magán-, illetve állami egészségügyi szolgáltatást igénybe vevők arányát és a páciensek elégedettségét vizsgálta az NN Biztosító kutatása: eszerint a 20-64 éves korosztály fele vett igénybe legalább egyszer az elmúlt két évben magánegészségügyi ellátást.

Az arányok az iskolai végzettség szerint jelentősen eltérnek: míg a felsőfokú végzettségűek esetében a magánszolgáltatást legalább egyszer használók aránya 64 százalék, addig az alapfokú iskolát végzettek körében 41 százalék. Legtöbben - 42 százalék -  a járóbeteg ellátást, illetve majdnem minden tizedik válaszadó egynapos ellátást vagy ambuláns műtétet vett igénybe magánszolgáltatónál. Az egyik legköltségesebb ellátási formát, a több napos kórházi ellátást a válaszadók 4 százaléka igényelte magánellátás keretében.

Ami a gyakoriságot illeti, az elmúlt két év összes egészségügyi ellátását figyelembe véve minden negyedik egészségügyi ellátás a magánszektorban történt.

Azok, akik az elmúlt két évben jártak magánkezelésen is legalább egy alkalommal, 43 százalékban fordulnak újból magánszolgáltatóhoz. Vagyis akinek van tapasztalata a magánszektorral, nagy eséllyel minden második egészségügyi problémájával ide fog „betérni”.

Nagyon kevesen fizetnek egészségbiztosítást

A privát ellátást igénybe vevők túlnyomó többsége (78 százalék) saját maga finanszírozta a magánegészségügyi számláit, de már 16, illetve 6 százalék azok aránya, akik egyéni egészségpénztár vagy egészségbiztosítás segítségével finanszírozták a magánellátást, míg a munkaadó által fizetett egészségbiztosítást vagy egészségpénztárat 10, illetve 1 százalék vett igénybe.

Azok közül, akik maguk finanszírozták az ellátást, 62 százalék mondta, hogy megterhelő volt a számlák kifizetése, és mindössze 7 százalék, hogy semmilyen megterhelést nem okozott számára a magánorvos díjának kifizetése.

Az öngondoskodás terjedését tükrözi, hogy a magánellátás finanszírozására a lakosság egyre nagyobb arányban vesz igénybe saját vagy a munkahelye által fizetett egészségbiztosítást vagy egészségpénztári szolgáltatást – mondta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.

Állami vs magán?

A megkérdezettek háromnegyede elégedett a magánellátással, az elégedetlenek aránya pedig rendkívül alacsony (3 százalék). Ugyanez azonban nem mondható el a tb-finanszírozott egészségüggyel kapcsolatban: a válaszadók harmadának rossz a véleménye az ellátásról és csak ötödük elégedett, a legtöbben (47 százalék) vegyes tapasztalatokról számoltak be.

Azok között, akik mind a magán-, mind az állami ellátásban szereztek tapasztalatot, a válaszadók 14 százaléka mindkét rendszerrel elégedett volt, míg 3 százaléka egyik rendszerben sem szerzett jó benyomást, 11 százalék pedig mindkét esetben vegyes érzésekről számolt be.

Minden negyedik válaszadó csalódott az állami ellátásban, de pozitív tapasztalattal távozott a magánorvostól.

Magasan a legkeresettebb magánegészségügyi ellátás a fogászat, a megkérdezettek 54 százaléka vette igénybe legalább egyszer az elmúlt két évben, ezt követi a nőgyógyászat és/vagy szülészet 30 százalékos részesedéssel, illetve a laborvizsgálat (28 százalékos).