Mindenhol hirdetik 

Abban a tudatban, hogy valószínűleg mindenkit érdekel, hogyan maradhatna az arcunk minél tovább hamvas, feszes és fiatalos, gombamód szaporodnak a különféle beavatkozások, új technikák, szuper diéták és az egyéb, biztos sikert ígérő fogások. 

A közösségi oldalak algoritmusai néhány éve (szerintem azután, hogy betöltöttem a harmincötöt) kezdtek el bombázni az arcjógás hirdetésekkel, de az utóbbi egy-két évben már majdnem minden látogatáskor látok egy ilyen hirdetést. Hogy ez a korom vagy valami más szempontrendszer miatt van így, nem tudom, de már-már zavarba ejtő ez a dömping.

Szerencsémre elég jó helyzetben vagyok, a szüleim adottságait örököltem, akik minimum egy tízest letagadhatnának, ha nem többet. Nem különösebben ráncosodnak, legfeljebb a mimikai ráncaik mélyültek el. 

Nekem 

van néhány szarkalábam, no meg a szomorúság háromszöge (a két szemöldök között V alakot formáló barázdák) is a kelleténél mélyebb, de azért még messze vagyok attól, hogy ráncosnak gondoljam magam. 

Viszont van egy – sokak számára tudom, láthatatlan, de engem azért bosszantó – kicsi tokám. Nem vészes, és gyanús, hogy csak nekem tűnik fel, de én látom és ez már bőven elég. Mivel az arcjóga a tokamentesítést is elintézi az ígéret szerint, ezért feliratkoztam az egyik oldal ingyenes egy hónapos tanfolyamára. Sajnos, nem tudok beszámolni a tapasztalatokról, mert nem tudtam a gyakorlatokat rendszeresen csinálni, komolytalan voltam, úgyhogy továbbra is marad a nyelvem hátratolása, ha esetleg oldalról fotózna valaki (igen, ez a trükkje a tokásoknak). 

De a hirdetések továbbra is jönnek, így én ezt jelnek vettem, hogy picit jobban utánajárjak ennek az új őrületnek, ha máshogy nem, legalább elméletben, egy cikk erejéig. 

Mi is az arcjóga?

Az egész őrület Takacu Fumikótól (Fumiko Takatsu) indult, akit eredetileg jógaoktató volt, ám egy baleset hatására minden megváltozott. Egy kaliforniai nyaralás során majdnem végzetes autóbalesetet szenvedett, aminek következtében az arca, a nyaka és a válla is súlyosan megsérült. Komoly szakembergárda próbálta rendbe hozni a sérült területeket, de az arcizmaira valahogy senki sem gondolt. 

„Ekkor jöttem rá, hogy ha edzéssel rendbe tudom tenni a testemet, akkor ez az arcommal is működhet! Egész életemben jógáztam és tudom, hogy a légzés és a különböző pózok párosítása mindig is a természetes gyógymódjaim között volt. Nem kellett sok idő ahhoz, hogy az emberek észrevegyék a különbséget – nyilatkozta Takacu Fumiko. – Így született meg az arcjógamódszer.”

Visszakanyarodva a definícióhoz, az arcjóga tehát tulajdonképpen arcmasszázs és különböző gyakorlatok keveréke, amik stimulálják az izmokat, a bőrt, a nyirokrendszert és segítenek megőrizni bőrünk feszességét a homlokunktól egészen a nyakunkig. 

Az arcunkon negyvenhárom izom helyezkedik el, ezek ugyanúgy dolgoznak, mint bármely más izmunk a testünk akármely pontján. 

Egy kicsi mozgás mindenkinek kell, ugye, hát miért pont az arcot hagynánk ki belőle.

A rendszeresen végzett gyakorlatokkal az ígéretek szerint serkenthetjük a véráramlást, ami ráadásul rendkívül jótékonyan hat a kollagéntermelésre a bőrben, így lassítva a ráncok megjelenését. Ráadásul több olyan gyakorlat is van, ami már-már meditatív jellegű, így nemcsak a fizimiskánk lesz hamvas és üde (remélhetőleg), de még a lelkünknek, az elménknek, sőt a tartásunknak is jót tehetünk az alkalmazásukkal. Az állítások szerint két hét után már lehet látni az eredményt. 

Olyan ismert nevek esküsznek a módszerre, mint Gwyneth Paltrow, Meghan Markle és a komplett Kardashian klán. Hogy emeljem a tétet, a Kardashianokhoz konkrétan házhoz járt az arcjógatréner, aki ötvenpercenként háromszázötven dollárt, azaz nagyjából százharmincezer forintot kért el a család arcizmainak edzéséért. Természetesen nem kell egy egész vagyont ölnie ebbe a projektbe mindenkinek, sőt. Számtalan gyakorlat elérhető a YouTube-on, vagy alkalmazásokat is le lehet tölteni, amik (egy alapszintig akár) ingyenesek is. 

Ez mind szép és jó, de vajon igaz?

A tanfolyamok, workshopok, appok és fizetős tudástárak értékelései alapján általában pozitívak a visszajelzések, de ez önmagában nem reprezentatív, hiszen van lehetőség a negatív vélemények törlésére. Úgyhogy belevetettem magam a fórumokba, ahol senkinek nem származik anyagi érdeke abból, hogy az egekbe emeljen valami kamut. 

A vélemények alapján a módszer sikeres lehet, ha szigorúan betartjuk a rendszeres, napi szintű gyakorlást.

A hatékonyság mérésére hasznos készíteni egy induló fotót szemből és profilból is, így ellenőrizhetjük pár héttel később, hogy látszik-e valamilyen változás. Ráadásul olyan nincs, hogy csinálod pár hétig, eléred a kívánt eredményt és aztán lazsálhatsz, mert bizony ez hosszútávfutás.

Sokan már eleve azzal is küzdenek, hogy napi akár negyedórát mozogjanak, így az, hogy pusztán csak az arcukra szánjanak külön tizenöt percet, igazi luxusnak tűnhet.

Márpedig látható eredményt csak napi rendszerességgel lehet elérni, de úgy viszont az előtte-utána fotók alapján valóban észrevehető a különbség. Az arcélek élesebbek, a ráncok halványabbak, a tokák laposabbak. Nem olyan, mint a botox, nyilván, de nem is az a cél, hanem az, hogy a lehetőségekhez képest a lehető legjobb formában legyen az arcunk is. 

Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT 

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / seb_ra

Szabó Anna Eszter