A tipikus autóvásárló magas követelményeket fogalmaz meg, mielőtt online tájékozódik, vagy bemenne egy márkakereskedő szalonjába. Mire vágyik? Elsősorban elegáns, presztízst sugárzó dizájnra, lendületes, álló helyzetben is dinamikát sejtető formára, értékes hatású részletekre, az autópálya-limitet jóval meghaladó csúcssebességre, és vajmi ritkán kihasználható motorteljesítményre, netán fölényes terepjáró-képességre, intelligens funkciókra, hifi-hangminőségre, szuper komfortra. 

Mindez rendben lenne, ha van elég pénze egy prémiumautóra, és úgy véli, hogy jó életérzéséhez minimum kell ennyi. Csak ott a bökkenő, ha megvesz egy kiváló dizájnerek, képzett mérnökök tervezte, magas minőségi szinten gyártott verdát, akkor nagy a valószínűsége, hogy ő maga jelentősen, szembeötlően elmarad remek járművének színvonalától. Autód egy technikai műremek, bármikor képes elérni katalógusadatait. Te magad a teremtés koronája, a törzsfejlődés csúcsa vagy, megtervezhetnéd kocsidat, játszhatnál a Puskás Ferenc arénában, versenyezhetnél az Atlétikai Stadionban. Nagy kérdés, hogy mennyit tudsz megvalósítani génjeidben beprogramozott képességeidből. 

Ha már versengés került szóba, embereket, főként hölgyeket is állítanak küllemi vizsgára, szépségversenyeken. Sokat számít az ideálisnak minősített megjelenés, a változó ízlés és divat. Egy Anna-bálon győztes vagy helyezett nő bizonyára mindenki szemében szép, vonzó. Ám korántsem mindenki ilyen, a többség nem dobja fel annyira külsejét, hogy annyira szemrevaló legyen, mint járgánya. 

Kutyakiállításon eszembe jutott, hogy ha ugyanolyan szigorúan pontoznák a bírákat és a gazdikat, alaposan megnézve termetüket, fogazatukat, kiállásukat, mozgásukat, akkor az emberek szánalmasan leszerepelnének, nem színes szalaggal, érmével, kupával mehetnének haza, hanem röstelkedve. Parádés eb, lompos gazdával, valahogy nem igazán illik össze. 

Képzeljük el, hogy rendeznénk autó-szépségversenyt, pontoznánk a megjelent kocsikat. Van is ilyen, például a Villa d’Estében megrendezett Concours d'élégance, oldtimer autóknak. Elvárás a tulajdonosokkal szemben, hogy korhű öltözékben, magukat kicsípve, elegánsan jelenjenek meg. Most egyszerűsítsük le ezt, találjunk ki egy szimpla autós vetélkedőt, valamelyik üres parkolóban. A csillogó, modern járművek magas pontszámokat kapnának – és egy emberi szépségversenyen hogyan szerepelnének a tulajok? Megvennél egy olyan kocsit, amelyik a Te pontszámoddal végzett? Nem biztos… 

Pocakos, túlsúlyos vagy, elegendő neked, hogy a járgányod karcsú? Le tudsz futni egy kilométert, de olyan autót vettél, amely emberi léptékkel a kenyai maratoni futók szintjén áll? Csúful elmaradsz tőle. Ezt életed párja és gyerekeid is észreveszik, nem vagy ideál a szemükben. El kéne kezdeni kocogni? Persze akkor se futsz két óra alatt 42 kilométert, de legalább megtetted, ami tőled telt. 

Luxusterepjáród, amellyel a kicsiket viszed óvodába, minimális felkészítéssel alkalmas lenne részt venni a Dakaron. Te mennyire vagy terepjáró? Fel tudnál sétálni a Gellérthegyre, a Duna felől, sétautakon? Legalább évente néhányszor, bevállalsz egy gyalogtúrát? Kifulladsz, ha gyalog kell felkapaszkodni a harmadik emeletre? Ha igen, ideje lenne edzésbe fogni magad.

Villanyautód van, és nem vagy túlzottan elégedett, 400 kilométeres hatótávjával. Ez csakugyan nem sok egy autótól. Körbe tudnád biciklizni a Velencei-tavat, utántöltés (kaja, ital) nélkül, az csak nagyjából 30 kilométer. Ennyi elvárható egy motorizált embertől is…

Hány dalt tárol, bármikor lehívhatóan, a kocsid szórakoztató rendszere? Bizonyára több százat, netán négyjegyű számút. Hány dalt tudsz elénekelni, meg tudsz szólaltatni egy hangszert? Karaoke-bárban magadhoz ragadnád a mikrofont, és produkciód után tapsvihar, vagy gúnykacaj törne ki? Ha nem vagy eleve botfülű, próbálj közelebb jutni a járgányod „zenei tehetségéhez”. 

Egy korszerű gépkocsiban sokféle mesterséges intelligenciájú funkció működik. Hogyan állsz természetes intelligenciáddal? Ellenőrizni tudod az autó rendszereit, különösen a részleges, vagy teljes önvezető képességét? Különböző helyzetekben megfigyelheted, hogy miképp reagál, és megjegyezheted, hogy néha kritikusan kell nézni ügyködését, vagy át kell venni a vezetés munkáját és felelősségét. 

Bizonyára van benned egy képzetes nívó, amely alatt vállalhatatlannak tartasz egy kocsit. „Prosztó” márkák szóba se jöhetnek, mert barátaid, ismerőseid, szomszédok szegénységi bizonyítványnak tartanák. Ismerek nagyon tehetős, tekintélyes férfit, akinek nem ciki Smartból kiszállni. Hány milliót szánsz rá, hogy elkápráztass olyanokat, akiktől semmit sem várhatsz? 

Játsszunk el egy gondolattal. Te milyen márkákat és típusokat tartasz magadhoz méltónak? Nyilván olyannal is jársz. Ugyanakkor közismert fogalom, hogy bizonyos (nem csak autóipari) márkák egy-egy személyt kérnek fel márkanagykövetnek, a márka arcának. Téged melyik autógyártó választana ki ilyennek, a magadról sugárzott képed alapján? Próbáld belőni, hogy eleganciád, sportosságod, kicsattanó egészséged és arcodról tekintetedből sugárzó intelligenciád alapján, melyik autónak lehetnél „arca”? Megvennéd azt a kocsit? 

Ha nem, akkor itt a pillanat, hogy kidolgozz egy egyszerű, betartható programot, hogy „hasonlítani akarok autómra, fel akarok érni hozzá!” Nehogy már egy gyári tucatautó múljon felül minden tekintetben! Meglátod, sokkal erősebb lehet önbecsülésed, ha nem egyedül kocsiddal dicsekedhetsz, hanem saját eredményeiddel.