Tekintélyes leletegyüttes leplezi le Ausztrália lakosságát az utolsó jégkorszak idejéből
A 29-19 ezer évvel ezelőtti időszakban Ausztráliát benépesítő népesség komplex társadalmi viszonyairól árulkodik az a 4400 kőtárgyból álló leletegyüttes, ami a kontinens nyugati partjaitól 60 kilométerre fekvő Barrow-szigeten végzett feltárások során került elő – írja a Live Science.
A Quaternary Science Reviews folyóiratban április elején megjelent tanulmányban részletesen bemutatott szerszámok és -eszközök java nem a jelenleg szénhidrogénkitermeléséről ismert szigetet alkotó mészkőből készült, hanem a kontinens belsejében, a partoktól sokszor igen távol fellelhető különféle üledékes, illetve vulkanikus eredetű kőzeteiből.
Az amerikai és ausztrál antropológusokból és régészekből álló kutatócsoport geológiai vizsgálatainak eredményei szerint a 202 négyzetkilométer területű sziget a legutolsó jégkorszak idején egy termékeny síkság szélén magasodó felföld volt, lakói pedig a sok ezer kilométeres kereskedelmi útvonalhálózat révén kapcsolatban álltak a kontinens belsőbb területeit benépesítő embercsoportokkal.
A kutatócsoport a nyugati partvidék őslakosait is bevonta a feltárásokba, így kiderült az is, hogy bár az Indiai-óceán a jégkorszak végén ellepte a mélyen fekvő síkságot, a mítoszokat megőrizték a ma Barrow-szigetként ismert felföld vidékről és az alatta elterülő síkságról.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: