Sulyok Tamás: Személyes múltamat is vállalva hajtok most fejet a holokauszt valamennyi áldozata előtt

A köztársasági elnök azt mondta, hogy megrendítette, ami a negyven éve halott apjáról az elmúlt hetekben megjelent.

A holokausztra emlékezve, miközben megrendülten hajtunk fejet az áldozatok emléke előtt, a jövőért érzett felelősségünket is kinyilvánítjuk – jelentette ki Sulyok Tamás köztársasági elnök az Országházban kedden, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján, a magyarországi holokauszt 80. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. A köztársasági elnök szerint csak akkor emlékezünk tisztelettel és őszintén áldozattá vált honfitársainkra, ha újra és újra szembesítjük magunkat a múltra néző, de a mának és a jövőnek szóló kötelességgel.

Az államfő édesapja, Sulyok László múltjának köztársasági elnökké választása óta napfényre került egyre kínosabb, antiszemita, nemzeti szocialista oldaláról, illetve arról, hogy ő maga mindezekkel szöges ellentétben állóan vélekedett, most megkísérelt magyarázatot adni. Arra hívta fel a figyelmet, hogy ő maga 12 évvel a holokauszt után született, és a családban azt hallotta, hogy ők soha senkinek nem ártottak, és megrendítette, amit az elmúlt hetekben a lassan 40 éve halott apja múltjáról elé tártak a nyilvánosságban.

Szerinte olyan korban nőtt fel ő és halt meg az édesapja, amikor a tettesek és áldozatok egyaránt hallgatásba burkolóztak, legyen szó holokausztról, szovjet katonák által meggyalázott lányokról, asszonyokról vagy '56-os sortüzekről. – Nem érte meg a rendszerváltást sem. Nem tudtam faggatni, így maradtak az ő elejtett szavai és hallgatásai, ma sem tudom már kérdezni. Abból tudok ítélni, ahogyan őt bő 30 esztendő alatt megismertem. 1945-ben szembesülhetett azzal a rémséggel, amit a holokauszt jelentett, s egy világ dőlhetett össze benne. Számomra így ér össze az elmúlt évtizedekben hallott családi elbeszélésekkel. A múltat, saját személyes múltamat is vállalva hajtok most fejet a holokauszt valamennyi áldozata előtt – mondta Sulyok Tamás.

Az államfő most kiemelte, hogy „az ember mint olyan, szent, és semmilyen, se vallási, se származási, se világnézeti meggyőződése miatt nem ítélkezhet egyik ember a másik ember élete felett, egyik közösség a másik közösség élete felett. A sérthetetlen emberi méltóságba vetett meggyőződéssel és az ehhez társuló elhatározással tekintünk az emléknapon egyszerre a múltra és a jövendőre.”

Az országházi megemlékezés résztvevőit Jichák Hercog izraeli államelnök videóüzenetben köszöntötte a megemlékezés résztvevőit. Az államelnök hangsúlyozta: a holokauszt a világtörténelem legsötétebb fejezete, és az elkövetett gonosztettek közül is kimagaslik a magyarok ellen elkövetett bűntett, annak sebessége és akadálytalansága miatt. Azt is mondta: hálás, amiért Magyarország teljes felelősséget vállalt kollaborációjáért a nácikkal, és aktív szerepet vállal a nemzetközi holokausztszervezetekben.

Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete hangsúlyozta: a holokauszt 6 millió ember életét követelte és több volt, mint gyilkosság, mert megfosztotta őket emberi méltóságuktól is. Az áldozatok majdnem 10 százaléka magyar volt, integráns részét alkották a magyar társadalomnak, a magyar politikának, gazdaságnak és kultúrának - tette hozzá.

A rendezvényen felszólalt Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke, Keszler Gábor, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség elnöke, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) - Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija és Jakab István, az Országgyűlés alelnöke is.