Üzent a Költségvetési Tanács: elakadt a deficitcsökkentés Magyarországon
Gazdaság

Üzent a Költségvetési Tanács: elakadt a deficitcsökkentés Magyarországon

Portfolio
Véleményezte a 2023-as költségvetés végrehajtását és az államadósság tavalyi alakulását a Költségvetési Tanács, melynek ez az első hivatalos, nyilvánosságra hozott dokumentuma Horváth Gábor elnök hivatalba lépése óta. Ebben többek között arra is felhívta a figyelmet a testület, hogy mivel tavaly a vártnál lényegesen magasabb lett a deficit, ezzel elakadt a deficit csökkentési folyamat.

Ezért szállt el a költségvetési hiány tavaly

A KT alapvetően hosszasan taglalja a tavalyi év makrogazdasági és költségvetési folyamatait, leginkább megállapításokat tesz. A költségvetési hiány alakulásánál megemlíti a dokumentum, hogy "a vártnál magasabb költségvetési deficit fő oka, hogy a magas infláció miatt visszaeső belső kereslet következtében az adóbevételek – különösen a fogyasztási adók - elmaradtak, míg a kamat és nyugdíjkiadások nagyobbak lettek a vártnál". "Ezek hatását azonban részben ellensúlyozta, hogy a világpiaci energiaárak csökkenésének következtében az energiakiadások alacsonyabban alakultak a tervezettnél" - tették hozzá. A részletek között megemlítik:

  • A központi alrendszer pénzforgalmi adó- és járulékbevételei mintegy 1720 milliárd forinttal elmaradtak a módosított költségvetési törvényben szereplő előirányzatoktól.
  • A magas költségvetési deficit fő oka, hogy az infláció következtében a költségvetésben várt több mint 16 százalékos nettó áfa-bevétel emelkedés helyett a tényleges növekedés kevesebb mint 2 százalék volt 2023-ban. Ennek következtében az áfabevételek a tavalyi évben több mint 1000 milliárd forinttal, a fogyasztási adók összesen pedig 1130 milliárd forintot meghaladó mértékben maradtak el a költségvetési törvényben szereplő várakozástól.
  • A gazdálkodó szervezetek befizetései további 306 milliárd forinttal, míg a munkát terhelő adó- és járulékbevételek 258 milliárd forinttal alacsonyabban alakultak, mint a módosított törvényi előirányzat.
  • A magas inflációs környezet további kedvezőtlen költségvetési hatásaként az eredményszemléletű GDP-arányos állami kamatkiadások a 2022. évi 2,8 százalékról 2023-ban közel 1660 milliárd forinttal, mintegy 4,7 százalékra emelkedtek.
  • A nyugdíjkiadások több mint 200 milliárd forinttal meghaladták a törvényben előirányzott kiadási szintet, elsősorban a törvényben vártnál magasabb infláció miatt szükséges pótlólagos évközi korrekció miatt.
  • A költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok nettó kiadásai az egyedi és normatív támogatásokkal együtt összesen 387 milliárd forinttal haladták meg a módosított törvényi előirányzatot.
  • A világpiaci energiaárak mérséklődése következtében az energiakiadások csökkentek az előző évhez képest és elmaradtak az előirányzattól is, amivel a költségvetésnek mintegy 450 milliárd forint megtakarítása keletkezett, ennek egy részét azonban más célokra felhasználták.

A tavalyi költségvetési folyamatokról itt írtunk:

Mindezek alapján kiemelték: az eredményszemléletű deficit a pénzforgalomhoz hasonlóan meghaladta a tervezettet.

Az államháztartás ESA-hiánya a GDP 6,7 százaléka lett (5018 milliárd forint). A módosított költségvetési törvényben a kormányzati szektor 2023. évi eredményszemléletű (ESA-) hiánya a GDP 3,9 százaléka volt - emlékeztetnek.

Felidézik továbbá azt is, hogy a kormány a hiánycélt – a Pénzügyminisztérium 2023. október 3-i közleménye szerint – a GDP 5,2 százalékára emelte, amit a tényadat a GDP 1,5 százalékával lépett túl.

Ezáltal megakadt a deficit csökkentési folyamat, ugyanis a hiány mértéke 2020-ban 7,6 százalék, 2021-ben, 7,2 százalék, 2022-ben pedig 6,2 százalék volt

- állapítják meg a dokumentumban, és értékelik is ezt az adatot kontextusba helyezve: "a hiány az Európai Unión belül magasnak számít. A rendelkezésre álló adatok szerint csak Olaszországban alakult ki magasabb, a GDP 7,2 százalékát elérő deficit".

Az előzetes adatok alapján az év egészében a GDP arányában 2,0 százalékos mértékű elsődleges hiány realizálódott, míg a kamatkiadások a GDP 4,7 százalékát tették ki.

Üdvözli a korai költségvetés eltolását

Arra is kitér a testület véleménye, hogy "a 2023. évi költségvetés eredeti tervszámai, valamint a tényadatai közötti jelentős eltérés felhívja a figyelmet a makrogazdasági feltételeknek a tavaszi-nyári költségvetés készítése során jelentkező – a Tanács által korábbi Véleményében jelzett – előrejelzési korlátaira, mely kockázatok újratervezést tehetnek szükségessé".

A Tanács ezért támogatja, hogy a makrogazdasági pálya nagyobb bizonytalansága esetén a költségvetés tervezésére és benyújtására a tárgyévhez közelebbi időpontban kerül sor.

Vagyis a KT is pozitívan értékeli azt, hogy a kormány az eredeti terveit felülvizsgálta és a 2025-ös költségvetés tervezését nem idén tavasszal kezdi meg, hanem ősszel, várhatóan november után.

Címlapkép forrása: Getty Images

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Válságban az autóipar, hatalmas a zuhanás
Financial IT 2024
2024. június 11.
Portfolio Property X 2024
2024. május 29.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
Portfolio AgroFood 2024
2024. május 22.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Díjmentes előadás

Kereskedés a magyar piacon kezdőknek

Minden, amit a hazai parkettre lépés előtt tudni érdemes.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Kérdések és válaszok azzal kapcsolatban, hogy mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!

Ez is érdekelhet
orbán viktor