2023. január 1-től működik önálló intézményként az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház. Hosszú és küzdelmes időszakon vannak túl, bár a kórház gyógyító, betegellátó részei változatlanul működtek, de az összes működést támogató szakterületet létre kellett hozni – mondta Wikonkál Norbert Miklós főigazgató.

Olyan feladatok megoldására volt szükség, amiknek a volumenét előzetesen még megbecsülni sem tudták és persze a szervezeti átalakulás folyamatában is bőven merültek fel nem tervezett és nem tervezhető nehézségek, amiket haladéktalanul meg kellett oldani.

Kép: Wikonkál Norbert Miklós

Bár az önálló működés néhány elemének a kialakítása még tart, az átalakulás során a kórház a Belügyminisztérium és az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) fenntartása alá került.

Az egy vármegye egy kórház koncepciónak felel meg az újjáalakult Honvédkórház, mint az ország egyik legnagyobb intézménye.

Az átalakítás egyéves évfordulóján egy sokszakmás tudományos fórumot is rendeztek, ahol kétszáz orvos előtt, 20 szakterületről, több mint 50 előadó tartott tudományos prezentációt.

A Honvédkórházhoz tartozik többek között

  • az Uzsoki Utcai Kórház;
  • Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központ;
  • a Váci Jávorszky Ödön Kórház;
  • a Kistarcsai Flór Ferenc Kórház;
  • és a Veresegyházi Misszió Egészségügyi Központ is.

A fenntartóváltással a lényeg nem változott: területi ellátási kötelezettséggel bíró centrumkórházként ellátják a régió betegeit, és ugyanúgy kiszolgálják a hon- és rendvédelmi szervek állományában szolgálatot teljesítő és egyéb igényjogosulti körbe tartozó pácienseket, valamint a speciális jogszabályok által az Honvédkórházba ellátásra jogosult betegeket is. 

A komplexitásra törekednek

Olyan adottságai vannak az intézménynek, ahol többféle komplex betegellátást is meg tudnak oldani, a stroke ellátástól, a gerincsérülésig, sorolta a főigazgató. Az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórház az ország egyetlen olyan intézménye, amely az összes egészségügyi képességet képes felölelni, a prevenciótól, a definitív ellátásig, a sürgősségi betegellátástól a rehabilitáción át a krónikus betegellátásig.

Úgy fogalmazott a főigazgató, hogy a közepesen rozoga állapotban lévő páciens a komplex sokszakmás ellátásnak köszönhetően nagyon jó állapotban tud távozni a Honvédkórházból.

A Honvédkórház öt telephellyel rendelkezik, négyezer főt foglalkoztat. Valamennyi egészségügyi felsőoktatási intézmény gyakorló kórháza. Tavaly például 453 orvostanhallgató oktatását vállalták, 178 rezidenst foglalkoztatnak.

Év végére harmonizálhatók a várólisták is

A centrumkórház évente 60-70 milliárd forintból gazdálkodik, válaszolta az Economxnak a főigazgató. Például a Honvédkórházban januárról februárra egy milliárd forinttal nőtt a tartozás, hárommilliárd forintról négymilliárd forintra ugrott. Erről itt írtunk bővebben.

Lapunknak Wikonkál Norbert Miklós úgy fogalmazott, a Honvédkórház kétezres ágylétszámához képest, a kórházi adósság emelkedése nem számít kiemelkedőnek.

Arra törekednek, hogy év végére a régióban a várólistákat harmonizálják, azaz ha azt látják, hogy egy betegnek 200 napig kell várnia, akkor át tudják irányítani abba a tagkórházba, ahol a műtét rövidebb várakozási idővel elvégezhető, tette hozzá a főigazgató.

A legfrissebb adatok szerint például térdprotézis műtétre az elmúlt hat hónapban a tényleges várakozási idő a Honvédkórházban 165 nap volt. A medián tényleges várakozási idő pedig 235 nap. Hatvan napot meghaladóan 916 beteg várakozik.

Csak úgy repkednek a milliárdok

A napokban Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárának a parlament honlapján olvasható írásbeli válasza szerint az idei évben már több mint a duplája áll rendelkezésre egészségügyi célokra, mint 2010-ben.

2010-ben 1198 milliárd forint jutott az egészségügyre, míg 2024-ben ez az összeg már 3225 milliárd forint, vagyis 2,5-szer több

– válaszolta az államtitkár.

De ebből egyelőre a betegek nem sokat éreznek, a várólisták nem nagyon csökkennek, és egyre többet kell várni a szakrendelőkben is.

Bár az államtitkár kitért arra is, hogy az elmúlt tizennégy évben a kormányzat kiemelt prioritásként kezelte a várólisták csökkentését is. Az elmúlt évtizedben sikeresen javult a regisztráció minősége, jelentősen csökkentek a várakozási idők, a várakozási sorok, a magyar várakozási helyzet az OECD jelentések szerint nemzetközi szinten is kedvező képet mutat. Példaként említette, hogy az OECD 2022-es adatai alapján szürkehályog-műtét átlagos várakozási ideje vonatkozásában Magyarországot csak öt ország Litvánia, Észtország, Olaszország, Lengyelország és Dánia előzi meg.  Azt írta Rétvári Bence, hogy 2010 és 2023 között 65,7 milliárd forintot kiöltöttek a várólistákra, 2024-ben is 5 milliárd forint van erre a célra elkülönítve.

Szabolcs vármegyében sokat kell várni

Ma az látszik, hogy a legfrissebb várólista adatok szerint a szürkehályog-műtétre a medián tényleges várakozási idő az elmúlt fél évben 112 nap volt országszerte. A legtöbbet 228 napot a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórházban kell várnia a betegeknek, most is 60 napot meghaladóan több mint ezer beteg várakozik, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatbázisa szerint.

Katasztrofális egészségi állapotban a magyarok

Ugyanakkor annyira rossz állapotban van a magyarok egészsége, hogy sereghajtók vagyunk az Európai Unió 27 fős tagállamai között. Magyarország az egészséges társadalom területén 39,3 ponttal a 26. helyezést érte el a 27 uniós tagállam között 2023-ban, csak Romániában rosszabb a helyzet, írja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) versenyképességi jelentése.