kirúgnak munkahely

Egy gondosan kidolgozott munkahelyi szabályzat általában mindent leír azzal kapcsolatban, hogy mi az elvárt magatartás az adott helyen, sőt van, ahol még a külsőnket, ruházatunkat is megszabja. Vannak azonban olyan munkahelyek, ahol nincs minden pontosan megfogalmazva, inkább íratlan szabályként, elvárásként működnek. A munkahelyi együttműködésnek van néhány olyan szabálya, amiről sokan még csak nem is hallottak. Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, vitarendezési szakjogász mondja el ezeket a Díványnak.

Illemszabály vagy törvény?

A munkahelyi együttműködés minden dolgozóra egyformán vonatkozik, pozíciótól függetlenül; a főnökre ugyanúgy, mint a beosztottakra. Ezek betartását nemcsak a törvény írja elő, de elengedhetetlenül szükséges a nyugodt légkörhöz és a harmonikus közös munkához is.

Az egyik ilyen fő pont az általánosan elvárható magatartás. Erről a Munka Törvénykönyve is ír, és a lényege, hogy munka közben úgy kell viselkedni, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Persze itt is vannak kivételek, de csak olyanok, melyek a törvényben is szerepelnek.

Ennek a törvénynek az értelmezése azért tűnhet elsőre bonyolultnak, mert nem mindig tudjuk, valójában ki mondja meg, hogy mi is az elvárható magatartás egy adott helyzetben. A tapasztalataink révén nagyjából tisztában vagyunk ezzel, például tudjuk, hogy egy eladónak nem illik kiabálnia a türelmetlen vevővel, az iskolaigazgató nem szidhatja le a tanulók előtt a tanárt...

Ennél a szabálynál nem az számít, hogy mit vár el egy munkamániás főnök vagy egy túlérzékeny munkatárs, a mérce az általános társadalmi megítélés. Így, ha nem eszerint viselkedünk, például durván kiabálunk a munkatársainkkal, az ügyfelekkel, esetleg nyilvánosan megalázzuk őket, akkor számíthatunk arra, hogy akár azonnal megkapjuk a felmondásunkat. Ha ezt nem tartjuk jogszerűnek, akkor bírósághoz fordulhatunk, ahol eldöntik, az adott esetben mi volt az általánosan elvárható magatartás, jogszerű volt-e a munkaviszony megszüntetése.

„Miért akadályozol?”

A kölcsönös együttműködés hiánya az egyik leggyakrabban előforduló vitaforrás a munkahelyeken.

Ilyen, amikor figyelmen kívül hagyják az utasításokat, a kéréseket, vagy éppen szándékosan bosszantják, akadályozzák egymást a dolgozók.

Az ilyen esetek a törvénybe foglalt kölcsönös együttműködést sértik, és az eset súlyosságától függően, akár azonnal ki is rúghatnak miatta.

„De hát el sem mondta!”

A tájékoztatási kötelezettség magába foglalja, hogy a munkahelyen mindenki köteles a többieket minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Ilyen például, ha tudjuk, hogy valamilyen okból másnap nem tudunk dolgozni menni: ilyenkor a legrövidebb időn belül szólnunk kell erről. Ha ezt elmulasztjuk, csak későn szembesülnek azzal, hogy nem tudjuk elvégezni a munkánkat, akkor ezzel akár még kár is érheti a munkáltatót, amiért bizony elbocsáthatnak minket.

„A munkám miatt megtehetem”

A joggal való visszaélés tilalmát bizonyos munkakörökben könnyebben megszeghetik. Ilyen például, ha olyan beosztásban, munkakörben dolgozik valaki, ami befolyással bír, és ezzel vissza is él, vagy a munkája miatt ismertté válik, és ezt egyes helyzetekben kihasználja.

„Képzeld, milyen nagy üzletre készül a munkahelyem!”

A dolgozóknak figyelni kell a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelmére is. Ez érvényes a munkahelyen kívülre is, hiszen amíg tart a munkaviszonya, addig nem viselkedhet úgy, amivel veszélyezteti a munkáltató gazdasági érdekeit. Ez alól kizárólag a jog adhat kivételt.

Ehhez a szabályhoz sok minden tartozhat, például nem szabad a konkurenciánál is pluszmunkát vállalni, vigyázni kell arra is, mit mondunk a munkahelyünkről, nem sérthetjük meg a cég jó hírnevét, vagy nem mondhatunk olyan információt róla, ami sérti a gazdasági érdekeit. Ha ez kiderül, azonnali elbocsátás követheti.

„Azt hallottam, hogy...”

A törvénybe foglalt egyik fontos pont a titoktartási kötelezettség. Ez előírja, hogy amilyen üzleti titok a munkánk során a tudomásunkra jut, azt nem közölhetjük illetéktelen személlyel. De ugyanez érvényes a személyes adatokra is, például egy kórházi dolgozó nem beszélhet idegeneknek a betegek állapotáról, még akkor sem, ha közszereplő, közismert ember a kezelt személy. De például egy sok embert érintő, tervezett nagy változást sem hozhatnak nyilvánosságra egy multicég munkatársai a nyilvános bejelentés előtt, még egy baráti beszélgetés közben sem.

A könnyelmű vagy szándékos csacsogás miatt bizony kirúgás járhat, és a kezelt adat kiszivárogtatása miatt akár még egyéb büntetés is. Ez alól csak a törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén van kivétel.

Ha érdekel, mit érdemes tenned miután elbocsátottak, olvasd el ezt a cikkünket.