Nem érte váratlanul az iráni dróntámadás a pénzpiacokat, amelyek már a múlt héten beáraztak egy esetleges támadást – többek között erről is beszélt a Világgazdaság makrogazdasági podcastsorozata, a Bruttó legújabb adásában Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A hét végén a világ egyik legnagyobb olajexportőrének számító perzsa állam több mint 300 drónt és rakétát lőtt ki Izraelre, ezzel újra kiéleződött a helyzet a Közel-Keleten, ami azért gond, mert az olajpiac stabilitása nagyban függ Teherántól.
Az események követlen előzménye, hogy Izrael április elsején lebombázta Damaszkuszban a szíriai konzulátust, és megölte az Iráni Forradalmi Gárda több tisztjét. Ezt követően Irán megtorlást ígért.
A hétvégéhez közeledve szinte százszázalékosra lehetett venni, hogy valamilyen válaszcsapás érkezni fog
– mondta a közgazdász, aki szerint Irán előzetesen már jelezte, hogy válaszolni fog a támadásra, amit az élet igazolt is. A drónok és a rakéták 99 százalékát megsemmisítették az izraeli és szövetséges erők, Benjamín Netanjáhú pedig egyből győzelmet hirdetett. Most a következő lépés, hogy Izrael valamilyen választ ad Irán akciójára.
Van a pénzpiacokon az a mondás, hogy cselekedj először a pletykák alapján, és utána nyugodj meg, már a hírek alapján
– fogalmazott Török Zoltán, aki szerint most valami hasonló történhet. Persze sok minden előfordulhat még, de ha nem súlyosbodik a helyzet a Közel-Keleten, akkor maradhat a mostani, 90 dollár körüli olajárszint, amiben legalább annyit nyom a latban a gyenge kereslet, mint az olajexportőr OPEC-országok érdekei.
Így is nagy kérdés, hogy a kormány hozzányúl-e idehaza az üzemanyagárakhoz, amelyek drasztikusan emelkedtek az elmúlt hónapokban. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter múlt pénteken, egy nappal a Mol képviselőivel való tárgyalása után a Világgazdaságnak adott interjújában azt mondta, hogy a kormány türelme kezd elfogyni, mivel a régiós középmezőnyhöz képest 7-9 százalékkal elcsúsztak az üzemanyagárak. Még megvárják, hogy most pénteken a Központi Statisztikai Hivatal mit közöl a régiós árakról, és majd annak fényében dönt a kormány, hogy az üzemanyagpiacon beavatkozik-e, vagy sem. A Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint nem elképzelhetetlen, hogy valamilyen formában visszajönnek a hatósági árak, bár szerinte a 2022 decemberében fellépett ellátási zavarok után
talán ugyanabba a folyóba nem lép még egyszer a kormány.
Úgy látja, hogy végül nem a hatósági ár lesz a leghatékonyabb eszköz az árak kordában tartására. Török Zoltán arról is beszélt, hogy az idei növekedési várakozásokat a múlt héten hozzáigazították a realitásokhoz azzal, hogy lejjebb húzták, a korábbi 4 százalékról 2,5 százalékra. A növekedés helyreállásában leginkább a belső fogyasztás és a kereslet élénkülése jelenheti a legnagyobb támaszt, ami egyben kockázat is az inflációra nézve, így szinte biztos, hogy az év második felében újra némileg magasabb fogyasztói árindexet láthatunk.
A teljes adás itt hallgatható meg:
