Az elmúlt két év összes egészségügyi ellátását figyelembe véve minden negyedik egészségügyi ellátás a magánszektorban történt, a 20–64 éves korosztály fele fordult legalább egyszer az elmúlt két évben a magánegészségügyi szolgáltatók valamelyikéhez – derül ki az NN Biztosító friss reprezentatív kutatásából.

Beautiful,Senior,Woman,Having,Dental,Treatment,At,Dentist's,Office.
Magánorvosok: a legkeresettebb a fogászati ellátás / Fotó: Shutterstock 

Akik az elmúlt két évben legalább egy alkalommal jártak magánrendelésen, 43 százalékban fordulnak újból magánszolgáltatóhoz – állapították meg a 2023 szeptemberében és októberében 1100 fő részvételével történt online felmérés során.

Folyamatosan bővül a magánegészségügyi ellátást igénybe vevők aránya Magyarországon, mert nagyobb az elégedettség a magánellátást kínáló szolgáltatókkal, mint az állami egészségügyi rendszerrel. 

Az emberek számára egyre nagyobb anyagi terhet jelent a saját egészségügyi ellátásuk finanszírozása, de terjed az öngondoskodás.

A magánellátás finanszírozására a lakosság egyre nagyobb arányban vesz igénybe saját vagy a munkahelye által fizetett egészségbiztosítást vagy egészségpénztári szolgáltatást

– mondta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.

A magánegészségügyi ellátás elsődleges előnye a jobb elérhetősége és a gyorsasága az állami rendszerhez képest. Az állami szolgáltatásban szerzett rossz tapasztalat is sok beteget terel a magánszektorba. 

Mire vett igénybe magánegészségügyi szolgáltatást?
 

A kényelem és az esély a teljes körű diagnózisra pedig csak tovább növeli a magánellátó-rendszer vonzerejét. Ezért aztán nem meglepő, hogy 

a megkérdezettek 60 százaléka mondta azt, hogy a következő egy-két évben szívesen venne igénybe magánegészségügyi szolgáltatást.

Magasan a legkeresettebb magánegészségügyi ellátás a fogászat, a megkérdezettek 54 százaléka vette igénybe legalább egyszer az elmúlt két évben. 

Generációs különbségek

Érdekesség, hogy a 20–34 éves korosztályba tartozók körében jóval magasabb, 37 százalék a laborvizsgálatot a magánszektorban igénybe vevők aránya, mint az idősebb korosztályban, ahol 24 százalék. A 20–34 évesek közül jóval többen, mintegy 15 százaléknyian járnak magánpszichológushoz, a 35–64 éves korcsoportba tartozók közül csupán 3 százalék. 

Ugyanez a generációs különbség érzékelhető az endokrinológiai vizsgálatot igénybe vevők arányában: míg a fiatalok 15 százaléka járt endokrinológusnál, addig az idősebb korcsoportokban ez az arány átlagosan 6 százalék.

Számít az iskolai végzettség is

Az arányok az iskolai végzettség szerint jócskán eltérnek: míg a felsőfokú végzettségűek esetében a magánszolgáltatást legalább egyszer használók aránya 64 százalék, addig az alapfokú iskolát végzettek körében 41 százalék. Legtöbben, a válaszadók 42 százaléka járóbeteg-ellátást, illetve majdnem minden tizedik egynapos ellátást vagy ambuláns műtétet vett igénybe magánszolgáltatónál.

Hogyan fizette a magánegészségügyi szolgáltatást?
 

Az egyik legköltségesebb ellátási formát, a többnapos kórházi ellátást a válaszadók 4 százaléka igényelte magánellátás keretében.

Az elégedetlen beteg a legdrágább

A hosszú várólisták, a nem betegbarát kommunikáció, a végeláthatatlan várakozás csak néhány azon közismert problémák közül, amelyekkel a magyar betegeknek szembe kell nézniük, ha valamilyen egészségügyi vizsgálaton szeretnének részt venni – összegezte a témában közzétett friss elemzésében a Positive Health & Care. 

Mint hangsúlyozták, még számtalan más ok is állhat amögött, ha 

  • egy páciens elégedetlen, 
  • rossz élménnyel távozik,
  • lemondja a vizsgálati időpontját,
  • vagy meg sem jelenik a vizsgálaton. 

Az elégedetlen beteg rengeteg pénzébe kerül az adott egészségügyi intézménynek,

az ebből eredő költségek minimalizálására külföldön már jól bevett gyakorlatok léteznek.

Csak az USA-ban évente körülbelül 3,6 millió páciens mondja le vagy rakatja át másik időpontra az orvosi vizsgálatának időpontját, netán meg sem jelenik, ami milliárd dollárokban mérhető költségeket okoz az egészségügyi intézményeknek. 

Magánegészségügy: megjelentek a részletfizetési akciók, egyre több a vállalati csomag

A tavalyinál szolidabban emelkednek a magánegészségügyi szolgáltatások díjai idén, miközben megjelentek a nagy értékű beavatkozásokra kínált részletfizetési és egyéb kedvezmények is. Eltűnt a Covid idejére jellemző betegcunami, és már egyre kevesebb páciens fizeti saját zsebből a számlát. A Doktor24 csoport vezérigazgatója, Lancz Róbert a Világgazdaságnak arról is beszélt, hogy az elmúlt egy-másfél évben megnőtt az elhalasztott műtétek száma is, de nőtt a vállalati, biztosítói szerződéses csomagokból származó bevétel is.

A lemondásnak számtalan oka lehet, de ahhoz, hogy az intézmények ezeket megismerjék, alaposan elemezni kell a saját folyamataikat és a páciens betegútját is. 

Magyarországon egyelőre kevés intézmény fektet energiát abba, hogy tudományos módszerrel javítsa az általa nyújtott páciensélményt.

Ezen kevesek közül jó néhány intézménynek a nagy arányú időpontlemondás és a betegek lemorzsolódása okoz sok millió forintos bevételkiesést.

Meglepően hatékony a páciensélmény-tervezés

Külföldön már évtizedek óta alkalmazzák a páciensélmény-tervezést az egészségügyben, sokszor egészen meglepő eredménnyel – mutatott rá a Positive Health & Care. 

Példaként a világ egyik vezető CT- és MRI-gyártójának, a Philipsnek a páciensélmény-tervezési módszerét említették, amivel 

sikerült számottevő mértékben csökkenteni a pácienseknek adott nyugtatók mennyiségét, és növelni a betegek elégedettségét

a szolgáltatással kapcsolatban a saját egészségügyi centereikben. Ez tetemes költségcsökkentéssel járt az intézményeknek.

Egy másik amerikai egészségügyi szolgáltató átfogó kutatást végzett a betegútra vonatkozóan: a kutatáshoz orvosi eredményeket, interjúkat és az intézményeikben található, betegek mozgását figyelő kamerák felvételeit is felhasználták. 

Old,Male,Doctor,Consult,Female,Patient,In,Hospital.,Senior,Man
Milliárdokat lehet spórolni a folyamatok átszervezésével és a környezet megszépítésével / Fotó: Shutterstock

Az eredmények ismeretében újratervezték a teljes betegutat onnantól, hogy a páciens belép az ajtón: 

  • átalakították a kórház belső tereit, 
  • áthelyezték az egyes funkciókat

annak érdekében, hogy minimalizálják a betegek közti interakciókat. A változtatások eredményeképp minimalizálták a kórházi fertőzések számát, és a kórházban töltött idő is csökkent 10 százalékkal.