A lakosság nem pánikolt Izraelben az iráni légicsapás során – mondta el lapunknak Robert C. Castel, biztonságpolitikai szakértő. Szerinte nem az a kérdés, hogy milyen katonai válaszcsapással válaszol a zsidó állam, hanem az: milyen politikai célt fogalmaz meg a kormány.

Jeruzsálemben élte át az iráni bombázást. Mennyire volt ijesztő, vagy drámai az éjszaka?

Egyáltalán nem volt drámai. Számításba kell venni, hogy nem a tökéletes béke állapotából érkeztünk ebbe a szituációba, hanem egy már meglévő háborúból, a gázai helyzetre gondolok. Láttuk, hogyan kezdődött az a háború: több ezer rakétát lőttek ki ránk, betörtek az országba, mindez rengeteg halálos áldozattal járt. Vagyis a viszonyítási alap teljesen más, mint mikor egy teljes béke állapotából kap az ember egy ilyen derült égből a gumibotot.

V. Budapesti Demográfiai Csúcs

Az izraeli polgárok hogy viselték a támadást?

Én nem láttam jelét sehol annak, hogy pánik lett volna. Az ilyen támadások után mindig közlik, hányan sebesültek meg miközben az óvóhely felé futottak. Ez egyfajta empirikus mércéje annak, hogy mennyire volt stresszben a lakosság. Most túl sok ilyen eset nem volt. A légvédelmi szirénák is csak az ország egy bizonyos területén szólaltak meg, főleg a keleti és az északi részeken. Jeruzsálem fölött lehetett látni ahogy a rakéták repkednek, és a vadászgépeket nagy magasságban.

Milyen most a hangulat? Mennyire helyezik a polgárok nyomás alá a Netanjahu-kormányt a válaszcsapást illetően?

A zsigeri válasza mindenkinek az, hogy vissza kéne vágni minél hamarabb. Viszont éppen ez a szerepe a politikai vezetésnek: egyfajta szűrőt vagy küszöböt képezzen a közhangulat és a politikai cselekvés között. Nagyon fontos, hogy ilyenkor ne a zsigeri reakció diktáljon, ne szélkakasként forduljunk arra, amerre a közhangulat akar fordítani, hanem bölcsen gondoljuk át ezeket a dolgokat.

Mi lehet Izrael válasza a támadásra?

Minden azon múlik, hogy mik a politikai céljai a kabinetnek. Van veszély ebben az új helyzetben, ugyanakkor van lehetőség is. Az a kérdés az, hogy ezt a csekket melyik irányba akarjuk beváltani. Olyan forgatókönyvet is el tudok képzelni, hogy a kormány azt mondja az Egyesült Államoknak: mi nem keverünk bele titeket egy nagyobb háborúba Iránnal, viszont akkor mutassatok nagyobb megértést a mi igényeink iránt Gázában. Azt, hogy mi lesz a katonai cselekedet, ami ezeket a politikai célokat szolgálja már a második kérdés.