A szankciók ellenére gyorsan nőnek a kínai AI-chatbotok
Ázsiában, illetve legfőképpen Kínában is elképesztő mértékben erősödnek a nagy nyelvi modellre épülő AI-rendszerek, miközben a piac teljes értéke eléri a több tízmilliárd dollárt.
Bár a hardverhez nincs olyan hozzáférésük, mint a nyugati riválisoknak, így is őrült ütemben nőnek a nagy kínai felhőszolgáltatók AI-platformjai. Mind közül a legnépszerűbb a Baidu által üzemeltetett Ernie Bot, mely mostanra 200 millió napi felhasználóval büszkélkedhet.
A növekedés ütemét jól jelzi, hogy amikor a cég utoljára kommunikált felhasználói számokat - tavaly decemberben - még "csak" százmillióan használták az Ernie Botot, melyet tavaly márciusban jelentett be a Baidu, ám a publikus üzemre csak nyolc hónappal ezelőtt kapott engedélyt.
A ChatGPT kínai megfelelője ugyanakkor csak idén februárban kezdett pénzt termelni a Baidunak, miután a chatbotot immár több mint 85 ezer cég használja az országban.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
Az Ernie Bot nem az egyetlen AI-alapú chatbot az országban, az Alibaba által pénzelt Moonshot AI Kimije szintén egy éve készült el, azóta pedig gyakorlatilag folyamatosan ott liheg az Ernie Bot nyakán, legalábbis ami a platformok weboldalának a látogatottságát illeti.
Bár a növekedési ütem helyenként, éves szinten a több száz százalékot is elérheti, a kínai generatív AI-k népszerűsége a kanyarban sincs a nyugati vetélytársakhoz, illetve különösen a piacvezető ChatGPT-hez képest: az OpenAI platformja egyes statisztikák szerint múlt hónapban csaknem 1,86 milliárd látogatót vonzott, miközben az Ernie és a Kimi rendre csupán 14,9 és 12,6 milliót.
A kínai AI-piac lemaradása jelentős részben az amerikai szankcióknak köszönhető, melyek megakadályozzák, hogy a nagy kínai IT-piaci szereplők hozzájussanak a kurrens nyugati technológiákhoz, így elsősorban a nagy teljesítményű AI-célú feldolgozóegységekhez, processzorokhoz. Joe Tsai, az Alibaba elnöke április elején ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy Kína jelenleg mintegy két év lemaradással küzd az Egyesült Államokhoz képest az AI-fejlesztések terén.