Újabb 70 milliárdot költene felzárkóztatásra az Orbán-kormány, de még mindig nem tudni, pontosan mire mentek az eddigi pénzek

Ez egyelőre keretösszeg, 66 milliárdot az Európai Unió finanszírozna.

Újabb 70 milliárd forintot költene a kormány településfelzárkóztatásra a 2029 júliusáig terjedő időszakban európai uniós forrásból, a pénzt várhatóan az eddigiekhez hasonlóan a Magyar Máltai Szeretetszolgálat konzorciuma (melynek tagja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány) oszthatja majd el – tudta meg az rtl.hu.

A portál szerint a pályázati felhívást a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium hirdette meg, és ez egyelőre keretösszeg, ebből 66 milliárdot finanszírozna az Európai Unió. A program egyik szellemi atyja Vecsei Miklós, a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztos.

A már 2019 óta futó program óriási célokat tűzött ki, 300 rendkívül szegény településen végeznének olyan átfogó szociális munkát, amely egyebek mellett javítaná a lakhatási viszonyokat, csökkentené az oktatásban tapasztalható hátrányokat, kezelné az energiaszegénységet, valamint segítene a rendkívül rossz egészségügyi helyzeten is. Eddig nagyjából 180 településen kezdték meg a munkát.

A pályázati portál alapján eddig egyebek mellett a következő összegekben fizettek ki előlegeket a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítványnak:

Ez a mintegy 50 milliárd a már előlegként kiutalt összegeket jelenti, a szerződésekben vállalt támogatás a négy pályázatra a 70 milliárd forintot is eléri, és már korábban is folytak milliárdos kifizetések más tendereken keresztül. Az újabb 70 milliárd forinttal tehát az rtl.hu szerint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezette konzorcium

A portál – hogy megtudja, 2019 óta mekkora összeget kaptak meg és költöttek el a felzárkóztatásra megítélt forrásokból, és pontosan mire fordították ezeket a pénzeket – közérdekű adatigényléssel kereste meg a programért felelős Belügyminisztériumot, valamint a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot. Utóbbitól nem kapott választ, míg a minisztérium arra hivatkozva tagadta meg az 1 millió forintnál nagyobb költéseket tartalmazó lista kiadását, hogy még nem zárták le a programot. Pedig – hívja fel a figyelmet az rtl.hu – a korábbi tájékoztatás alapján ezt egyes részfeladatok esetében már meg kellett volna tenni. Csak annyit közölt a tárca, hogy a magyar költségvetésből 12 milliárd forintot költöttek a Felzárkózó Települések programra.

A portál megkereste azokat is, akik akár kívülről, akár résztvevőként rálátnak a programra. Ők azt említették az egyik legnagyobb gondként, hogy a munka párhuzamosan fut az állami/önkormányzati szférában, valamint a programon belül. Emiatt viszont rendszerszinten nem igazán tapasztalható javulás, és csak esetileg kezelik a problémákat. Sokan azt is megjegyezték, túl ambiciózus a vállalt feladat, több száz mélyszegénységben lévő faluban kellene eredményt elérni, úgy, hogy nincs is annyi szociális munkás az országban, akikkel ezt végig lehetne vinni. Többen panaszkodtak olyan központosított döntéshozatalra és beszerzésekre, amelyekre helyben semmi szükség, az rtl.hu információi szerint most új diagnózisok készülnek minden bevont településen.

A portál egyébként úgy tudja, eredetileg a Hit Gyülekezete is dolgozott a felzárkóztatási programban, de már befejezték a munkát. Az rtl.hu erre vonatkozó kérdéseire a szervezet közölte, hogy időközben megváltozott a program kiírása, uniós finanszírozású lett, ez pedig túl sok adminisztrációs munkával járt, ezért inkább úgy döntöttek, kilépnek a programból.