Az orosz hadsereg nagyszabású támadó hadműveletre készül a nyár elején. Ha az Amerikai Egyesült Államok addigra nem oldja fel az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt, akkor az ellenséges offenzíva nagyon komoly kihívások elé állítja majd az ukrán fegyveres erőket – írta az Institute for the Study of War (ISW) legfrissebb jelentésére hivatkozva az Unian ukrán hírügynökség.
Az ISW szerint a régóta várt amerikai segítség létfontosságú lenne ahhoz, hogy a védelmi erők hatékonyan tudjanak védekezni a jelenlegi és a jövőbeni orosz támadó hadműveletekkel szemben, amelyek várhatóan késő tavasszal és nyáron kezdődnek. Az ukrán fő hírszerzési igazgatóság vezetője, Kijlo Budanov úgy nyilatkozott, hogy csapataik felkészülnek egy jövőbeli nagy orosz offenzíva visszaverésére, amely a rendelkezésre álló információik szerint május végén vagy június elején indulhat meg. Azonban úgy véli, hogy a védekezés katasztrofálisan nehéz lesz a nyugati katonai támogatások nélkül.
Ukrajna védelmi minisztere, Rusztem Umerov arról számolt be, hogy a kelet-ukrajnai fronton egyre feszültebb a helyzet, az oroszok Bahmuttól nyugatra összpontosítják erőiket. Az ukrán fegyveres erők eddig sikeresen védekeztek az orosz túlerővel szemben, köszönhetően többek között a modern katonai felszereléseiknek is. Ugyanakkor lőszerhiányról is beszámolt az ISW, jelentésük szerint Bahmut és Avgyijivka érségében minden tíz orosz tüzérségi lövedékre csupán négy-öt ukrán tüzérségi lövedék jut. Úgy vélik, hogy
az ukrán hadsereg képessége az erősödő orosz támadások visszaverésére a katonai és logisztikai eszközök hiánya miatt romlott.
A dokumentum kiemelte, hogy a Kreml most kihasználhatja az amerikai segítség késedelme miatti ukrán felszereléshiányt arra, hogy kisebb taktikai sikereket érjen el a fronton. Ha ez a helyzet továbbra is fennáll, akkor egy nagyobb erejű jövőbeli orosz támadó hadművelet is könnyebben érhet el sikert, főleg a Bahmuttól nyugatra eső területeken.
Szemétnek álcázott rézzel kerül szankciókat Kína és OroszországA törmelékként szállított fémre kevesebb vámot kell fizetni, és a nyugati tilalmakkal sem megy szembe. A kereskedelmi adatokból tisztán látszik, hogy a kínai–orosz határon virágzik a rézkereskedelem. |
Más aggodalmai vannak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatójának. Rafael Grossi az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén szót adott aggodalmának, hogy a zaporizzsjai atomerőmű elleni legutóbbi támadások megsértik az erőmű biztonságát garantáló elvek egyikét – írta a TASZSZ orosz hírügynökség.
Az elmúlt tíz napban az egyik ilyen alapelvet többször megsértették, ami azt jelenti, hogy az erőmű nukleáris biztonságát és védelmét fenyegető kockázatok erősödtek
– emelte ki Grossi.
Robbanhat az orosz bomba a Baltikumban
Amikor 1991-ben szentesítették a Szovjetunió széthullását, a három balti államban feléledt a remény, hogy immáron sokadszorra ismét önállóságot kapnak. Közben szembe kellett nézniük a több évszázados orosz birodalomba való tartozás, a múlt században is többször gazdát cserélt területükön a sok esetben akaratukon kívül oda került orosz ajkú lakosságrész más érdekeivel.
A három balti köztársaság – mindhárom NATO, EU-tag, eurózónás részvétellel – lakosságának egyötödét-egynegyedét kitevő oroszok ma, az ukrajnai háború idején újabb megpróbáltatásokról adnak hírt. És ez – oroszországi megfogalmazás szerint – már-már felér a rasszizmussal. Példaképpen említik, hogy Lettország 2022-ben betiltotta az ukrajnai háború ellen tiltakozva odamenekült orosz ellenzéki tévéállomást, a Dozsgyot (amely most Amszterdamból sugároz műsorokat).
Ugyanakkor szó sincs az orosz etnikum, kultúra olyan mértékű üldöztetéséről, aminek ma a Kijev által ellenőrzött területeken tanúi lehetünk. És a megkülönböztetésre panaszkodó oroszok sem nagyon igyekeznek hazatérni az anyaországba, mert a Baltikumon az életszínvonal, a jövedelmek az oroszországinak a többszörösét teszik ki. Az itteni élet- és munkakultúrára nagy hatással voltak a Németországgal fenntartott sok évszázados kapcsolatok – amelyek ötvözve a helyiek jó kereskedői és újító vénájával – jó gazdasági teljesítmények formájában nyilvánulnak meg.
Lázasan próbálják megbecsülni, még mennyi embert sorozhat be Ukrajna
Ukrajna kétségbeesetten igyekszik elegendő embert mozgósítani azért, hogy feltöltse a hadseregét, ezért nem árt azt sem tudni, hogy mekkora az a tartalék, amelyből ezt meg lehetne valósítani.
A texty.org-on megjelent számításban a kiindulópontot a hadköteles korú, tehát 18 és 59 év közötti férfiak háború előtti száma adta, ami azonban csak becslés, mivel Ukrajnában 2001-ben végeztek utoljára népszámlálást. A 10 millió feletti számból azonban érdemes levonni a külföldre menekültek, a már hadseregben szolgálók vagy épp a fogyatékkal élők számát, ahogy azokét is, akik valamilyen okból – tanárok vagy diákok, esetleg sok gyerekes apák, rokkantak eltartói – fel vannak mentve a hadkötelezettség alól.
A számítás figyelembe vette a megszállt területek lakosságát vagy épp a becsült 200-300 ezres veszteséget is, ám még így is arra jutott, hogy több mint 5 millió a potenciálisan besorozható katonák száma – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Zelenszkij beismerte: ha így megy tovább, Ukrajna biztosan elveszíti a háborút
Ukrajna nem rendelkezik a szükséges mennyiségű fegyverrel, hogy az adott körülmények között sikeresen ellenálljon az orosz inváziónak, a megszállók így minden nap visszavonulásra kényszerítik az ukrán csapatokat – hívta fel a figyelmet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a PBS amerikai televíziónak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett kedden.
Az államfő kijelentette, hogy a szövetségesek - köztük az Egyesült Államok - segítsége nélkül
Ukrajnának "esélye sem lesz" megnyerni a háborút
a túlerőben lévő Oroszországgal szemben. Példaként hozta fel, hogy az oroszoknak azért sikerült a múlt héten megsemmisíteniük a Kijev környéki tripilljai hőerőművet, mert a szövetségesek segítségének hiányában elfogytak a védelmi rakéták. Rámutatott arra, hogy Oroszország most tízszer több tüzérségi lövedékkel rendelkezik, mint Ukrajna, és harmincszor több a katonai repülőgépe.
Ukrajna elutasította a fekete-tengeri megállapodást
Ukrajna, Törökország és Oroszország két hónapon keresztül megbeszéléseket folytatott a fekete-tengeri hajózási biztonságról, és megállapodásra jutottak a szövegéről, amelyet Ankarának kellett volna bejelentenie, de Kijev váratlanul elutasította azt. Ezt négy, nevét elhallgatni kérő személy jelentette a Reutersnek – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó kárpátaljai hírportál.
A Fekete-tengeri kereskedelmi hajózás biztonságának biztosításáról szóló megállapodás idén márciusában jött volna létre. Kijev már akkor sem kívánta hivatalosan aláírni a dokumentumot, és ellenezte azt is, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök március 30-án bejelentse azt, ám akkor még úgy tűnt, hogy dűlőre jutnak a felek.
Az utolsó pillanatban Ukrajna hirtelen kiszállt, és a megállapodás meghiúsult – árulta el a meg nem nevezett forrás, akinek értesülését további három ember is megerősítette. Az üggyel kapcsolatban sem Oroszország, sem Ukrajna, sem Törökország nem kívánt nyilatkozni.
Földbe állt az ukrán gabonatermelés
Ukrajna idei gabonatermése várhatóan csaknem 52 millió tonnára csökken a tavalyi 58 millióról, ami elsősorban a kisebb vetésterület következménye – derült ki az ukrán mezőgazdasági minisztérium idei évre vonatkozó első hivatalos előrejelzéséből. A tárca márciusban arról számolt be, hogy a kukorica vetésterülete idén 3,863 millió hektár lesz, 4,5 százalékkal kisebb a tavalyi 4,043 millió hektárnál.
A minisztérium szerint a termelők a tavalyinál kisebb területen vetnek búzát és napraforgót is az idén, ellenben nő a tavaszi árpa és a szójabab vetésterülete.
Keddi prognózisuk szerint idén 27 millió tonna kukoricát, 19 millió búzát és 5 millió tonna rozsot takaríthatnak be.
Ukrajnában tavaly mintegy 28,2 millió tonna kukorica, 22,5 millió tonna búza és 5,9 millió tonna rozs került a tárolókba. Kijev erőteljesen, a tavalyi 1,78 millió hektárról 2,2 millió hektárra növeli idén a szójabab vetésterületét, miután tavaly gyakorlatilag ez volt az egyetlen termény, amely nyereséget hozott.
Kilőtték Oroszország szemét az ukránok: kulcsfontosságú radarállomás pusztult el
Drónokkal támadtak meg az oroszországi Brjanszk megyében egy nagy hatótávolságú radarrendszert az ukránok. A fejlett Nebo-U radarállomás 700 kilométeres távolságban tudta felderíteni az ukrán területeket, pontos koordinátákkal ellátva az irányított légibombákkal támadó orosz vadászgépeket. Egy ilyen rendszer becsült ára körülbelül 100 millió dollár.
A Kyiv Independent arról írt, hogy a radarállomás segítségével az oroszok több támadást is végrehajtottak ukrán katonai célpontok ellen. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) közleménye szerint hét darab kamikaze drónnal tudtak lecsapni a Nebo-U rendszerre, amit így működésképtelenné tettek. Az ukrán hadsereg most abban bízik, hogy a radar elvesztésével az oroszok nem fognak tudni olyan gyakorisággal lecsapni a front mögötti területekre.
Kilencezernél is többen érkeztek hétfőn Ukrajnából
Az ukrán–magyar határszakaszon 5359-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül 3851-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte kedden az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A beléptetettek közül a rendőrség húsz embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást,
amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
