A miniszterelnök vasárnap, Irán Izrael elleni drón- és rakétacsapása után hívta össze a Védelmi Tanácsot. Ennek ülése után Orbán Viktor közölte: a támadás, melyet elítélnek, azzal fenyeget, hogy államközi háború dúlja fel az egész Közel-Keletet, ez pedig súlyos fenyegetést jelent az egész világra, benne Magyarországra is.
A Magyar Nemzet úgy értesült, hogy a bejelentést követően a kormányfő kérésének megfelelve itthon elrendelték a terrorkészültség magasabb fokozatát, amely alapvetően intenzívebb titkosszolgálati információcserét, szigorúbb védelmet jelent a kiemelt létesítményeknek és állami vezetőknek, illetve megerősített rendőri jelenlétet a közterületeken, a tömegrendezvényeken, valamint a zsidó felekezethez tartotó intézményeknél.
Horváth József, a polgári és a katonai elhárítás egykor műveleti főigazgatóhelyettese megerősítette: amikor a kormányfő ilyen utasítást ad Pintér Sándor belügyminiszternek, illetve a Terrorelhárítási Központnak, az alapvető protokoll szerint elindul az információforrások beélesítése, a humán operatív munka mellett felkeresik a külföldi partnerszolgálatokat is, hogy folyamatosan tájékoztassák egymást arról, ha esetleg terrorcselekmény előkészületeiről keletkeznek adatok.
A terrorkészültség megemelését Horváth József szerint az állampolgárok is érzékelhetik majd,
több fegyveres járőrt láthatnak majd a nagyvárosokban a közterületeken, és a védekezésbe bekapcsolódhat majd a Magyar Honvédség is. A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy közeledik a fesztiválszezon, a nagy tömegrendezvényeken pedig szigorúbb védekezésre lesz szükség, anélkül, hogy ezzel jelentősen korlátoznák a résztvevők szabad mozgását, ami mindig nagy kihívás elé állítja a terrorelhárítókat és a nemzetbiztonsági szakembereket. Ezenfelül meg kell erősíteni a külképviseletek, nagykövetségek, a hitélet, az oktatás és a szociális ellátás intézményeit, különös tekintettel a zsidó felekezet intézményeire.
Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója szerint megemelték a biztonsági szintjét az ország védett vezetőinek is (például a miniszterelnöknek, a köztársasági elnöknek, házelnöknek, kormánytagoknak vagy a bírósági vezetőknek is). Kiemelt védelmet kapnak ugyanakkor a stratégiai jelentőségű objektumok (például az atomerőmű, az áramellátás és a gáz-vízellátás, a távközlés, a pénzügyi szektor intézményei vagy a veszélyes üzemek).
Ezt a megemelt védelmi szintet addig fent kell tartani, amíg nem ítélik meg úgy, hogy javult a helyzet, illetve magasabb fokozatra is lehet emelni, ha tovább nő a fenyegetettség.
(A nyitókép illusztráció.)
