Élő Nagyvilág

Izraeli vezérkari főnök: az iráni támadás nem marad válasz nélkül

Israeli Army / AFP
Israeli Army / AFP

A közel-keleti válság és a gázai háború tegnapi történéseiről itt olvashat, Izrael és Irán konfliktusát az alábbi cikkünkben értékeltük.

Brüsszel nekiáll az Irán elleni szankciók kiterjesztésének

Néhány uniós tagállam kérte az Irán ellen már érvényben lévő szankciók kiterjesztését, válaszul Teherán Izrael elleni támadására, így az EU diplomáciai szolgálata megkezdi a javaslat kidolgozását – közölte kedden Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő kedden Brüsszelben.

Borrell az uniós tagállamok külügyminisztereinek rendkívüli tanácskozását követő sajtótájékoztatóján elmondta: a javaslat kiterjesztené a szankciórendszert az Irán által Oroszországnak és a Közel-Keleten működő szövetséges csoportoknak szállított fegyverekkel – köztük drónokkal – szemben. Az uniós diplomaták a következő napokban dolgoznak a javaslaton, hogy azt a külügyminiszterek hétfőn Luxemburgban tartandó ülésükön megvitathassák.

“Össze kell hangolnunk az európai válaszlépéseket az Izrael ellen drónokkal és rakétákkal végrehajtott masszív iráni támadásra, amely a szó szoros értelmében példa nélküli. Ez minden bizonnyal a térségben már amúgy is nagyon feszült helyzet jelentős fokozódását jelenti. A régió egy szakadék szélén áll” – hívta fel a figyelmet a főképviselő.  Hozzátette, hogy az uniós tagállamok megerősítették elkötelezettségüket Izrael biztonsága mellett, és továbbra is egységesek abban a célkitűzésben, hogy ne fokozódjanak a térségben a feszültségek. Borrell hangsúlyozta, hogy a gázai helyzetről sem szabad megfeledkezni, “mert különben nem jön létre stabilitás és fenntartható béke a térségben.”

Erdogan: Egyedül Netanjahu a felelős a közel-keleti feszültségekért

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint Netanjahu és kormánya egyedül felelős a közel-keleti feszültségek legutóbbi eszkalálódásáért.

Izrael próbál regionális konfliktust kiprovokálni, és az Irán damaszkuszi nagykövetsége elleni támadása volt az utolsó csepp a pohárban

– mondta a török elnök Ankarában a kabinet ülése után megtartott sajtótájékoztatón.

Erdogan hozzátette, hogy újabb regionális konfliktusok lehetségesek mindaddig, amíg a gázai „kegyetlenség és népirtás” folytatódik, és felszólított minden felet, hogy józan ésszel cselekedjenek. Egyúttal bírálta a Nyugatot, amiért elítélte az iráni támadást, de az iráni nagykövetség elleni izraeli csapást nem.

Irán szombat éjjel több száz drónnal és rakétával támadta Izraelt, izraeli kormánytisztviselők erre válaszlépéseket ígértek, ám sajtóhírek szerint ebben a zsidó állam legfontosabb szövetségese, az Amerikai Egyesült Államok nem kíván részt venni.

Irán megtorlásként értelmezte az Izrael elleni szombat éjszakai légicsapást arra az április 1-jei izraeli támadásra válaszul, amely a földig rombolta damaszkuszi konzulátusának épületét, és megölte két tábornokát és több más tisztjét.

ENSZ: Több ezer édesanya halt meg a gázai harcok során, 19 ezer gyerek maradt árván

Több mint hatezer édesanya van a gázai fegyveres konfliktus halálos áldozatai között – ismertette az ENSZ nők jogaival foglalkozó szervezete kedden. A közleményben hozzátették: az októberben kirobbant konfliktus nyomán már 8000 nő vesztette el férjét és 19 ezer gyerek maradt árván.

Egyiptomban tartott videókonferenciáján Susanne Mikhail Eldhagen, a szervezet arab országokért felelős irodavezetője aláhúzta, hogy az özvegységre jutott nők helyzete különösen nehéz, házastársuk elvesztése után ugyanis az egész család ellátásának terhe rájuk hárul, miközben a legutóbbi felmérések szerint nőként nehezebben jutnak élelemhez is. Eldhagen elmondta, hogy bár az élelmiszerhiány az egész Gázai övezetet rendkívül súlyosan érinti, a helyzet különösen szívszorító a frissen szült nők és szoptatós anyák körében.

Rengeteg nő víz és érzéstelenítés nélkül kénytelen világra hozni gyermekét, emiatt pedig nőtt a nemi szerveket érintő megbetegedések és a húgyúti fertőzések száma is

– ismertette a tényeket az ENSZ-tisztviselő.

A videókonferencián felszólalt a Gázai övezetből nemrég visszatért Tess Ingram, az UNICEF szóvivője is, aki a konfliktusban megsebesült gyerekek nagy számára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, naponta körülbelül 70 kiskorú sebesül meg a térségben, a háború kezdete óta pedig a gázai egészségügyi minisztérium adatai szerint 12 000 gyermekkorú sebesültről tudni. Hozzátette: Gáza lakosságának a fele gyermek, így az izraeli hadművelet során a gyermekek elkerülhetetlenül veszélyben vannak.

Az ENSZ palesztin menekülteket segítő szervezete, az UNRWA még március közepén közölte, hogy az elmúlt hónapokban több gyermeket öltek meg a gázai konfliktusban, mint négy év alatt az összes fegyveres konfliktusban az egész világon.

Az UNICEF szintén még márciusban figyelmeztetett, hogy a legkevésbé a kiskorúak képesek megbirkózni az éhinséggel és a betegségekkel: a háború miatt már egymillió fiatal elszakadt otthonától, és mintegy 17 000 kísérő nélküli vagy családjától elszakított gyermeket tartanak számon a gázai konfliktus nyomán.

A gázai egészségügyi minisztérium keddi közlése szerint a háború kezdete óta már több mint 33 800 ember vesztette életét a harcokban. Az utóbbi 24 órában a tárca 46 halottról és 110 sebesültről tud.

(MTI / UN News)

A külügy azt kéri, Iránt mielőbb hagyják el a magyarok

Azt kérik, senki ne utazzon oda.

Iránt hétfőn sorolták át az I-es (piros) utazásra nem javasolt, fokozott biztonsági kockázatot jelentő országok közé. Ez a legszigorúbb biztonsági figyelmeztetés. Az ebbe a kategóriába tartozó országokban közvetlen veszélyben lehet az emberek biztonsága, a konzuli védelem biztosítása el is lehetetlenülhet. Iránba ne utazzanak, aki az országban tartózkodik, mielőbb hagyja el az országot. Aki a felhívás ellenére marad, odautazik, annak nem tudják garantálni a segítségnyújtást.

Nem áll le az izraeli offenzíva: a Gázai övezetben és Ciszjordániában is folytatódtak a hadműveletek

Mindkét palesztin területen, a Gázai övezetben és Ciszjordániában is folytatódtak az izraeli katonai műveletek kedden – jelentette az izraeli hadsereg szóvivője. Közlése szerint a légierő az elmúlt nap folyamán több tucat légicsapást hajtott végre a Gázai övezetben. A célpontok között rakétakilövő-állomás, alagút, katonai célra használt épületek és a terrortámadásokért felelős Hamász szélsőséges palesztin szervezet egyéb infrastruktúrája volt.

A hadsereg Gázában maradt hadosztálya az övezet középső részén, Nuszeirat menekülttábor környékén az elmúlt napon megölt több, az iszlamista szervezetekhez tartozó, az izraeli erőkhöz közeledő fegyverest – tette hozzá. Ciszjordániában a hadsereg és a Sin Bét belbiztonsági szolgálat katonái hétfő éjjel huszonhárom körözött palesztint tartóztattak le, és elkoboztak “terrorcélokat szolgáló” pénzeket.

Ugyanebben az övezetben, Dzsenínben elfogtak öt, Hable faluban pedig négy körözöttet, és találtak egy M4-es géppuskát. A Hamász terrorszervezet elleni izraeli háború október 7-i kezdete óta 3700 terrortevékenységgel gyanúsított palesztint vettek őrizetbe, akik közül mintegy 1600-an a Hamászhoz kötődnek.

A katari emír szerint Izrael azért keresi a konfliktust Iránnal, hogy elterelje a figyelmet a Gázában elkövetett bűnökről

A cionista rezsim azzal próbálja elterelni a világ közvéleményének figyelmét a gázai bűntetteiről, hogy kiélezi a helyzetet (Iránnal),

mondta Tamím bin Hamád al-Tání sejk, katari emír, az Ebrahim Raiszi iráni elnökkel folytatott telefonos tárgyalás során. Elmondta azt is, Katar minden körülmények között kiáll az iráni érdekek és a palesztin ügy mellett.

Raiszi elmondta: fájdalmas és súlyos válasz fog követni minden olyan akciót Izrael vagy a szövetségesei részéről, amely az iráni érdekekkel ellentétes. A hívás során megvitatták a gázai konfliktust és a damaszkuszi iráni konzulátus ellen izraeli légicsapást is.

(The Times of Israel)

Irán „mind ez idáig soha nem használt fegyverekkel” fenyegetőzik

Irán „mind ez idáig soha nem használt fegyverekkel, másodpercek alatt” adna választ egy esetleges izraeli támadásra – mondta hétfő este az iráni külügyminiszter-helyettes az állami televíziónak adott interjújában, melyet a Mehr iráni félhivatalos hírügynökség szemlézett.

Ez alkalommal nem lenne 12 napjuk várni

– jelentette ki Ali Bakeri Káni arra utalva, hogy a szombat éjjel Izrael ellen intézett iráni drón-és rakétatámadást a teheráni vezetés Izrael Irán damaszkuszi konzulátusa ellen 12 nappal korábban, április 1-jén elkövetett légicsapásával indokolta. A Mehr idézte az Izrael elleni szombati támadással kapcsolatban Abolfazl Amoeit, az iráni nemzetbiztonsági tanács szóvivőjét is, aki arról beszélt, hogy a művelet során Irán semmilyen, jelentős erővel bíró fegyvert nem vetett be, de ő is megjegyezte: a jövőben készek eddig nem használt fegyvereket is használni. Herci Halevi izraeli vezérkari főnök hétfőn megerősítette, hogy mindenképpen válaszolni fognak a támadásra.

A legkisebb, Irán elleni akcióra is kemény választ fogunk adni

– mondta ugyancsak hétfő este Ebrahim Raiszi iráni elnök Tamím bin Hamad Ál Száni katari emírrel folytatott telefonos egyeztetésén.

Aggódik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség

Aggódik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) amiatt, hogy Izrael megtámadja az iráni atomenergiai létesítményeket – derül ki Rafael Grossi NAÜ-főigazgató hétfői New York-i nyilatkozatából. Grossi elmondta, hogy Irán biztonsági megfontolásból vasárnap bezárta nukleáris létesítményeit, majd hétfőn újranyitotta azokat.

Irán az elmúlt hétvégén több mint 300 drónnal és rakétákkal támadást hajtott végre Izrael ellen. A támadóeszközök nagy részét Izrael szerint még az országhatáron kívül sikeresen hatástalanították. Izrael megtorló akcióval fenyegetőzik, Herci Halevi vezérkari főnök hétfőn megerősítette, hogy mindenképpen válaszolni fognak a támadásra.

Folyamatosan aggódunk annak lehetősége miatt, hogy Izrael megtámadja az iráni nukleáris létesítményeket

– közölte Grossi, és visszafogottságra szólította fel az érintetteket.

A NAÜ rendszeresen ellenőrzi Irán főbb atomenergiai létesítményeit, köztük a natanzi dúsítóüzemet, amely az ország nukleáris programjának központja. Grossi azt mondta, hogy az iráni hadművelet önmagában nem jár különösebb hatással ellenőrzéseikre, de a NAÜ munkatársait egyelőre távol tartják az üzemektől, ameddig megbizonyosodnak arról, hogy nyugodtabb a helyzet. A vizsgálatok várhatóan kedden folytatódnak – jelentette ki.

Amerikai védelmi miniszter: az Egyesült Államok nem kívánja fokozni a helyzet kiéleződését

Az Egyesült Államok támogatásáról biztosította Izraelt az iráni drón- és rakétatámadás után az amerikai védelmi miniszter, de egyúttal felhívta a figyelmet a Közel-Kelet stabilitásának fontosságára, illetve arra is, hogy elejét kell venni a konfliktus továbbterjedésének, írja az MTI.

Lloyd Austin hétfőn több közel-keleti és európai partnerével folytatott telefonbeszélgetést, köztük Joáv Galant izraeli és Boris Pistorius német védelmi miniszterrel, valamint a bahreini és a katari kormányzat tagjaival.

A tárca közleménye szerint az Egyesült Államok nem kívánja fokozni a helyzet kiéleződését a térségben, de továbbra is kiáll Izrael és a régióban tartózkodó amerikaiak megvédelmezése mellett.

Az Egyesült Államok Izrael jogának tartja, hogy döntsön arról, milyen válaszlépéseket tesz Irán ellen a szombat éjjeli támadásra

– mondta Austin.

Válaszcsapásra készül Izrael

Ezt az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vezérkari főnöke lengette be.

Ilyen sok rakéta, cirkálórakéta, drón kilövése Izrael állam területe, nem marad válasz nélkül

– jelentette ki Herzi Halevi tábornok, megjegyezve, hogy még vizsgálják a lehetőségeket.

Hétfőn az izraeli háborús kabinet átnézte a katonai terveket egy esetleges válaszcsapásról, és a Channel 12 nevű izraeli hírcsatorna szerint a „kemény válaszcsapás” mellett döntöttek. A csatorna úgy tudja, a döntéshozók „tiszta és erőteljes üzenetet” kívánnak küldeni, hogy „Izrael egy ekkora, ellene zajló támadást nem hagy reakció nélkül”, ugyanakkor a támadás nem lehet olyan léptékű, amely kiprovokál egy regionális háborút.

Az NBC négy, neve elhallgatását kérő amerikai tisztviselőre hivatkozva azt írja, Izrael nem Iránra, hanem a síita állam valamelyik régiós proxyjára tervez csapást mérni, Libanonban vagy Szíriában. Mivel az iráni támadás nem okozott komolyabb kárt, a Netanjahu kabinet is kevésbé agresszív válaszlépésre törekszik.

John Kirby nemzetbiztonsági szóvivő azt mondta, tiszteletben tartják a háborús kabinet döntését, tudják, hogy Izrael „egy nagyon kemény környéken él”, de hangsúlyozta, hogy nem akarnak háborúzni Iránnal.

Vasárnap Irán közvetlen támadást indított izraeli katonai célpontokkal szemben több száz drónnal és rakétával, válaszul az izraeli légierő április elsején végrehajtott csapására, amelyet egy damaszkuszi iráni diplomáciai létesítmény ellen hajtottak végre, likvidálva több magas rangú iráni katonai vezetőt. Irán Izrael elleni támadását előre, nyilvánosan beharangozta, így Izraelnek és az amerikaiaknak 7-8 órájuk volt felkészülni a csapásra. Ennek meg is lett az eredménye: az izraeli hadsereg szerint a kilőtt rakéták és drónok 99 százalékát sikerült elhárítani. A támadásnak egy komoly sérültje volt (egy arab beduin gyermek), egy dél-izraeli bázis pedig enyhe károkat szenvedett.

(The Times of Israel / The Guardian)

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik