Gegesy Ferenc: Polgármesteri indulásom egy ferencvárosi hiba tünete

ZS 8664
2024.04.16. 06:23
Nem tervezte, hogy újra a politika első vonalába lép, de a jelenleg is ott lévők meggyőzték. Az egykori szabaddemokrata Gegesy Ferenc a polgármesteri jelöltségével azt üzeni a ferencvárosiaknak, hogy az elmúlt évek látványpolitizálása és konfrontatív városvezetői stílusa helyett érdemes lenne visszatérni a régi vágású szakmai alapokhoz.

Váratlan gyorsasággal került vissza az önkormányzati politika első vonalába Gegesy Ferenc egykori polgármester, akit interjúnkban egyebek mellett arról kérdeztünk, hogy

  • mi győzte meg arról, hogy 14 év kihagyás után újra megméreti magát a polgármester-választáson?
  • hogyan látja az elmúlt évek alapján a kerületet vezető koalíció teljesítményét?
  • mit tekint megbocsáthatatlan hibának?
  • mire számít az állammal kialakítandó kapcsolat során?
  • milyen hozadéka volt az atlétikai világbajnokságnak Ferencváros számára?

Ön a rendszerváltástól 20 éven át volt Ferencváros polgármestere. A vége felé nem érezte már, hogy elege van? Nem ábrándult ki a politikából?

Mondhatnám, hogy így volt, de az ok prózaibb: elvesztettem a választást. Akkor este hazamentem, megittam egy kupica konyakot és azt éreztem, hogy elmúlik a feszültség a gyomromból. Azóta az eltávolodásnak látom már a jó hatásait, de 2010 őszén egyébként nem akartam veszíteni.

Minek hatására döntött úgy, hogy most újra belép a ferencvárosi politika küzdőterére?

Polgármesterségem 20 éve alatt az önkormányzat határozottan ment előre. A jól végzett munkámat a ferencvárosi Fidesz is visszaigazolta, amikor most januárban azt írták, szomorúan veszik tudomásul, hogy kiléptem az önkormányzat tanácsadói sorából, mert, bár voltak közöttünk politikai ellentétek, de a kerületért végzett szakmai munkám megkérdőjelezhetetlen. Ezt igazolja, hogy 1998-ban a városfejlesztés területén, több mint 50 ország települései közül mi lettünk a legjobbak.

Az elmúlt 4,5 évben viszont nagyon rossz irányba mentek a dolgok. Kezdetben azt hittem, hogy majd elcsendesedik a belső háborúskodás, de nem így lett. Az sem jó, ha a testületi többség félresöpri a kisebbségi véleményeket, az viszont egyenesen példátlan, hogy a városvezetői oldalon belül nem állnak szóba egymással. Az önkormányzat jó működéséhez, oldaltól függetlenül minden képviselő meglátásaira szükség van.

Miért fogadta el a DK, az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik és három exmomentumos ferencvárosi képviselő felkérését?

Nem akartam nagydobra verni, hogy tavaly novemberben felálltam a tanácsadói székből, de a híre kiszivárgott, nem sokkal később pedig már meg is kerestek. Kezdetben nem akartam vállalni, mert nem tetszett a háromszereplős polgármesterjelölti felállás, hogy most mégis így alakult, ennek Baranyi Krisztina az oka.

Kifejtené, hogy miért?

Az MSZP és a DK először 500 nappal ezelőtt, de azóta is többször kereste már Baranyi Krisztinát, hogy beszélgessenek a választásokról, de válaszra sem méltatta őket. Annak ellenére sem, hogy köztéri kitelepülésen több mint 1000 támogató aláírást gyűjtöttek össze a közös indulás érdekében. A képviselők számára egy rossz ajánlat is többet ért volna a hallgatásnál, mert akkor lett volna valamiféle kiindulási alap. Mivel azonban nem mutatott érdeklődést, a 12 képviselőből 9 úgy döntött, hogy akkor elindulnak külön. Ők kértek meg az indulásra, én pedig múlt héten elfogadtam. Pártlogók viszont nem lesznek a szórólapjainkon.

Tanácsadói státuszának felmondása mögött akkor nemcsak szakmai, hanem politikai megfontolások is álltak?

Leginkább az volt az oka, hogy nem szeretem a látszatpolitizálást. Az elmúlt években szakmai szempontokat ajánlottam polgármester asszonynak, de ezeket többször nem fogadta meg.

Mondana egy példát?

Ilyen az Ecseri úti metrókijáró felszíni rendezése kontra lakások. Nem vizsgálva, hogy a metró kijárati környezete kinek a hibájából nem készült el, azzal egyetértek, hogy az ott lévő pavilonokat le lehet cserélni. Még azzal is, hogy legyen füvesítés, faültetés. Költsünk erre 100 vagy akár 200 millió forintot is. Rendben van. De 2 milliárdot? Egyrészt ennyire nem gazdag az önkormányzat, másrészt a vállalható lakhatási körülmények biztosítása nagyságrendekkel fontosabb közfeladat. A kerület tulajdonában álló ingatlanok közül 33 lakóépületet kellett statikailag megvizsgáltatni, ebből 32-t azonnal alá is kellett dúcolni. Vizesek, lerobbantak a lakások, a WC a folyosón van. 900 család lakhatásáról van szó, hozzá kellett volna kezdeni ezen lakások kiürítéséhez, de mi inkább metrókijárót csinosítunk. Megjegyzem, a 32 lakásból az emberek kimentése 26 milliárdba kerülne. Ez majdnem az egész éves költségvetési keretünk.

Jó, hogy említi a kerület anyagi helyzetét, mert így idézhetem önt: „Az elmúlt 5 évben az állammal történt megállapodások révén az önkormányzatnak olyan kiemelkedő anyagi körülményei voltak, amilyenre a továbbiakban hosszú ideig nem számíthat.” Ezzel Baranyi Krisztina lobbierejét dicsérte, vagy már előre magyarázza a következő ciklus bizonyítványát?

Kénytelen leszek most olyant mondani, ami egyik oldalnak sem fog tetszeni. Az államtól kapott normatív bevételek és a fővárostól kapott iparűzési adóbevételek az elmúlt 4 évben együttesen 42 százalékkal nőttek. Az infláció persze 46-tal, de ez akkor sem megszorítás Ferencváros életében. 2019 után évente milliárdos nagyságrendű pénzt tudtunk megspórolni, ami azt mutatja, hogy biztosított a kerület működtetése. Ehhez még kaptunk 7 milliárdot az államtól fejlesztésekre. Eredetileg ebből 4-et a Mester utcai szakrendelő bővítésére ígértek, végül 5,5 milliárdot utaltak. Ráadásul olyan gyorsan, hogy még le is tudtuk kötni, így 100 milliós kamatnyereséget realizálhattunk.

Cserébe azért, hogy Baranyi Krisztina ne cirkuszoljon az atlétikai világbajnokság előtt?

Nem én mondtam. Egyébként volt egy kerületi telek, amire az atlétikai centrum fejlesztőjének szüksége volt a komplexum megközelítéséhez. Ezt problémamentesen eladtuk nekik. 1,2 milliárdot pedig azért kaptunk, hogy a Soroksári út 84. és a Koppány utca 3. alatti, rossz állapotú épületeket kiürítsük, elbontsuk, az üres telkeket pedig átadjuk.

Az állammal folytatott tárgyalásaiban akkor tehát Baranyi Krisztina sikeres. Ugyanakkor az a vád érte, hogy férjén keresztül kapcsolódik a NER-hez. Ön ezt hogy látja?

Természetesen ismerem a férjét is, de ez a kabinetüléseken soha nem volt téma, annak ellenére, hogy maga a kapcsolat sokak számára valóban meglepő lehet.

Önt viszont sohasem vádolták Fidesz-közeliséggel. Mit gondol, könnyen szót értene a kormányzat döntéshozóival?

Mire gondol?

Ott van mondjuk az Illatos úti volt Budapesti Vegyiművek felhagyott területe, amelynek talajából a mérgeket az államnak kellene eltávolítania. Baranyi Krisztina ehhez nem kapott támogatást.

Nézze, én sosem voltam kijáróember, nincsenek a parlamentben már kapcsolataim sem a kormányzati, sem az ellenzéki oldalon. Amire támaszkodhatok, az a saját érvelő és meghallgató politikám, aminek révén már az első Orbán-kormány idején is nyertünk el pályázati támogatásokat. A bizalom kiépítéséhez azonban az kell, hogy a kormányzat lássa, itt nem háborúskodással tölti a testület az idejét. A látszattal ellentétben nem attól függ egy kerület sikere vagy sikertelensége, hogy a vezetője milyen véleményeket fogalmaz meg a sajtóban a kormány működésével kapcsolatban. Én egyébként nem a lobbizásra építenék, hanem a kerület saját erőforrásaira. Ha emellett még hozzáférünk uniós vagy kormányzati pénzekhez, azt persze megköszönjük.

Politikai ízlésének melyik főpolgármester-jelölt felel meg leginkább?

Most nem a kerületi dolgokról beszélgetünk? Vannak olyan témák, amelyekre közösen kell majd megoldást találniuk. Kevés olyan dolog van, aminek a szabályozásában együtt kell működnünk, de a parkolás például ilyen. Az övezeteket a főváros jelöli ki és a díjtételekről is ő dönt, de valóban szükség van a párbeszédképességre, mert az esetleges övezetbővítési terveinket el kell velük fogadtatnunk. A kerület rossz hírnevét keltő parkolási visszaélések végére pontot tettünk, lezárásával évi közel 1 milliárd forintot spórol Ferencváros.

Vitézy Dávid egységesítené a budapesti parkolási rendszert, és azt a BKK irányítása alá helyezné. Ebben egyetért vele?

Ebben tökéletesen. Míg a szociális segélyezési rendszer vagy a lakhatást keretező szabályok az utca egyik oldalán eltérőek lehetnek a másik oldaltól, addig a parkolási rendszer így ab ovo nem működhet jól. Tegyük hozzá, hogy az egységesítés legnagyobb kerékkötői egyébként maguk a kerületek. Ezért is lett volna jó, ha a Fővárosi Közgyűlésben a polgármesterek tudnak erről egymással egyeztetni.

Csakhogy a következő ciklusban már nem ők ülnek a testületben. Sajnálja?

A Fidesz ezzel a választási szabályváltoztatással csak a korábbi rendet állította vissza. A magam részéről a listás választási metódussal értek egyet. Nem véletlen, hogy a parlamenti képviselőséggel is összeférhetetlen már a polgármesteri tisztség.

Vállalja annak politikai felelősségét, hogy a polgármester-jelöltség elvállalásával megnövelte a Fidesz választási sikerének esélyét?

Ezzel nem értek egyet. A Fidesz az elmúlt hónapokban azért meggyengült. Ami pedig a három résztvevős versenyt jelenti, abban az én személyes megjelenésem a Baranyi Krisztina által elkövetett hiba tünete, esélyeinek csökkenése ezzel a hibával függ össze.

Mit mondana a választóknak, miért szavazzanak önre?

Az idősebb választókat arra kérném, hogy emlékezzenek vissza, 1990 után, a polgármesterségem alatt honnan hová jutott el a kerület. 2010-ben azt gondoltam, hogy 13-14 év alatt az általam megkezdett városrehabilitációs munkát be lehet fejezni. Sajnos nem sikerült, de velem most a munka ismét felgyorsulhat. A programomban nem lesz politikai kritika, és nem leszek partner az ilyen jellegű ellentétek élezésében sem. Meg szeretném mutatni újra, hogy mennyivel többet érhet el a kerület fejlesztésében egy politikai szempontok fölé emelkedő városvezetés.

Ha nem bánja, leleplezzük – mert ránézésre kevesen gondolnák –, hogy már a 74. évében jár. Érzi még magában az erőt?

Ha azt kérdezi, hogy az atlétikai stadion visszaalakítását követően lemennék-e munka előtt vagy után kicsit tréningezni a futókörre, akkor ki kell, ábrándítsam. Nem vagyok aktív sportoló. Viszont egy évvel ezelőtt még a Himalájában jártam 5500 méter magasan, ahol már azért ritkább a levegő. Szóval bízom abban, hogy a magas hegyek mellett az új politikai viszonyok között sem hagy cserben az akklimatizációs képességem.

(Borítókép: Gegesy Ferenc 2024. április 12-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)