Kiterjeszti a sarcot az Orbán-kormány, idén 124-gyel több önkormányzattól von el pénzt szolidaritási hozzájárulásként, saját kiadásait csökkenti vele

Tavaly 724 önkormányzattól vont el forrást a kabinet, idén már 848-tól.

A Pénzügyminisztérium már nem is tagadja, hogy az önkormányzatoktól beszedett szolidaritási hozzájárulást nem osztják vissza közvetlenül a szegény településeknek, hanem egyszerűen beöntik a az állami költségvetésbe, igaz, annak legalább az önkormányzati bugyrába – derül ki a tárca válaszából, amelyet Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester által benyújtott közérdekű adatigénylésére küldött.

A kerületvezető sok más mellett arra lett volna kíváncsi, hogy kik, mely kormányzati szerv, minisztérium dönt arról, hogy mely települések, mekkora támogatást kapjanak, milyen kritériumok, szempontok, mely jogszabályi rendelkezés alapján. Ahogy arra is választ várt, létezik-e lista a támogatásra jogosult településekről, illetve ezt aktualizálják-e időközönként? A Pénzügyminisztérium (PM) erre semmit se írt. Azt viszont újfent elismételte, hogy a „szolidaritási hozzájárulással a kiemelkedően kedvező anyagi helyzetben lévő önkormányzatok támogatják a kedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévőket”. (Tegyük hozzá, nem teljesen önkéntesen, amit jól jelez a fővárosi önkormányzat által indított közigazgatási per.) Azt, hogy mely önkormányzat számít „kiemelkedően tehetősnek” a kormány dönti el, az adó mértékét az egy lakosra jutó adóerő-képesség alapján határozzák meg, amit az éves központi költségvetésről szóló törvényben rögzítenek.

A tárca válasza szerint

A PM csúsztatott is egy kicsit, amikor azt írta: „Egyetlen önkormányzat, a főváros nem teljesítette ezt a kötelezettségét”. Ez úgy is érthető, mintha Budapest nem fizetett volna, holott. Holott önként vagy inkasszóval, de az állam behajtotta a fővároson a 2023-as évre kirótt 58 milliárd forintot.

Az idén a tavalyinál is több településtől

Az összeg azért emelkedik – magyarázta a PM – mert „az érintett települések adóbevétele nagyobb mértékben növekedett”. De nem hagyják náluk, holott a többlet bevételre nagyon nagy szüksége lenne a szektornak. Az önkormányzatok egyenlege 2020 óta harmadszor kerül idén mínuszba. A szektor hiánya 108 milliárd forintra rúg az Eurostatnak megküldött hiányjelentés (EDP) szerint. Ezt a pénzt az önkormányzatoknak ingatlanértékesítésből, a bankbetétek feléléséből kell előteremteniük.

A PM arra kérdésre, hogy mi az útja a szolidaritási hozzájárulásból befizetett összegnek, azt a választ adta: ez „része az önkormányzati támogatás pénzügyi fedezetének. Ennek szabályrendszerét a költségvetési törvény határozza meg. A települések 2023-ban összesen 1178 milliárd forint kormányzati támogatást kaptak feladataik ellátására”. Az idén ennél jóval kevesebb, összesen 1050 milliárd jut – a többek között óvodákat működtető, gyermekétkeztetést, szociális ügyeket, idős gondozást, közterületek gondozását, közösségi közlekedést biztosító – önkormányzatokra. Ám ebből csak 740 milliárdot fizet az állam, a többit az önkormányzatok adják össze – maguknak – szolidaritási hozzájárulás címen.

Csupán összehasonlításul: honvédelemre 1309 milliárdot irányoztak elő az idén.

Az önkormányzati szektor működtetése

Sőt évről évre csökken, 2027-re a PM korábbi előrejelzése szerint – szolidaritási adó nélkül – már csupán nettó 686 milliárdot adna kormány a települések kötelező feladataira. Holott a települések kétharmadának nincs számottevő saját bevétele és nem is lesz, így feladatellátása az állami apanázstól függ. A tehetősebbektől viszont a szolidaritási adó révén vonja el a pénzt a kormány, így a végére senkinél sem marad. A fővárosi önkormányzat immáron az Állami Számvevőszék által is elismerten nettó befizetője a költségvetésnek, vagyis többet fizet be az állami kasszába, mint amennyit a közösből kap.

A helyi önkormányzatok támogatási előirányzatainak megnyirbálását, a növekvő szolidaritási adót a Költségvetési Tanács is kockázatosnak ítélte, mondván, a működésre betervezett állami normatívák már 2022-ben is kevésnek bizonyultak, mégsem emeltek rajta azóta egy fillért sem.

„A szolidaritási adó az állam zsebének kitömése”

– A szolidaritási adót eleve akkor vezették be, amikor az önkormányzatok a pandémia okozta válsággal küzdöttek. Az állam segítség helyett sarcolt. Elvonta az iparűzési adó felét, a gépjárműadót, a parkolási díjakat. Nem egy település esetén az elvont pénzek jóval meghaladták az állami normatíva összegét, ami egyet jelent a kivéreztetéssel. Közben persze egyedi szimpátia alapján kaphattak kompenzációt is az önkormányzatok, ehhez csak „jó fideszesnek” kellett lenni. A szolidaritási adó bevezetése óta titkolja a kormány, hogy pontosan mire, és főleg milyen szempontrendszer alapján támogatja így a rászoruló önkormányzatokat. Senki sem tudja, hogy ez a pénz valóban a szegényebb települések támogatására megy vagy esetleg reptérvásárlásra vagy éppen a Vodafone megvételére – válaszolta Niedermüller Péter, az önkormányzatok esetén meglehetősen ritkának számító közérdekű adatigénylés benyújtásának okait firtató kérdésünkre. Majd azt is hozzátette: – A parlamentben többen is próbálkoztak információt szerezni a témában, de a válaszadók rendre kibújtak alóla. A közérdekű adatigénylésnek azonban megvannak a maga szabályai, ami köti a válaszadót. Ebben bíztunk, és láthatóan nem fölöslegesen. Kiderült:

„Ha egy önkormányzat bevételei növekednek, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a kormány valamilyen úton-módon rá akarja majd tenni a kezét a pénzre. Így van ez Erzsébetvárossal is.” – állította az ellenzéki polgármester, aki meglehetősen büszke arra, hogy jó gazdálkodásuknak köszönhetően idén több jelentősebb beruházást, fejlesztést kezdhettek el, például a Klauzál tér és számos önkormányzati lakóház felújítását, és ha nem lenne a szolidaritási adó, akkor lényegesen nagyobb mozgásterük lenne. De van, így 2023-ban több mint 1,5 milliárd forintot, idén pedig 600 millióval többet, 2,1 milliárdot kell befizetniük az államkasszába az erzsébetvárosi embereknek.