Ahogy a dalból tudjuk, "jaj de csúszik ez a banánhéj", de a dal szólhatna akár a nedves falevelekről is, hiszen azokra lépve is jókorát lehet esni. Száraz időben persze sokak számára kedves a lehullott avar csodás látványa, azonban amikor nedves járdára hullik a falevél, gyakran jégkorcsolyázókat megszégyenítő kűröket futunk, míg végre biztos talajt fog a lábunk, vagy éppen egy nagy esés lesz a mutatvány vége.
De vajon kinek a felelőssége, ha a házunk előtti járdán valaki elesik a falevelek miatt? Vagy a lehullott gyümölcsökön? Természetesen a miénk. De nem csak a falevelek eltakarítása hárul ránk. Mutatjuk, milyen kötelezettségeink vannak.
A házunk előtti járdát nekünk kell feltakarítani
Ahogy itt az ősz, eljön vele a lehulló falevelek látványa. Ez persze gyönyörű, de rengeteg munka is jár vele, sőt, felelősség is. Amint ugyanis jön egy nagy eső, vagy egy fagy, balesetveszélyessé válik a levelekkel beborított terület. És ez nem csak ősszel jelent veszélyt, hiszen ha nem lett eltakarítva, tavasszal is a járdára tudja fújni a szél. A magántulajdonban lévő ingatlan telekhatára, vagyis a kerítés frontvonala, valamint a közút közelebb eső széle közti terület közterületnek számít.
De hiába közterület, a vonatkozó köztisztasági rendelet kimondja, hogy amennyiben jogszabály – legfőképpen helyi önkormányzati rendelet – eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos kötelessége az ingatlana előtti járdaszakasz tisztántartása. Ha nincs járda a kerítésünk előtt, akkor sem nyugodhatunk meg, hiszen akkor a kerítéstől számított egy méter széles területsávra vonatkozik a rendelet. Ha a járda mellett zöldsáv is található, úgy az úttestig terjedő teljes területet nekünk kell tisztán tartani. Ha a járdaszakasz mellett nyílt árok van, azt is a tulajdonosnak kell tisztán tartani.
Az ingatlanunk előtti járda feltakarítása a mi feladatunk. Fotó: Shutterstock
A mi feladatunk a hó eltakarítása és a járda síkosságmentesítése is. A járdáról letakarított havat a 8 méternél szélesebb kocsiutak esetében az úttest szélére lehet tolni, a csatornalefolyó szabadon hagyásával. Ha az út ennél keskenyebb, akkor a havat a járda szélén kell összegyűjteni úgy, hogy a gyalogosok számára legalább 1,5 méter széles terület szabadon maradjon.
Ha a járda fölé kilóg egy fa vagy bokor a kertünkből, akkor annak a metszéséről is nekünk kell gondoskodni, hiszen az nem zavarhatja, akadályozhatja, vagy veszélyeztetheti az ott közlekedőket. Az ingatlan előtti takarítást minden nap legkésőbb reggel 8 óráig el kell végezni, amennyiben pedig napközben ismét szennyezett lesz a járda, akár többször is el kell azt végezni.
A szabályozás az egyes települési önkormányzatok esetében eltérhet, így érdemes utánanézni, de a legjobb, ha tisztán tartjuk ezeket a területeket, hiszen saját magunkat, és a járókelőket is védjük ezzel. Amennyiben ezt nem tesszük meg, úgy figyelmeztetésben részesíthetnek bennünket a közterület-felügyelet munkatársai, és idővel bírsággal is számolhatunk. Amennyiben a lakók egészségügyi állapotuknál, vagy koruknál fogva nem tudják ellátni ezt a feladatukat, akkor az önkormányzatot kell értesíteniük, akik segítséget nyújtanak nekik.
Ide kerüljön a szemét a járdáról
A rendelet előírja azt is, hogy mi történjen az előttünk lévő járdán hagyott szeméttel. Ezt úgy kell összetakarítani, hogy nem kerülhet a közútra, hiszen az veszélyt jelentene az ott közlekedők számára. Így hiába nem a mi szemetünk, bele kell hogy kerüljön a mi hulladéktárolónkba.
Hasonló módon, úgy kell kihelyezni a rendszeresített háztartási hulladékszállítás alkalmával a háztartási szemetet is, hogy ne szóródjon szét, és ne jelentsen veszélyt az úton közlekedőkre nézve.
Jó hírnek számít, hogy az autóbuszmegállót, hiába áll az előttünk található járdán, nem a mi kötelességünk rendben tartani. A közforgalmú járművek közterületen lévő megállóhelyeinek tisztán tartása a járművek üzembentartójának a kötelessége. Azonban nem ez a helyzet a kerékpárutak takarításával kapcsolatban, amennyiben a járda egy részét jelölték ki kerékpárút céljára. Ezért erre a területre is vonatkozik, hogy a leveleket, a havat és a szemetet el kell takarítanunk.
Péter és Pál óta kérdéses
Péter és Pál a versben azon veszett össze, kinek is szól a fülemile dala az átlógó faágról, manapság pedig inkább már azon megy a vita, hogy kinek a kötelessége levágni azt az átnyúló faágat, vagy feltakarítani alóla a lehullott leveleket. De hasonlóan nehéz ügy a közös kerítés megjavíttatása is. Pedig erre vonatkozóan is nagyon egyértelműek a szabályok.
A levelek feltakarítása nem csak esztétikai szempontból lényeges. Fotó: Shutterstock
A hatályos kormányrendelet egyértelműen rendelkezik róla, hogy a telek tulajdonosa az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani a kerítést. Azonban a helyi önkormányzat eltérhet ettől, így minden esetben érdemes utánanéznünk, hogy a lakóhelyünkön melyek az érvényes szabályok.
Hogy egy kicsit egyszerűbb legyen, az utcáról nézve az utcafront, a jobb oldali kerítés, és a hátsó kerítés jobb oldali fele a mi felelősségünk. Természetesen a legjobb megoldás, ha a szomszédok megállapodnak, és közösen végzik a közös kerítésekkel kapcsolatos feladatokat.
És visszatérve az ágon daloló madárra, az átlógó faág kérdése is szabályozva van. Persze, ha már eleve betartjuk a fák ültetésére vonatkozó szabályt, akkor biztosan nem lóg át a faág a szomszéd kertjébe. De ha már megtörtént, nem árt tudni, hogy csak akkor vagyunk jogosultak az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására, ha azok veszélyesek számunkra, vagy ha az ingatlanunk rendes használatát akadályozzák, és habár erre felhívtuk a növény tulajdonosának figyelmét, ő azt nem távolította el. Ekkor a növény eltávolítását akár bírósági úton is követelhetjük.
A telkünkre áthulló gyümölcsöt akkor szedhetjük fel, ha annak felszedését a gyümölcsfa tulajdonosa elmulasztotta. Tehát, a gyümölcsfa tulajdonosa a hozzánk átlógó és áthulló termést leszüretelheti a kertünkből, és el is szállíthatja. Természetesen ehhez nekünk be kell engedni, magától nem mászhat át a kerítésen.
Hogy minél kevesebb legyen a károkozás és a vita, a fákat és bokrokat nem szabad a telekhatárra ültetni. A szabályok szerint az élő sövényeket, a málnabokrokat, a szőlőoltványokat minimálisan 80 cm-re kell ültetni a telekhatártól. A mogyoró-, birs- és naspolyabokrokat viszont méretüknél fogva már 2 méterre ültethetjük a telekhatártól. A kis méretű fákat, mint amilyen például az őszibarack, 3 méterre, míg a közepes törzsű fákat, mint amilyen az alma, a kajszi, a körte vagy a szilva, már csak 4 méterre szabad elültetni a telekhatártól.
A jóval terebélyesebb fákat, mint amilyen a dió vagy a gesztenye, legalább 5 méterre kell ültetni a telekhatártól. Ezek az általános szabályok, azonban, mivel a szabályokat az önkormányzatok saját hatáskörükben módosíthatják, ültetés előtt célszerű utánajárni, hogy a lakóhelyünkön melyek az aktuális szabályok erre vonatkozóan.
A lakóhelyünk rendezetten tartása közös érdekünk, hiszen így nagyon sok balesetet és vitát kerülhetünk el.
