Megdöbbentő fordulat a Hableány-katasztrófájában

Mint arról a Bors többször beszámolt, 2019. május 29-én a Hableány nevű sétahajó dél-koreai turistákat szállított, amikor a nála jóval méretesebb Viking Sigyn maga alá gyűrte a Dunán, a Margit hídnál. Összesen 27 holttestet emeltek ki a vízből, köztük a Hableány magyar kapitányáét és matrózáét. Egy dél-korai személyt a dél-koreai hatóságok azóta is eltűntként tartanak nyilván. A szakértők szerint az illető halála bizonyosra vehető.

A balesettel összefüggésben összesen 78-an jelentettek be kárigényt. A magyar bíróság összesen 1,8 milliárd forintot megítélt, személyenként 5-80 millió forint közötti összeget. A Viking jogi képviselői több esetben vitatják a nagyságrend jogosságát, egyes esetekben pedig eleve az igény megalapozottságát is. Erre való tekintettel fellebbeztek, vagyis a jogosultak egyelőre a pénzből semmit sem látnak.

A katasztrófában érintett egyik érdekeltségi kör jogásza azonban rávilágított: a kártérítést és a sérelemdíjat egyébként nem maga a Viking Sigyn tulajdonosa, hanem a biztosítója fogja kifizetni. A gazdasági területen ugyanis nemzetközileg kötelező felelősség-biztosítást kötni, éppen arra való tekintettel, hogy máskülönben hasonló esetekben a tulajdonosok nagyon könnyen arra hivatkozhatnának, hogy a cégük összértéke meg sem közelíti a kifizetendő összeget, vagyis egyszerűen megúszhatnák a kifizetést.

Kérdés, mikor kerülhet pont a kártérítési ügy végére, de nem kizárt, hogy az elhunytak hozzátartozói csupán évek múlva látnak valamit a pénzükből. Egyesek egyébként morbidnak tartják, hogy valakik a szerettük halála kapcsán szeretnének komoly összegekhez jutni. A joggyakorlat azonban nem csupán az érzelmi veszteséget veszi figyelembe, hanem azt is, hogy például egy szülőt nagy valószínűséggel a gyermeke támogatta volna, ha nem veszíti életét a Dunában.