A 2022-es évet néhány évtized múlva talán fordulópontként fogják számontartani a magyar klímakutatók. Nem feltétlenül azért, mert annak az évnek a nyarán hatalmas, hét hétig tartó aszály sújtotta az Alföld jelentős részét, gyakorlatilag elpusztítva az őszi aratású terményeket, hanem azért, mert ez a szárazság a szélesebb közvélemény figyelmét is ráirányította arra, hogy időjárásunk változóban van, és egyáltalán nem jó irányba tart.
Az akkor keletkezett károkon utólag már nem tudunk enyhíteni, de legalább a tanulságokat érdemes levonni, hátha ezáltal sikerülhet megelőznünk a szélsőséges szárazság megismétlődését. Erre a feladatra vállalkozott az ELTE három kutatója, akik a LAND című folyóiratban jelentették meg tanulmányukat, amelyben a közel két hónapos esőtlenség okait vizsgálták, és javaslatokat is megfogalmaztak.
Timár Gábor és Székely Balázs, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének, és Jakab Gusztáv, az egyetem Környezet és Tájföldrajzi Tanszékének munkatársa arra a következtetésre jutott, hogy az aszály egyik legfontosabb oka az volt, hogy a talajban és annak közelében nem volt elég nedvesség.
• Mit tanácsolnak a szakemberek már évtizedek óta?
• Miért száguldanak át eső nélkül a frontok az Alföld fölött?
• Mit kellene tennie a politikának?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
