Amerikai kincsekkel gazdagodott a világ legnagyobb Munkácsy-gyűjteménye

A New Jersey-i Montclaire History Centre munkatársa először az egyik szegedi múzeumot kereste meg azzal, hogy elküldene nekik két eredeti, Munkácsy Mihályhoz köthető dokumentumot. Ezt követően egy  szegedi kolléga irányította Békéscsabára az amerikai szakembereket. Ezzel a két, Amerikából érkezett kiadvánnyal 591-re nőtt a múzeum gyűjteménye decemberben. Tavaly is sok Munkácsy-relikviát tudtak beszerezni, idén már az a cél, hogy elérjék a 600-at – mondta el Bácsmegi Gábor igazgató.

Az angol nyelvű ismertető füzeteket két amerikai kiállításhoz készítették Párizsban, a festő műkereskedője megbízásából. Az egyiket 1886-ban, a másikat egy évvel később. Az új szerzeményeket bemutató Gyarmati Gabriella művészettörténész elmondta, hogy az első füzet a Krisztus Pilátus előtt című festményhez kapcsolódott. Ebben hosszú életrajz is olvasható Munkácsyról. Megemlítik benne Reök Istvánt, Szamossy Eleket és a gyulai éveket, írnak a népi életképekről, majd a Siralomház és a Milton című művekről is, amelyek ekkor már az Egyesült Államokban voltak.

A második a Krisztus a Kálvárián címet viseli, ezt a művet napjainkban Golgotaként emlegetjük. Ebben már nincsenek életrajzi adatok, viszont közli a kép készítésének történetét és korabeli kritikákat is. Gyarmati Gabriella kiemelte, hogy a kritikákból még a szakma és a tudományos világ sem tudott idézni, így az igazi kuriózumnak számít.

A művészettörténész felidézte, hogy az 1886-os kiállításra Munkácsy Mihály is elutazott. Párizsból indult hajóval, november 15-én érkezett meg, két nappal később nyílt meg a tárlat, amelyet hasonló siker fogadott, mint amit a géniusz Európában már megszokott. November 18-án cikk jelent meg róla a New York Timesban, amelynek másolatát szintén megkapták az amerikai központtól. November 23-án díszebédet adtak Munkácsy tiszteletére, amelyen a magyar származású Pulitzer József mondott köszöntőt. A laptulajdonos másnap saját lapjában, a Worldben magyarul köszöntötte a festőt.

Azt is lehet tudni, hogy a kiállítással Sedelmeyer új piacot próbált teremteni a festőnek, akitől lehetett portrékat is rendelni. Nagyjából 15 portrét festett meg ott-tartózkodása alatt, és többekről vitt magával fotót, amelyek alapján vélhetően Párizsban készítette el a festményeket, így például Pulitzer József feleségéét is – folytatta a művészettörténész, majd arra is  emlékeztetett, hogy végül mindkét festményt, amelyekhez a füzetek készültek, egy amerikai üzletember, John Wanamaker áruház-tulajdonos vette meg.

Varga Tamás alpolgármester a sajtótájékoztatón kiemelte: a Munkácsy Mihály Múzeum relikviagyűjteményében akkora tárgyi és írásos dokumentáció gyűlt össze, amely nemzetközi szinten is egyedülálló. Kiemelte, hogy a Munkácsy 180 emlékév minden héten tartogat valamit: a múlt héten az 1865-ben készített Búsuló betyár című festmény érkezett meg a debreceni Déri Múzeumból a Munkácsy Emlékházba, ahol július elejéig tekinthető meg.

Fotó: Lehoczky Péter / MTI