Az Egyesült Államok alelnöke, Kamala Harris még egy februári müncheni biztonsági konferencián beszélt személyesen Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Ott olyasmit mondott az ukrán vezetőnek, amit biztosan nem akart hallani:

tartózkodjon az orosz olajfinomítók elleni támadásoktól.

Nemcsak azért, mert az amerikai tisztviselők szerint megemelné a globális energiaárakat, hanem mert azok agresszívebb orosz megtorláshoz vezetnek Ukrajnában. 

Az ukrán vezető azonban ezt látványosan figyelmen kívül hagyta, ami igencsak feldühítette a washingtoni döntéshozókat – tudta meg a Washington Post.

A bennfentes körökből származó információk szerint Volodimir Zelenszkij azért hárította el az ajánlást, mert egyáltalán nem volt biztos abban, hogy mindez a Biden-adminisztráció konszenzusos álláspontját tükrözi. Más kérdés, hogy a következő hetekben Washington megerősítette a figyelmeztetést: Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó a többi közt pontosan azért utazott többedmagával Kijevbe, hogy nyomatékot adjon a kérésnek. 

Ukrajna azonban ahelyett, hogy Ukrajna eleget tett volna az Egyesült Államok intelmének, nem változtatott a stratégián, számos orosz ipari létesítmény ellen csapást intézett, április 2-án pedig Oroszország harmadik legnagyobb finomítója került a célpontjába, meglehetősen sikeresen. 

Az incidensek ráadásul igencsak kényes helyzetben történtek, amikor Kijev arra vár, hogy a Kongresszus átengedje a jó régóta elakadt 60 milliárd dolláros segélycsomagot, amelynek nagyobb részét Ukrajna kapná.

A sorozatos ukrán támadások, amelyek több mint egy tucat finomítót sújtottak január óta, ugyan képesek voltak megzavarni az orosz olajfinomítói kapacitás egy részét, ám azok rosszabbkor nem is jöhettek volna  az újraválasztásért küzdő Joe Biden elnöknek. Arról nem beszélve, hogy az egyéb konfliktusok közvetett következményeként a globális olajárak amúgy is hathavi csúcsot értek már el.

Ukrajna stratégiájának védelmezői közben azzal vádolják a Fehér Házat, hogy a belpolitikát helyezi előtérbe Kijev katonai céljaival szemben. „Számomra úgy hangzik, hogy a Biden-kormányzat pusztán azt nem szeretné, hogy az energiaárak kilőjenek a választások évében” – mondta Tom Cotton republikánus szenátor Lloyd Austin védelmi miniszternek egy múlt heti meghallgatáson. Emellett persze olyan hangok is megszólalnak, hogy ha Oroszország támadhatja az ukránok infrastruktúráját, miért ne támadhatnának vissza?!

NATO-főtitkár: Ukrajnának át kell gondolnia, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a tárgyalóasztalnál

A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon. >>>

Egyes amerikai tisztviselők azért persze elismerik, hogy a globális energiapiacok ellátása – az infláció lehűtése érdekében – valóban prioritás az adminisztráció számára. De fontos az ukrán európai háborús erőfeszítések támogatásának fenntartásához is. „Az energiaárak emelkedése azt is magával hozza, hogy visszafogják az ukrajnai segélyek európai támogatását” – mondta egy magas rangú amerikai tisztviselő.

Ukrajna közben azzal védekezik: Oroszország nem kíméli sem a civil, sem a katonai infrastruktúrát, semmi értelme nincs visszafogniuk magukat. Ráadásul Kijevben úgy látják: a benzinárak az OPEC+ kitermelés-csökkentése és nem az orosz finomítók elleni támadások miatt alakultak így.