Juhász Dániel;

politika;oktatás;Társadalom;Orbán-kormány;Magyarország;átalakítás;interjú;Totyik Tamás;

2024-04-15 14:32:00

„Az Orbán-kormány azt hiszi, hogy kilóra megvette a tanárokat, szóval most már az egész társadalmat átalakíthatja”

A kabinet kvázi álhírekből gyárt oktatáspolitikát, jelentős változásokat tervez az iskolarendszerben – véli Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.

A tavaszi szünetben sem pihent az oktatásirányítás, sorra jelentek meg a különböző törvényjavaslatok, például a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) induló pedagógusképzésekről, vagy a pedagógusok számára miniszteri rendeletben előírt továbbképzésekről. Lát összefüggést az újabban várható változások között?

Egyértelműen van összefüggés. Beszédes, hogy a közszolgálati egyetemmel kapcsolatos törvényjavaslatban több pontban említik a pedagógusok továbbképzését, amelybe szintén bekapcsolódik az NKE. Pintér Sándor belügyminiszter pedig majd kötelezően előírhat egyelőre ismeretlen tartalmú továbbképzéseket a pedagógusoknak. Véletlen lenne? Egyáltalán nem. Ez is jól beleillik abba a folyamatba, amit az utóbbi időben konzervatív oktatáspolitikai fordulatként szoktak emlegetni kormányzati körökben.

Hogyan illik bele?

Ez az újfajta oktatáspolitikai szemlélet újfajta módszertanokat is igényel, a kötelezően előírt továbbképzéseken ezeket sajátíthatják majd el a pedagógusok. Nem lennék meglepve, ha javarészt az NKE képzéseire irányítanák őket. Szerintem a folyamat abba az irányba halad, hogy az NKE egyfajta „elit” pedagógusképző hely lesz, várhatóan ide helyezik majd át az iskolaigazgatók számára kötelező közoktatásvezetői szakvizsgáztatást is a Budapesti Műszaki Egyetemről, ami, mint tudjuk, egy „bűnös egyetem”, hiszen ellenállt a kormány által erőltetett alapítványi kiszervezésnek. Ezeken a képzéseken legtöbbször gyakorló pedagógusok oktatnak, illetve olyan egykori pedagógusok, akik tankerületi intézményben, szakképzési centrumban dolgoztak. Nem véletlen, hogy az egyetemi oktatáshoz szükséges követelmények közül a törvényjavaslatban megszüntetnék, hogy csak doktori képzés megkezdésével lehessen oktatni, vagy hogy külön engedélyt kelljen kérni gyakorló pedagógusok oktatói alkalmazásához.

Valójában még az sem világos, mi ez a „konzervatív oktatáspolitikai fordulat”. Ön hogyan értelmezi?

Ennek egy jelentős része valójában már végbement a 2020-as Nemzeti alaptanterv bevezetésével, vagyis a tartalmi szabályozás konzervatív fordulata megtörtént. A lexikális tudás került még inkább előtérbe, nem pedig a készségek fejlesztése vagy az önálló gondolkodás fontossága. Ma akkora a tudásmennyiség, amit képtelenség a gyerekek fejébe belepumpálni. Azt kellene megtanítani nekik, hogyan tudnak hozzáférni az ismeretekhez, az információkhoz, és hogyan tudják azokat értelmezni, használni. De az az állam, amelyik tulajdonképpen a legnagyobb fake news gyártó, ebben nem biztos, hogy érdekelt. Inkább ők akarják megmondani, mi a valódi tudás és az alapismeret. Aztán itt van az is, amit kormányközeli szakértők már ki is mondtak: az államnak felesleges pénzkidobás például az iskolapszichológus, a fejlesztőpedagógus, gyakorlással minden elérhető, az oktatás legyen izzadságszagú, ne pedig örömforrás a gyerekeknek. Továbbá a konzervatív fordulat a társadalom szétszakadását erősítő elemeket is mutat, megteremtve az elitoktatás feltételeit.

Ezt miből gondolja?

Már maga a tantervi szabályozás is olyan, amely érezhetően a felső középosztályra van szabva, míg az alsóbb társadalmi rétegekből érkező gyerekek szinte állandó kudarcra vannak ítélve. Nem véletlen az sem, hogy a modellváltó egyetemek elkezdték levadászni a jobb középiskolákat, sorra nyújtották be igényüket a fenntartás átvételére. Bár néhány esetben ez meghiúsult, többségében meg fog történni a fenntartóváltás. Biztos vagyok benne, hogy ezeknek az elitiskoláknak a nagy része előbb-utóbb fizetős lesz, bármennyire is tagadják. Így egy alulról zárt rendszer jön majd létre, szűkítve a társadalmi mobilitást. Véleményem szerint az NKE bevonásával a pedagógusképzést is az oktatás elitizálása felé terelik.

De hogyan lehet elit egy pedagógusképzés?

Úgy, hogy akik ezeken a kormány által favorizált egyetemeken tanulnak, a legjobb elitiskolákban fognak tanítani, míg mások például megyeszékhelyek iskoláiban, és ott vannak a kis falusi iskolák, amelyek egyre nagyobb részben egyházi fenntartásba kerülnek. Az sem véletlen, hogy a kisiskolákat össze akarják vonni, aminek az lehet a célja, hogy az egyházak számára könnyebbé tegyék az átvételt és a fenntartást.

És mit szólnak mindehhez a pedagógusok?

Szerintem a többségük még nem is tud arról, mi készül, és, hogy ez mit jelent számukra. Igaz, az új pedagógus életpálya törvénnyel, vagyis a státusztörvénnyel szemben sem éreztünk túl nagy ellenállást, a többség tudomásul vette, hogy ez lesz. Csak most kezdenek észbe kapni néhányan, és rögtön keresik a szakszervezeteket, ha például a szabadságukat nem tudják kivenni úgy, ahogy gondolták, vagy mert az igazgató heti 32 vagy 40 órás benntartózkodást rendelt el nekik. A továbbképzéseken pedig megint átmossák majd a pedagógusok agyát ahelyett, hogy például arról esne szó, hogyan kell foglalkozni a speciális igényű gyerekekkel, mondjuk egy integrált oktatásban részt vevő enyhe autista tanulóval. Minderről szó sincs, pedig ezek lennének a fontosak.

Ön szerint miért pont most gondolta a kormány, hogy szükség van ezekre az újabb változtatásokra?

Egyrészt most viszonylag nyugodtabb a helyzet, úgy gondolják, a januári béremeléssel elhallgattatták, kilóra megvették a pedagógusokat, és nem lesz nagy tiltakozás. Van egy másik szempont is: bár sokan próbálták leplezni, a 2022-es PISA-mérésen valójában komoly visszaesés történt a diákok teljesítményében, nemcsak nálunk, hanem európai szinten is. Például Ázsia nagyon elhúzott Európa mellett. Uniós bizottsági forrásból tudjuk azt is, hogy Európából körülbelül egymillió jól képzett munkaerő távozik évente az Egyesült Államokba vagy ázsiai országokba, mert nem tudjuk felvenni a versenyt az ottani lehetőségekkel sem munkaerőpiaci, sem tudományos-kutatási szinten. Erre választ kell találni, és Magyarországon úgy gondolták, hogy a kompetencia-alapú oktatás a hibás, ezért vissza kell térni a “konzervatív gyökerekhez”. Ha ez az oktatási reform átmegy, nemcsak az iskolarendszerben, hanem az egész társadalomban komoly átalakulást fog okozni. A munkaerőpiac nálunk is egyre nagyobb kihívásokkal küzd, és ha Magyarországon is meg akarják honosítani az úgynevezett ázsiai munkakultúrát, mert úgy gondolják, ha már egyre több ázsiai munkaadó és munkavállaló jön hozzánk, az oktatást is át kell alakítani. Lesznek a nagyrészt fizetőssé váló elitiskolák, ahol biztosítják azt a minőséget, ami a továbbtanuláshoz kell, lesz “normál” iskola és lesznek a kicsi, többségében egyházi falusi iskolák. Az alulteljesítő tanulókat így majd abba az irányba lehet terelni, hogy egyszerű bérrabszolgák legyenek. Szerintem ennek a tagozódási folyamatnak az első lépéseit látjuk most.

A pedagógusokat a következő tanévtől a teljesítményük alapján is értékelik. A kormánnyal egyeztettek a tervekről?

Velünk nem egyeztettek, pedig az Európai Bizottság felé azt vállalta a kormány, hogy a szakszervezetekkel közösen alakítja ki a teljesítményértékelés rendszerét. Ehhez képest már júniusban élesítik a rendszert, a nyár folyamán pedig teljesítménycélokat kell meghatároznia minden pedagógusnak. Nem tudjuk, mit akar a kormány, de azt gyanítom, hogy a még több ingyenmunka irányába mutatnak a szándékok. Ez rengeteg pluszfeladattal és belső feszültségekkel jár majd. Az igazgatóknak szerintem nem is lesz más dolguk, mint a pedagógusok óráira járkálni, jelentéseket írni, értékelést készíteni. Az új rendszer egyedül arra nem ad lehetőséget, ami a legfontosabb lenne: az intézmény egészét kellene vizsgálni, mert nem egy-egy pedagóguson múlik a jó oktatás, hanem az egész tantestülettől, a közösségtől függ. Azt sem tudjuk, hogyan és miből jutalmaznák a jól teljesítő kollégákat. Az az érzésem, hogy a pedagógusbérekre szánt uniós pénzek következő részét fogják erre szánni. Vagyis többek számára valóban soha nem látott béremelés várható, mert nem kapnak majd semmit..

A PSZ-nek jelenleg hány tagja van?

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma felé a taglétszám szerint kellett bejelenteni a mandátumunkat, e szerint 13 ezer tagunk van, tagdíjbefizetésekkel igazolva. Egy kicsi csökkenés valóban volt az elmúlt évhez képest, de korántsem akkora, mint amennyit a Belügyminisztérium államtitkára és a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke, Rétvári Bence vizionált. Mi is azzal a problémával küzdünk, mint a közoktatás: nagyon sok az idős, nyugdíj előtt álló pedagógus, miközben a fiatalok nagyon kevesen vannak, a szakszervezet pedig nem vonzó számukra. De meg tudom nyugtatni az államtitkárt: még mindig több tagunk van, mint a Kereszténydemokrata Néppártnak.