Közélet

Átalakul a hulladékrendszer: hova dobjuk mostantól a leggyakoribb szeméttípusokat?

Idén elindult Magyarországon az új, EU-kompatibilis palack-újrahasznosító rendszer, melynek használatával a fogyasztók is részt vehetnek a körforgásos gazdaság gyakorlatában. Ezzel még nagyobb mértékben hasznosulhatnak újra az egyutas italcsomagolások, amelyek egyébként óriási terhet rónának a környezetünkre. Az új rendszer célja többek között az, hogy a lakosság tudatosabban bánjon a mindennapi fogyasztási cikkekből származó hulladékokkal.

2024 fordulóév a hazai hulladékgazdálkodásban: a szabályozásváltoztatások célja, hogy minél kevesebb hulladék végezze a lerakókban, és a felhasználható nyersanyagok tovább körforgásban maradjanak, ezzel meghosszabbítva az életciklust és csökkentve az ökolábnyomot. A hulladékgazdálkodás-reform legszembetűnőbb eleme az az új konténerrendszer, amely betétdíjjal ösztönzi a vásárlókat az egyszer használatos italcsomagolások visszagyűjtésére.

Az EU-s szabályoknak megfelelő visszaváltási rendszer célja, hogy a forgalomba kerülő egyutas italcsomagolások legnagyobb részét újrahasznosítsák, és ennek érdekében minél nagyobb mértékben ösztönözzék a lakosságot a szelektív gyűjtésre. Az érvényben lévő rendelet szerint ugyanis 2029-re minimum 90 százalékra kell emelkednie a PET-palackok visszagyűjtési arányának.

Tájékozódjunk arról, hogy mit hova kell dobni

A nagyobb élelmiszerüzletekben elhelyezett gyűjtőkonténerekbe, másnéven REpontokba minden egyszer használatos, 0,1 és 3 liter közötti italcsomagolást be lehet dobni, beleértve a PET-palackokat, az üveget és az alumíniumdobozokat is, amennyiben a megfelelő logóval vannak ellátva. Fontos változás az eddigi szelektív hulladékgyűjtéshez képest, hogy a palackokat csak sértetlen állapotban fogadja vissza az automata, tehát nem szabad őket összetaposni vagy eldeformálni.

Bizonyos gyűjtőpontokon az úgynevezett többutas csomagolások is visszaválthatók. Ilyenek például bizonyos borosüvegek, a félliteres, üveges sörök, vagy például a szörpök üvegei is, melyek többször is újratölthetők, így használatuk után nem kell rögtön összezúzni az anyagukat. Az ilyen csomagolásoknál nincs egységes betétdíj, ennek összegét a gyártó határozza meg.

Forrás: Getty Images

És mi lesz az egyéb hulladékkal?

Az új visszaváltó-rendszer csak az italcsomagolásokra vonatkozik, de a körforgásos szemlélet itt nem áll meg: fontos, hogy továbbra is szelektíven gyűjtsük a további hulladéktípusokat. A nem ivásra szánt termékek műanyag- és üvegcsomagolásai továbbra is a színes kukákba valók, a konyhai biohulladékot (az ételmaradékok kivételével) pedig érdemes közösségi komposztpontokra vinni. Idén egyébként utóbbiaknak is elindult a központosított szelektív gyűjtése, amely egyelőre még csak néhány településen elérhető, de a jövőben várhatóan az egész országra kiterjesztik a rendszert.

A leggyakoribb hulladéktípusok között fontos megemlíteni a cigarettacsikkeket is. Miközben a hagyományos cigaretták egyrészt az égésükkel képződő füst miatt károsítják rendkívüli módon az egészséget és a környezetet, az eldobott csikkek is komoly veszélyt jelentenek: egy angliai egyetem 2019-es1 kutatása szerint a hagyományos cigaretta – leginkább bioműanyagból és cellulóz-acetátból készülő – szűrőjéhez felhasznált szerek belemosódnak a talajba, és károsítják a növényeket.

Ha tehetjük, inkább rá se gyújtsunk, hagyjunk fel ezzel a káros szokással. Ha valamilyen oknál fogva ez mégsem sikerül, gondoskodjunk a képződő hulladék megfelelő kezeléséről – ez alól pedig az égés nélküli technológiák (e-cigaretta, hevítéses termékek, nikotinpárna) sem számítanak kivételnek. A csikkeket nem lehet újrahasznosítani, mindig tegyük őket a kommunális kukákba, ugyanakkor ügyeljünk a tűzvédelemre is. Használat után ne dobjuk el a cigarettavégeket, különösen ne az autó ablakából, hanem alaposan nyomjuk el őket, és helyezzük éghetetlen tárolókba. A megfelelő hulladékgazdálkodással mindannyian hozzájárulhatunk egy jobb holnap építéséhez és a természet védelméhez, miközben rendezettebb körülményeket biztosítunk magunknak a mindennapi életben.

A cikk társadalmi célú tájékoztatás, melynek megjelenését a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. támogatta.

1 https://aru.ac.uk/news/cigarette-butts-hamper-plant-growth-study

Ajánlott videó

Olvasói sztorik