Hatalmas pénzeket költ az amerikai légierő egyetlen hidegháborús szuperszonikus bombázógépe felújítására. Az ismét hadrendbe állítandó géppel ugyan csekély mértékben nő az aktív repülők száma, ám ez a modell különösen fontos egy lehetséges konfliktus miatt.

Ahogy az oroszoknak is megvan a maguk leporolt hidegháborús „szuperbombázója”, úgy az amerikaiaknak is a 2006-ban elméletileg nyugdíjba küldött B-1B Lancer modellje.

A változó geopolitikai realitások miatt a betűjele alapján „Bone” (csont) néven is emlegetett monstrumból 44 továbbra is szolgálatban van, és ezek adják az amerikai nehézbombázó-flotta egyharmadát - olvasható az infostart.hu oldalán.

A költségvetés 141 gépre szól, és egy B-1-es két évvel ezelőtti leégése miatt ezért még egy gépet tudnak hadrendbe állítani.

A hangárba küldött régi B-1B-re azért esett a választás, mert vezető szerepet játszhat a Tajvani-szoros feletti esetleges légi háborúban. Ez az oka annak, hogy dollármilliókat költenek arra, hogy ismét üzemképessé tegyék a három éve egy sivatagi raktárba küldött szuperbombázót.

Egy-egy ilyen projekt gigászi feladat, mert a bonyolult repülőszerkezet felélesztése nehéz, költséges és időigényes. Több száz ember több ezer órányi munkájába kerülhet, a gyakorlatban évekig tarthat és dollármilliókat emészthet fel.

A négy hajtóműves, négyfős személyzettel repülő, lengőszárnyas B-1-es 37 tonna bombát és rakétát képes több ezer kilométerre vinni - ez a légierő fő hajóelhárító eszköze.

Hordozni tudja a több száz kilométer hatótávolságú LRASM „hajógyilkos” rakétákat, amelyek optimális esetben képesek szétroppantani egy hajó vázát. Míg egyetlen LRASM képes elsüllyeszteni egy kínai fregattot, addig egy kínai repülőgép-hordozó harcképtelenné tételéhez négy rakéta egyidejű bevetése is szükséges lehet.