Az Institute for the Study of War elemzői összehasonlították két háborúban álló és nyugati fegyvereket használó ország, Izrael és Ukrajna légvédelmi képességeit, megmutatva, hogy a 21. századi hadviselésben a légi támadások elhárítása vált a harctéri győzelmek kulcsává.

Israel's Iron Dome air defence system intercepts rockets launched from Gaza City, in Sderot on May 10, 2023. Israel's army and Gaza militants traded heavy cross-border fire, with 22 Palestinians killed over two days amid the worst escalation of violence to hit the coastal territory in months. (Photo by JACK GUEZ / AFP) Rheinmetall izrael
Az izraeli Vaskupola a világ legfejlettebb légvédelmi rendszere / Fotó: AFP

Irán a hétvégén légi támadást indított Izrael ellen: mintegy 170 Shahed öngyilkos drón, 30 cirkálórakéta és 120 ballisztikus rakéta vett részt az akcióban, amelyek katonai és infrastrukturális célpontokat találhattak volna el.

Izrael azonban sikeresen ki tudta védeni a támadást, a Vaskupolán pedig csak néhány rakéta jutott keresztül, ezek pedig nem okoztak súlyos károkat.

Az iráni kísérlet nyilvánvalóan, kevésbé volt sikeres, mint amelyeket kétezer kilométerre északon, Ukrajnában hajtott végre az orosz hadsereg.

Iránhoz hasonlóan az orosz erők is rendszeresen vetnek be cirkáló- és ballisztikus rakétákat, valamint különböző méretű és kombinációjú dróntámadásokkal is próbálják térdre kényszeríteni az ukrán felet.

Izraeli siker, ukrán kudarc

Igaz, az iráni drónoknak és rakétáknak több mint ezer kilométernyi iraki, szíriai és jordániai légtéren kellett áthaladniuk, mielőtt elérték volna Izraelt, így a zsidó államnak és szövetségeseinek több órája volt arra, hogy észlelje, és visszaverje a támadást. Ezzel szemben az orosz erők a drónokat és rakétákat a megszállt Ukrajnából és a szomszédos orosz területekről indítják, ami az ukrán légvédelemnek sokkal kevesebb időt ad a cselekvésre.

Emellett Izrael erős légvédelmi rendszerrel rendelkezik, amelynek a szomszédos országokkal, a Gázai övezettel és Ciszjordániával való rövidebb határon átnyúló esetleges támadásokra kell reagálnia, jelentősen leszűkítve az ellenőrzött területeket. Ukrajna azonban északon, délen és keleten is körbe van véve Oroszország, Fehéroroszország és a frontvonal által, ahonnan bármikor érkezhet az „égi áldás”. 

Az ukrán légtér pedig több mint két évvel a háború kirobbanása után még mindig vitatott, ami a drón- és a rakétatámadások elhárításához szükséges eszközöket is limitálja – szemben Izraellel, amely kisebb mérete és a térségben nem létező palesztin és iráni légierőnek köszönhetően uralni tudja az égboltot.

A legnagyobb probléma azonban az, hogy az ukrán légvédelem egyszerűen elavult, és nem rendelkezik elég eszközzel az ország lefedésére.

Bár az és az Egyesült Államok az orosz invázió óta hatalmas mennyiségű fegyverrel és lőszerrel támogatták Kijevet, az ukrán hadsereg továbbra sincs megfelelően felszerelve ahhoz, hogy egyáltalán megközelíthesse Izraelt, amely a világ legfejlettebb légvédelmi rendszerével rendelkezik.

Ráadásul az orosz erők két éve azt gyakorolják, hogyan lehet a leghatékonyabban támadásokat indítani Ukrajna ellen, amely a felszerelés és a tapasztalt katonák fogyatkozásával egyre kevésbé alkalmas azok kivédésére.

Hogy nézne ki egy nyílt háború Irán és Izrael között?

Izrael vadászgépekkel kezdené a válaszcsapást az iráni drón- és rakétatámadásokra. Ha szárazföldi hadműveletekre kerül sor, a libanoni Hezbollahé lehet a kulcsszerep. Izrael hadereje jelentős technológiai fölényben van, viszont Irán hatalmas készletekkel rendelkezik olcsó drónokból, amelyek leterhelhetik az izraeli légvédelmet.