2018-ban a Fővárosi Önkormányzat szerződést kötött két céggel a több mint ötven éve átalakított, legalább a rendszerváltás óta rohadó Blaha Lujza tér újratervezésére. Az elkészített tervek szerint az aluljárót kibővítették volna, és egy abból nyíló, föld alatti közvécét alakítottak volna ki. 2021-ben aztán Budapest új vezetése bejelentette, hogy az eredeti tervek bizonyos elemeit spórolás miatt kihagyják a megvalósításból, így elmarad az aluljáró kibővítése és a föld alatti közvécé kialakítása is.
A főváros ehelyett a tér sarkába, a Szent Rókus Kórház oldalába építtetett egy fémborítású, egyszemélyes automata vécét, amit azóta alkalmanként 250 forintért lehet használni. Ezt a megoldást a közönség látványosan nem értékeli, az üzemeltető csatornázási művek az átadás után nyolc hónappal azt írta: a vécét naponta rongálják, az ajtókat erőszakosan kifeszítik, a pénzbedobó egységeket szándékosan eltömítik, a falakat graffitizik, és veszélyes hulladékot hagynak a vécénél, abban éjszakánként rendszeresen hajléktalanok alszanak.
Az automata vécé 250 forintos használati díjával 8 hónap alatt 960 ezer forint bevételt szereztek, miközben a rongálások javítása nettó kétmillió forintba került. Vagyis a használati díj se érdemi bevételszerzésre, se az illetéktelen használat kiszűrésére nem alkalmas, miközben néhány lépéssel arrébb, a Bacsó Béla utca torkolatában, az esők utáni napokat leszámítva folyamatosan áll a húgyszag.
A Blaha Lujza téri közvécé csak azért került a figyelem középpontjába, mert az önkormányzatnak a tér amúgy jól sikerült felújításával együtt sikerült egy minden szempontból kudarcos megoldást választania. Ebből könnyen le lehetne vonni azt a következtetést, hogy a főváros vezetése hibázott, amikor e mellett a megoldás mellett döntött, de az eset inkább a közvécékérdés nehézségeire és az önkormányzatok korlátozott mozgásterére hívja fel a figyelmet.
De mit csinált Karácsony Gergely öt év alatt közvécéügyben? Karácsony 2019-es programjában a profi politikusoktól megszokott általánossággal, konkrétumok nélkül szerepelt, hogy „nyilvános mosdókat létesítünk városszerte, gondoskodunk azok folyamatos és kiszámítható működéséről”. Ebben a cikkben összeszedtük, mit sikerült elérni ebben a témában, és hogy áll most a budapesti közvécéhelyzet.
Nem tegnap kezdődött
A kérdés megértéséhez érdemes visszamenni egy kicsit az időben. A nyilvános vécék témája egyidős a városokéval, Budapesten az első ilyet 1870-ben, a mai Deák Ferenc téren állították fel. A hvg.hu néhány évvel ezelőtti cikke felidézi, hogy a Fővárosi Közgyűlésben 1937-ben nehezményezte egy képviselő, hogy Budán csak a Gellért téren van közvécé, a járókelőknek mindenhol máshol iskolákba vagy hivatalokba kell bemenniük a dolgukat intézni. A második világháború idejére a városban már 82 közvécé működött, ezek üzemeltetését a háború után a kormány a Fővárosi Csatornázási Műveknek (FCSM) adta. A vállalat az 1980-as évekre már több mint százat, 1996-ban pedig már 112-t működtetett.
Ekkor a főváros vezetése a hálózat üzemeltetését a II-Net Kht. elnevezésű cégre bízta, ami a következő évtizedben hagyta lerohadni az egészet. Az üzemeltetés 2010-ben került vissza az FCSM-hez, ami akkor 38 teljesen romos és 36 elvileg üzemképes közvécét kapott vissza, de szerintük utóbbiakból is csak 3-4 felelt meg a huszonegyedik századi kívánalmaknak, a többit fel kellett újítani.
A rendszerváltás után, és a fővárosi hálózat szisztematikus lerohasztásával párhuzamosan bizonyos kerületek maguk is nyitottak közvécéket, ezen kívül üzemeltetett néhányat a MÁV, valamint önkormányzati cégek is. 2017-ben a Fővárosi Önkormányzat szerint az FCSM 50, a kerületi önkormányzatok pedig 16 darabot üzemeltettek.
Megkérdeztük az FCSM-et és a fővárost, hogy ma mi a helyzet. A csatornázási művek tájékoztatása szerint ma 67 közvécét üzemeltetnek, ami 11-gyel több, mint 2019-ben. Ez azonban a valóságban csak 9 új közvécét jelent, mert közben hármat átvettek a kerületektől, egyet pedig lepasszoltak Józsefvárosnak. A kilencből hét automata közvécét még 2020-ban és 2021-ben a Budapest Sportfőváros projekt keretében szereltek fel, 2022-ben aztán megnyitottak egyet Óbudán, a Pünkösdfürdő parkban és szintén megnyitották a Blaha Lujza térit.
A Fővárosi Önkormányzat szerint viszont nem 11-gyel, hanem 17-tel üzemeltetnek ma több közvécét, mint 2019-ben, ebbe beleszámolják a Tér-Köz pályázat révén megnyitott nyolc közvécét. Megkérdeztem tőlük, hogy ez a nyolc közvécé hol van, de eddig nem érkezett válasz. De ha elfogadjuk a 67-es számot, azt akkor is az 1996-os, 112 vécéből álló hálózattal érdemes összehasonlítani.
A pontos tájékozódást nem segíti, hogy az FCSM üzemeltet egy interaktív térképet, amelyen szerintük „az FCSM által üzemeltetett budapesti nyilvános illemhelyek szerepelnek”. A térképen viszont a tájékoztatásukkal ellentétben nem 67, hanem 40 közvécét látni, és hiányzik róla többek között az összes 2019 óta üzembe helyezett vécé is.
Hogy megtudjam, mi lehet az igazság, szúrópróbaszerűen felkerestem néhány régi és néhány, elvileg 2019 óta megnyitott, de a térképről hiányzó vécét. Utóbbiakról kiderült, hogy a térkép tájékoztatásával ellentétben valóban léteznek, bár volt olyan, amibe nem sikerült bejutnom, mert el volt tömődve a pénzbedobó nyílás.
De a régi, elméletileg időtlen idők óta álló közvécéknél is értek meglepetések. A honlap szerint az FCSM által üzemeltetett, Szent János Kórháznál lévő közvécé egyik felét például a villamosvezetőknek zárták le, másik felére pedig az volt kiírva, hogy Üzemeltető: Városmajori Sarok Kft. A vécé zárva volt, elvileg egy csengővel lehetett volna bejutni, de hiába nyomogattam, senki nem nyitotta ki. Ez alapján nehéz megmondani, hogy a papíron az FCSM által fenntartott közvécékből valójában mennyi működhet Budapesten, de reális, hogy valahol 60 körül legyen a szám.
Az viszont látszik, hogy Budapesten nem azért van kevés működő közvécé, mert Tarlós vagy Karácsony bezáratta őket, hanem mert Demszky idejében szartak az egészre. Sőt, százalékosan Tarlós és Karácsony idején is egész sok újat nyitottak, igaz, még nagyon messze vagyunk az 1996-os szinttől.
Jó, hogy van, de kinek?
A nyilvános vécék közönsége sokféle, de nagyon leegyszerűsítve három nagy csoportba sorolhatók a használók. Ezek:
- járókelők, vagyis olyan emberek, akik éppen mennek valahova, és útközben jön rájuk a szükség;
- hajléktalanok;
- és szabadban, például parkokban időt töltő emberek.
Az FCSM közvécérendszere azonban két szempontból is úgy van kitalálva, hogy a háromból csak az első kategóriát szolgálja ki.
Egyrészt az árakon keresztül: a csatornázási művek azt állítja, hogy minden közvécéjük egységesen 250 forintba kerül, ami nagyjából így is van, bár néhány felkeresésével rögtön találtam olyat, ami ingyen volt, és olyat is, ahol 300 forint volt a kiírt ár (igaz, utóbbi nem is üzemelt). De ha el is fogadjuk a 250 forintos árat, könnyű belátni, hogy ez a társadalom elég nagy részét rögtön kizárja a használatból.
Nem túl reális ugyanis, hogy egy, a Blaha Lujza téren tengődő hajléktalan kifizessen minden pisilés után, naponta ötször-hatszor 250 forintot a vécé használatáért. Az sem tűnik barátságosnak, hogy egy parkban piknikező négyfős családnak, ha mindenki csak egyszer megy vécére, ezer forintot kelljen kifizetnie. Az pedig nyilván még ennél is nehezebben elképzelhető, hogy a rakparton vagy a Margitszigeten söröző, fiatalokból álló társaságból mindenki minden pisilés után kifizessen 250 forintot.
Utóbbira persze lehet mondani, hogy nem kellene a parkokban sörözni, de valójában attól (is) számít élhetőnek egy város, hogy ezt a lakói megtehetik. Ezt elvileg Karácsony is támogatja, hiszen 2019-es programjában még azt ígérte, hogy gondoskodik „olyan közösségi terek kialakításáról, ahol fogyasztás nélkül is lehet találkozni és beszélgetni”.
A hajléktalanok kizárására indok lehet, hogy a főváros nem akarja, hogy a közvécéket rendellenesen használják, de ezzel csak azt érik el, hogy ők az utcára, parkokba meg kapualjakba szarnak és hugyoznak.
De a 250 forintos használati díjat össze lehet hasonlítani más városok díjaival is. Egy 2022-es összevetés szerint Budapest messze a legdrágább volt, a hasonló jövedelmi szintekkel bíró Varsóban és Krakkóban csak körülbelül 170, Prágában 160, Pozsonyban pedig 120 forintnyi złoty, korona és euró volt a vécék használati díja. Bécsben, Münchenben és Berlinben, ahol a budapestinél jóval magasabb fizetések vannak, fél eurót, vagyis kevesebb mint 200 forintot kellett fizetni ezért a szolgáltatásért. Bezzeg-Románia fővárosában, Bukarestben pedig csak 41 forintnyi lejt.
Nem nehéz tehát belátni, hogy az FCSM 250 forintos díjszabása a felhasználók elég nagy részének egyszerűen túl drága. Ez pedig nemcsak abból látszik, hogy az FCSM-nek a saját tájékoztatása szerint is milyen kevés bevétele van például a Blahán lévő közvécé üzemeltetéséből, de abból is, hogy a budapesti közvécék környéke elég sok helyen rendszeresen össze van hugyozva és szarva.
De ha felülemelkedünk a 250 forintos belépti díjon, és elképzelünk egy olyan ideális társadalmat, ahol ennek kifizetése senkinek nem okoz gondot, akkor is vannak korlátai a közvécék használatának. Az egyik a nyitvatartási idő: az FCSM személyzettel működő közvécéinek nagy része csak napi 12 órát – 6–18, vagy 7–19 óra között – van nyitva, a korábban vagy később érkezők pórul járnak.
A személyzet nélküli automata vécék használata elé pedig más akadályokat görgetnek: a 2020-ban és 2021-ben, a Budapest Sportfőváros keretében megnyitott 7 közvécénél például se kártyával, se papírpénzzel nem lehet fizetni. Tehát a használat feltétele, hogy valakinél legyen ennyi aprópénz – és lehetőleg pont ennyi, mert az automaták még visszaadni sem tudnak.
Nem nagyon igyekeztek, de most majd fognak
2021-ben a Város Mindenkié civil szervezet végigjárta Budapest közvécéit. 128-at találtak, amiből csak 91 működött, ezek közül pedig 23-at lehetett ingyen használni, a többiért jellemzően 180–250 forintot kellett fizetni. Az AVM akkor felhívta a figyelmet, hogy a 180–250 forintos közvécék a hajléktalanoknak és a szegényebb embereknek nem megfizethetők, ezért a hajléktalanok általában „az utcán kénytelenek elvégezni szükségüket, ám emiatt köztisztasági szabálysértés címén megbírságolják őket”. A szervezet akkor petíciót indított az ügyben, ebben arra kérték Karácsonyt, hogy 150 akadálymentesített, ingyenes vécét létesítsen Budapesten.
2022 decemberében, a Blahán lévő közvécé megnyitása idején leveleztem a fővárossal és megkérdeztem, mennyi közvécét nyitottak meg 2019 óta, és mennyit terveznek a ciklus hátralévő részében. Ez utóbbira akkor nem válaszoltak, de arról írtak, hogy a közvécéket kezelő FCSM irányítási joga 2021 előtt nem a fővárosnál volt, így nem volt közvetlen beleszólásuk a hálózat működtetésébe. Azt írták viszont, hogy „az FCSM visszavásárlása és az irányítási jog visszaszerzését követően szélesedtek a lehetőségeink, jelenleg áttekintjük, hogy a számos lezárt illemhely közül melyeket lehet újranyitni”.
Most, 2024 áprilisában megkérdeztem tőlük, hogy az FCSM visszavásárlása óta eltelt másfél évben hány korábban bezárt közvécét nyitottak ki, válaszuk szerint
sehányat.
Leírták viszont ugyanazt, mint másfél éve, hogy az FCSM visszavásárlásával „megtették a legfontosabb lépést” a hálózat fejlesztéséhez és a szolgáltatás színvonalának javításához.
A főváros hozzáállását az is jól mutatja, hogy honlapjukon üzemeltetnek egy térképet a nyilvános vécékről, de arról hiányzik egy csomó, amúgy működő nyilvános vécé, köztük még a saját cégük, az FCSM fenntartásában lévők is. Rajta vannak viszont a valóságban egyáltalán nem működő közvécék.
Megkérdeztem azt is, hogy van-e politikai szándék a kerületek és az FCSM párhuzamos hálózatának egységesítéséhez, amelyre azt írták: „A főváros az illemhelyek létesítésénél a forgalmasabb, frekventáltabb területekre próbál koncentrálni, a kisebb helyi igényeket a kerületi létesítésű és fenntartású illemhelyek fedik le azzal, hogy a létesítés előtt természetesen minden esetben történnek egyeztetések. Erre tekintettel itt inkább komplementer viszonyról beszélhetünk mint párhuzamosságokról, különös tekintettel az eltérő üzemeltetési feladatokra.”
A főváros ebben a ciklusban a példamutató közvécék program keretében alakított ki egy-egy modern közvécét a II. János Pál pápa téren és Zugló vasútállomásnál, az előbbi fenntartását rögtön átadták Józsefvárosnak, az utóbbi megnyitója várhatóan április végén lesz. Azt ígérik, hogy a közösségi költségvetés részeként továbbiakat fognak üzembe helyezni.
Megkérdeztem a fővárost, van-e konkrét ígéretük arra, hány közvécét fognak építeni, ha Karácsony Gergelyt még öt évre polgármesterré választják, de erre nem adtak választ. Szintén megkérdeztem, hogy van-e szándék vagy törekvés arra, hogy a közvécék ingyenesek legyenek, de erre a kérdésemre se válaszoltak.
Miért 250 forint?
A 250 forintos használati díj azért is érthetetlen, mert a közvécék üzemeltetése – a tömegközlekedéshez hasonlóan – így is, úgy is veszteséges. Csakhogy a tömegközlekedés esetében mind Tarlós, mind Karácsony azt képviselték, hogy annak működtetését – mivel közszolgáltatás – nem a használókkal kell kifizettetni, ennek megfelelően csökkentette Tarlós 2014-ben, Karácsony pedig idén is a Budapest-bérletek árát. A közvécéknél azonban valamiért nem jutottak még el oda, hogy olcsón kellene jó közszolgáltatást nyújtani, amit így használni fognak az emberek.
Ez pedig különösen azért érthetetlen, mert a közvécéket üzemeltető FCSM egy lazán nyereséges cég, ami 2020-ban 3,5, 2021-ben majdnem kettő-, 2022-ben pedig több mint egymilliárd forint profitot csinált. Vagyis a fővárosnak még csak a zsebébe sem kellene nyúlnia az olcsóbb és jobb közvécék miatt, elég lenne, ha erre fordítanák az FCSM más területeken megtermelt nyereségét.
Ez persze inkább egy jövőbeli lehetőség, mivel az FCSM-et 2022-ben úgy vette vissza a főváros, hogy a vételárat a cég saját felhalmozódott nyereségéből 2024-ben, tehát idén kell kifizetniük. Ha viszont ezzel megvannak, akkor a következő ciklusban – bárki lesz is Budapest főpolgármestere – tényleg lehetőség nyílik az FCSM nyereségéből újranyitni a korábban bezárt vécéket, és normális áron üzemeltetni a hálózatot.
A normális árazásra egyébként Budapesten belül is több jó példa van. A II. kerületi, alapítványi fenntartású Millenáris Széllkapuban például 100 forint egy használat, és kártyával is lehet fizetni. Józsefvárosban pedig a közvécék egy része ingyenes, egy másik részét pedig 10 forintba kerül használni, mégsem ment még tönkre a kerület.
Vagyis ha Karácsony Gergely közvécéfronton alakított négy és fél évét akarnánk értékelni, kb. közepes értékelést kapna. Nyitottak ugyan néhányat, de a közvécékáoszt nem sikerült felszámolniuk, a Fővárosi Csatornázási Művek vécéi pedig elfogadhatatlanul drágák.