Boldogság: ettől érezhetjük magunkat tényleg jobban

Vágólapra másolva!

Évek óta Finnország a világ legboldogabb országa. 2024 márciusában – immár hetedik éve – zsinórban lett a „boldogság bajnoka”. A rangsor egyetlen egyszerű, létrametaforát használó kérdésen alapul, amelyet a világ szinte minden országában feltesznek az embereknek. Egy új, kísérleti tanulmány azonban azt sugallja, hogy mindez leginkább a hatalommal és a gazdagsággal kapcsolatos képünkről szól.

Origo

Vágólapra másolva!

kapcsolat gazdagság Finnország boldogság

A boldogság mérőlétrája

A Gallup elemző szervezet 2005 óta azon dolgozik, hogy az egész bolygón mérje a boldogságot. A küldetésük különösen fontos, mivel egyre több kormányzat helyezi előtérbe a lakosság jólétét.

A boldogsággal kapcsolatos világranglista egy, de erőteljes kérdésen, az úgynevezett Cantril-létrán alapul:

Képzeljünk el egy létrát, amelynek lépcsőfokai nullától a tetején lévő tízig vannak számozva. A létra teteje a lehető legjobb életet jelenti az Ön számára, a létra alja pedig a lehető legrosszabbat. Ön szerint személy szerint a létra melyik fokán áll jelenleg?

Ehhez kapcsolódnak a további felvetések:

A kérdés olvasása közben mi jut eszedbe a létra tetejének metaforájáról, és mit jelent ez számodra?
Ez a szerelem, a pénz, a családod – vagy esetleg valami más?

Nemrégiben egy svéd, amerikai és brit kutatókból álló csoportot vizsgálta ezeket a kérdéseket egy 1600 brit felnőtt bevonásával készült tanulmányban, amelynek eredményei a Nature Scientific Reports című folyóiratban tették közzé. A kísérletet öt független csoporttal végezték.

A boldogság számos tényezőn alapulhat
Fotó: Pinterest

Az egyik csoportot megkérdeztük, hogy mit jelent számukra a létra teteje. Egy másik csoportnak pontosan ugyanazt a kérdést tettük fel, de ezúttal a létra metaforát, beleértve a létra képét is, eltávolítottuk, és a „létra” kifejezést a „skálával” helyettesítettük. Azt találtuk, hogy a létra metafora hatására az emberek inkább a hatalomra és a gazdagságra, és kevésbé a családra, a barátokra és a mentális egészségre gondoltak. Amikor a létra-metaforát eltávolítottuk, az emberek még mindig a pénzre gondoltak, de inkább a „pénzügyi biztonság”, mint a „gazdagság”, „gazdag” vagy „felső osztály” kifejezésekre

– mondta August Nilsson, a Lundi Egyetem szervezetpszichológiai doktorjelöltje a ZME Science online tudományos portálnak.

Így gondolunk a hatalomra és a gazdagságra

Egy harmadik csoportban az emberek egy olyan kérdést értelmeztek, ahol a létra metaforát, valamint a kérdésben szereplő felső és alsó leírást eltávolították. Egy negyedik és egy ötödik független csoportban a fenti változtatásokon kívül a „lehető legjobb élet” kifejezést a „lehető legboldogabb élet”, illetve a „legharmonikusabb élet” kifejezéssel helyettesítették.

A boldogság és a harmónia csoportban – a többi csoporthoz képest – az emberek kevesebbet gondoltak a hatalomra és a gazdagságra, és többet a jólét tágabb formáira, például a kapcsolatokra, a munka és a magánélet egyensúlyára és a mentális egészségre.

Évek óta Finnország a világ legboldogabb országa: 2024 márciusában – immár hetedik éve – zsinórban lett a „boldogság bajnoka”
Fotó: VisitFinland

A kutatók azt is megkérdezték az emberektől, hogy hol szeretnének elhelyezkedni a különböző kérdések skáláján. Azt feltételezték, hogy az emberek a lehető legjobb életet szeretnék. Az eredmények azt mutatták, hogy a résztvevők több mint fele az egyik csoportban sem akarta a tízest, a lehető legjobb életet. A jellemző a kilences volt. Kivéve a létra-analógiát használó csoportot, ahol jellemzően a nyolcasra vágytak.

Úgy tűnik, a létra-metafora hatására az emberek inkább a hatalomra és a gazdagságra gondoltak a kapcsolatok, a mentális egészség és a munka-magánélet egyensúlyának rovására, és emiatt értek el alacsonyabb pontszámot.

Milyen típusú boldogságot akarunk mérni

És mit mond ez a boldogsági ranglistáról, ahol Finnország gyakran bajnok? Nos, fennáll a veszélye annak, hogy a rangsor a boldogság egy szűk, vagyon- és hatalomorientált formáján alapul, nem pedig egy tágabb meghatározáson. Ez nem azt jelenti, hogy a finnek boldogtalanok, de a boldogságnak az a típusa, amelyben kiemelkednek, lehet, hogy hatalom- és gazdagságközpontú.

Tanulmányunk eredményei felvetik a kérdést, hogy milyen típusú boldogságot akarunk mérni. Egy ember boldogságról alkotott elképzelését nem határozhatja meg egy tudós, ezért meg kell kérdeznünk az embereket a boldogságról alkotott elképzelésükről. Úgy tűnik, hogy amikor az meghatározzuk a boldogság fogalmát, csak kis mértékben említjük a vagyont és a státuszt. Közismert, hogy a pénz összefügg a jóléttel, de utóbbi hatása gyengébb, mint sok más boldogságtényezőé, ahol a jó minőségű társas kapcsolatoknak van a legerősebb hatása

– emelte ki August Nilsson.

A rangsor egyetlen egyszerű, létra-metaforát használó kérdésen alapul, amelyet a világ szinte minden országában feltesznek az embereknek
Fotó: Pinterest

Az Oxfordi Egyetem legújabb kutatása szerint a boldogság termelékenyebbé teszi az embereket, és a munkahelyi boldogság legfontosabb tényezője az összetartozás.

A fizetésről viszont úgy gondolják, hogy a munkahelyi boldogság legfontosabb tényezője, viszont kiderült, hogy sokkal gyengébb tényezője a munkahelyi boldogságnak, mint az összetartozás.

Ez összhangban van a boldogságtudomány általános üzenetével, miszerint a kapcsolatok a boldogság legfontosabb tényezői.