A magyar kisvárosok helyzetét mutatja, hogy hogyan változnak helyben az önkormányzati választás szabályai

Kis-Magyarország

Az előző, 2019-es önkormányzati választáshoz képest hét, egyébként perifériás elhelyezkedésű magyar város lakossága csökkent 10 ezer fő alá, ami a választási rendszerre is kihat. Négy, a központi régiókban lévő városban éppen fordított a helyzet. 

A legutóbbi, 2022-es népszámlálás alkalmával a megyék között a legrosszabb eredményt Békés érte el, ahol az 1949 óta fokozatosan csökkenő népesség mellett is a legnagyobb népességfogyást mérték a 2011-es cenzushoz képest az országos összevetésben. A sok gonddal és az elmaradottsággal küzdő térség lélekszáma az alacsony bázisszám ellenére ebben a 11 esztendőben közel 13 százalékkal csökkent, ami azt jelenti, hogy az éves lakosságszám-csökkenés meghaladta az 1 százalékot.

Ma közel 100 ezerrel laknak kevesebben a Viharsarokban, mint a rendszerváltás évében,

s ez közel annyi, mint három legnépesebb városa – Békéscsaba, Gyula és Orosháza – együttes lakossága. A 2019-es legutóbbi önkormányzati választás óta hét magyar város népessége csökkent 10 ezer fő alá, ezek után aligha meglepő, hogy ezek közül kettő, Mezőberény és Sarkad, Békésben van.

Mellettük Celldömölk (Vas megye), Csorna és Kapuvár (Győr-Moson-Sopron megye), Nagyatád (Somogy megye) és Szigetvár (Baranya) található ebben a sorban. A június 9-i helyhatósági választáson ez két változást jelent a választóknak éppúgy, mint közjogi értelemben. Egyrészt a képviselő-testületek tagjainak száma ezekben a városokban az eddigi 11-ről 8-ra csökken, másrészt a testületekbe nem egyéni önkormányzati választókerületekből és az ezt kiegészítő kompenzációs listáról kerülnek majd be a jelöltek, hanem az ún. „kislistáról.”

Ez azt jelenti, hogy az egész település egy választókerületet alkot, és ott úgynevezett egyéni listán osztják ki a mandátumokat. A választópolgárnak annyi szavazata lesz, ahány tagú a képviselő-testület. Ilyenkor a képviselőjelöltek közül az a nyolc képviselő kerül be a képviselő-testületbe, aki a nyolc legtöbb szavazatot kapja.

A Békés megyei kisvárosok mellett a periférián lévő Nagyatád és Szigetvár helyzete és ebből adódó népességcsökkenése aligha szorul különösebb magyarázatra. Kicsit más a helyzet a két Győr-Moson-Sopron megyei várossal, Csornával és Kapuvárral, valamint a Vasban található Celldömölkkel. Bár az országos átlagnál fejlettebb megyékről van szó, különösen Győr-Moson-Sopron esetében, mégis Kapuvár és Csorna, valamint kistérségük a messze fejlettebb Sopron, Mosonmagyaróvár és Győr közé ékelődik be. Viszonylag kis területi egységen belül is nagy különbségek figyelhetők meg, ahonnan a nagyobb és fejlettebb területek szívóhatása különösképpen érvényesül – ahogy igaz ez a vasi Celldömölkre is, amelyről sok minden elmondható, de az nem, hogy a megyén belül központi helyen lenne és hogy térségi húzóerőt jelentene.

Az öt évvel ezelőtti helyhatósági voksoláshoz képest négy olyan település van az országban, ahol időközben a népesség meghaladta a 10 ezret. Balatonalmádiról, Csömörről, Ócsáról és Tárnokról van szó. Aligha véletlen, hogy a négy közül három Pest megyében található, éppen ott, ahol a 2022-es népszámlálása adatai szerint a legnagyobb mértékben nőtt a népesség.

Magyarországon belül erőteljesen érvényesül, hogy a lakosság egyre jelentősebb része a fővárosban, valamint annak szűkebb és tágabb agglomerációjában sűrűsödik. Ez ma nagyjából 3,5 millió ember jelent, ami a teljes népességnek (9,6 millió) majdnem a 40 százaléka.

Balatonalmádinak kiválóak az adottságai: a fejlett Veszprém megyéhez tartozik, közel a megyeszékhelyhez, és sokat számít, hogy a magyar tenger partján lévő, különösen jó fekvésű városról van szó ahol a szolgáltatások egyre magasabb színvonalúak. Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy a belső migráció révén a tehetős nyugdíjasok közül egyre többen költöznek a Balatonhoz, ennek egyik nyertese, ahogy a számok is mutatják, éppen Balatonalmádi.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy Budapest I., V., XI., XIV. és XV. kerületében, valamint Egerben, Győrben, Kazincbarcikán, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Szombathelyen marad a vegyes választási rendszer, de – a lakosok számának csökkenése miatt – kevesebb lesz az önkormányzati választókerület.

A tízezernél több lakosú településen és fővárosi kerületekben a képviselők vegyes választási rendszerben (egyéni választókerületben és kompenzációs listán) jutnak mandátumhoz: 25 ezer lakosig 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listás mandátum, 50 ezer lakosig 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs, 75 ezer lakosig 12  egyéni és 5 kompenzációs, 100 ezer lakosig 14 egyéni és 6 kompenzációs listás mandátum jár. Minden további 10 ezer lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben szerezhető mandátumok száma, és minden további 25 ezer lakos után eggyel a kompenzációs listán választott képviselők száma.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk