Sok nehézség dacára végre kész Ják középkori csodája: azt ígérik, az elmaradt munkákat is befejezik

HelloVidék   
  Megosztom
Sok nehézség dacára végre kész Ják középkori csodája: azt ígérik, az elmaradt munkákat is befejezik

Beszélgetésünk apropója, hogy kétmilliárd forintos költségvetési támogatásból az elmúlt években tetőtől talpig megújult az ország egyik legjelentősebb román kori műemléke, a jáki Szent György templom. Hivatalos átadója április 21-én lesz, amikor is a templomalapító Jáki Nagy Mártont is újratemetik. Addig is Sarkadi Márton okleveles építészmérnököt, a projekt szakmai koordinátorát kérdeztük a felújítás részleteiről. A Covid, és az építőanyagok árának jelentős emelkedése miatt azonban jelentősen csúsztak a felújítási munkálatok, a beígért látógatóközpont építése is várat magára. De aki mostanában kilátogat Jákra, már egy tetőtől talpig megújult templomban és kertben gyönyörködhet. Ráadásul a nyugati kapu eredeti szobrai is – részben legalábbis - visszakerülhetnek végre Jákra!

A jáki templomról sokan tudják, hogy a román stílusú építészet kiemelkedő alkotása, amely nem csak Vas megye, hanem az egész ország egyik legfontosabb épített öröksége. Stílusjegyei alapján építésének döntő periódusa az 1220-30 körüli évekre tehető, 1256-ban szentelték fel, Szent György tiszteletére. A templom építtetője Jáki Nagy Márton volt, aki hatalmas birtokkal rendelkezett ezen vidéken. Az egykori bencés monostor templomát az alapítás óta eltelt mintegy 900 esztendőben sok megpróbáltatás érte. 1532-ben megrongálták a törökök, lefejezték a szobrok nagy részét. Csak az a néhány maradt meg, amit nem értek el. Pár évtized múlva szombathelyi polgárok gyújtották fel. A sokszáz év alatt többször villámcsapás is érte, és jó néhányszor lángokban állt. A műemlékek iránti érdeklődés kezdetén hamar ráirányult a figyelem. 1894 és 1904 között Schulek Frigyes tervei alapján restaurálták, illetve átépítették.

Ha össze akarjuk foglalni a jáki Szent György-templom és a hozzá tartozó épületegyüttes legújabb helyreállításának a történetét, akkor az 1980-as évekig kell visszamennünk – közölte beszélgetésünk elején Sarkadi Márton okleveles építészmérnök, a projekt szakmai koordinátora.

Az 1980-as években figyeltek fel arra a műemlékvédelemben dolgozó szakemberek, hogy a nyugati kapu szobrai nagyon rossz állapotban vannak. Ez az aggodalom váltotta ki a nyugati kapu vizsgálatát, kutatását, amelynek eredményeként végül 1993-96 között másolatok készültek a szobrokról. Hamar világossá vált, hogy nem csupán a kapu, hanem a teljes épület újabb restaurálása is sürgető. Annak ellenére, hogy nagyon alapos előkészítés folyt, és megindultak a tudományos kutatások (a templomról fellelhető archív dokumentumok összegyűjtése, a templomhoz tartozó kőtár katalogizálása, az épület felmérése stb.), elvégeztek egy rakás olyan tennivalót, ami megalapoz egy jó minőségű, gondosan kivitelezett restaurálási munkát, sajnos részben a rendszerváltás meglehetősen hektikus viszonyai, és részben a pénzhiány miatt csak nagyon lassan tudtak haladni a helyreállítási munkák.

2010 körül kapott egy nagyobb támogatást a templom helyreállítása, ebből készült el több homlokzatfelület restaurálása és a tetőzet felújítása. Ezt követően ismét egy hosszabb szünet következett, amíg 2017-ben egy kormányhatározat valamivel több, mint 2 milliárd forintot juttatott a Szombathelyi Egyházmegye számára arra a célra, hogy befejeződjön a templom restaurálása, a Szent Jakab-kápolna helyreállítása és megújuljon a templom környezete. Továbbá, hogy új lendületet kapjon a templomhoz kapcsolódó kiállítás megvalósítása, ami arra hivatott, hogy megőrizze a templom feltárása, régészeti kutatása során előkerült maradványokat, leleteket, faragványokat. A mostani munkálatok még 2018-ban kutatással, majd a tervezéssel indultak.

Ahogy Sarkadi Márton közölte, külön ki kell emelni a déli és a nyugati kapu, valamint az épület teljes belső restaurálását, azaz a falfelületek, faragványok, festések tisztítását, konzerválását, kiegészítését és esztétikai helyreállítását. A templombelsőben lezajlott a régészeti feltárás, ennek eredményeként előkerült egy korábbi, vélhetőleg a XI. században felépült kisméretű templom alapja, és nagyon sok tekintetben tisztázódott a XIII. századi, ma ismert templom építése:

Ez a feltárás, amit dr. Pap Ildikó Katalin vezetett, sok egyéb eredménnyel is járt, többek között előkerült a templomot építő nemzetségfő, Jáki Nagy Márton sírja, valamint sok egyéb régészeti lelet, ami rendkívüli jelentőséggel bír. Ilyen például egy késő gótikus miseruha, ami feltehetően Itáliában szőtt selyembrokátból készült. A régészeti feltárásnak és a templomban elvégzett falkutatásnak köszönhetően a XIII. századi templom építéstörténete is sokkal világosabban áll most előttünk.

Nagyon fontos lépés volt a templom felbecsülhetetlen értékű, XIII. század derekáról származó freskóegyüttesének restaurálása is. Ezeket a falképeket a XIX-XX. század fordulóján találták meg a templom restaurálásakor, azonban ekkor nem került sor a felújításukra. Ezt nyugodt szívvel nevezhetjük szerencsének is, hogy csak 1937-ben restaurálták először őket, ugyanis akkor már meglehetősen modern szemlélettel, alapvetően a mai elveknek is megfelelő módon került erre sor. A most elvégzett restaurálási munkáknak —, a vezető restaurátorokat: dr. Heitler Andrást, dr.Bóna Istvánt és Dalos Viktóriát kiemelném —, az volt az alapvető célkitűzésük, hogy az eredeti maradványokat őrizzék meg, ezzel a hiteles, eredeti maradványokat mutassák be, és nem az, hogy újrafessék a képeket, díszítményeket. Ez a templombelső tekintetében így is látványos és jelentős változást hozott, ugyanis a falfelületek az elmúlt évtizedekben, a Schulek Frigyes által vezetett századfordulós restaurálás óta elképesztő mértékben elkoszolódtak, ezért maga a tisztítás is egy teljesen más templombelsőt idéz elénk. Ezt nagyon jól kiemeli a díszvilágítás, ami modern, nagyon jó minőségű rendszer. Alkalmas arra is, hogy a liturgikus célokat jól szolgálja, azaz a különböző vallási események során az alkalomnak megfelelő világítást nyújtson, illetve a templom bemutatása során a turisták számára is differenciált, érdekes világítási élményt adjon.

Az eredeti jáki szobrok 25 éve nem láthatóak

A nyugati kapu oromzatát díszítő emblematikus jelentőségű jáki szobrok már 30-40 évvel ezelőtt is nagyon rossz állapotban voltak, ezért annak idején, ahogy említettük, az a döntés született, hogy emeljék le a homlokzatról, és egy konzerválást követően múzeumi környezetben helyezzék el őket. Jákon a nyugati kapura az eredetiek hű másolatai kerültek. Az eredeti szobrok 1996-ban Budapesten, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal székházában lettek kiállítva, majd Szombathelyre, a Savaria Múzeumba kerültek. Azonban mivel a múzeumnak nagyon szűkösek az időszaki kiállításra rendelkezésre álló terei, idővel kénytelenek voltak a szobrokat elfedni. 25 évig egyáltalán nem voltak láthatóak. A templom legújabb-kori felújításakor azt ígérték, visszakerülhetnek végre Jákra. Hol vannak most, mi lesz velük? Erre is kíváncsiak voltunk:

Már a 90-es évek elején is készültek tervek arra, hogy Jákon felépüljön egy olyan kiállítótér, ahol elhelyezhetők az eredeti szobrok, valamint az a gipszmásolat a nyugati kapuról, ami 1902-ben készült, a Schulek Frigyes által vezetett felújítási munkák előtt. Ez egy nagyon fontos emlék, ugyanis a kapunak lényegében még a középkori állapotát mutatja, nagyon kevés XVII. századi átalakítással. Ez a gipszmásolat a 80-as évek végéig a Szépművészeti Múzeum udvarán volt, de sajnos akkor szétbontották, a múzeum udvarának beépítése miatt. A bontás következtében a másolat erősen megsérült. Azonban ennek ellenére is rendkívül fontos dokumentuma a templom történetének, ezért restaurálása és felállítása nagyon fontos. Az a régi, már a 80-as évek végén megfogalmazódott célkitűzés teljesülhetne be most, ha megvalósulna ez a kiállítótér. Az elmúlt években lefolytattunk egy tervpályázatot, elkészültek a kiállítótér és látogatóközpont tervei. A templom és a templomkert restaurálását befejezve az új cél ennek a megépítése. Ezért kerülnek most át a szobrok a múzeumból részben az egyházmegye raktárába, illetve néhány szobor Jákra, ahol egyelőre egy ideiglenes kiállítást tudunk létrehozni abban a turisztikai pavilonban, ami még a 60-as években épült, majd a 90-es években átépült. Még néhány hetet igénybe vesz, hogy kialakítsuk ezt a kiállítást.

Fotó: Savaria Múzeum
Fotó: Savaria Múzeum

Nem mondtak le a jáki látogatóközpont tervéről sem

Összességében, ami a templom telkén van, mostanra elkészült. Ami a kerítésen kívül esik – a parkoló, a sétányok, utak, az apáti gazdasághoz tartozó egykori gazdasági épületek, az apáti ház és az új kiállítótér – annak a kialakítása még hátra van.

Ahogy Sarkadi Márton elmondta a HelloVidéknek, a látogatóközpont építéséről sem mondott le az egyházmegye:

Árbecslések vannak, ez bizony milliárdos tétel lesz. A régészeti feltárás során előkerült leletek, kőfaragványok is ide kerülhetnének. A XIX-XX. század fordulóján rengeteg faragvány került ki az épületből. Szerencsére ezek nem kallódtak el, sikerült megőrizni őket, azonban egy rövid időszakot leszámítva, amikor a 60-as, 70-es években Szombathelyen kiállították őket, végig raktárban voltak. Ezek a faragványok nagyon fontos tanúi a templom történetének, ezért roppant kívánatos volna a bemutatásuk.

A Covid- és a gazdasági válság, az építőanyagok árának jelentős emelkedése miatt is jelentősen csúsztak a felújítási munkálatok, ahogy Sarkadi Márton fogalmazott:

Az elmúlt évek elég hektikusak voltak. A coviddal kezdődtek a megpróbáltatások, aztán elszabadultak az építőipari költségek, az anyagárak és a munkadíjak. Ennek ellenére az, hogy 2 milliárd forintból az elmúlt 5 évben a kápolna teljes építészeti felújítása, illetve a templom feltárása és a restaurálás jelentős része, a teljes templomdomb megújítása elkészülhetett, azt gondolom, példaértékű lehet, nincs miért szégyenkeznünk.

Mostantól a nyitva tartás is kiszámíthatóbb lesz

Az elmúlt éveket leginkább a helyi turizmus sínylette meg, ugyanis a jáki templom hosszú idő óta elég hektikusan látogatható. Ahogy Sarkadi Márton közölte, (ahogyan már a tavalyi évben is) a jáki templom az április 21-ei újraszentelés és átadás után – belépőjegy ellenében – ismét látogatható lesz:

A Google segítségével lehet tájékozódni a nyitvatartásról. Tavasztól őszig már teljes nyitvatartással működik a templom.

Jó hír még, nemcsak a templomba járó jákiaknak, de a turistáknak is, hogy az illemhely-kérdés is megoldódni látszik:

Azon a részen lesz elhelyezve a mosdócsoport, ahol most a kőtár van. Jelenleg a Katolikus Közösségi Ház blokkját használhatják a látogatók.

– közölte a szakember.

Mi lesz Jáki Nagy Márton újratemetésével?

Sarkadi Márton még elmondta, ahogy a korábbi régészeti feltárás során előkerült többi emberi maradványt is a templomban helyezték el, így most Jáki Nagy Mártonnak, illetve a környezetében előkerült, feltehetően szintén a Ják nemzetséghez tartozó személyek csontjait is ide temetik. Az eseményre április 21-én, vasárnap kerül sor, ekkor fogják elhelyezni annak a kriptának az előterében, ami a templom szentélye alatt létesült a XVIII. században:

Ez teljesen adekvát hely abból a szempontból, hogy általában egy templomalapítót a szentély előtt, a hajóban, a szentélyhez legközelebb eső részen szoktak eltemetni. A Ják nemzetség esetében azért nem így történt, mert a család temetkezőhelye már korábban, az első, kis méretű templomhoz kapcsolódóan azon a területen volt, amit a XIII. századi templom déli régi toronyalja foglal el. Úgy tűnik, hogy a XIII. századi templom megépítését követően is megtartották ezt a temetkezőhelyet. A templom nyugati része teljes egészében a nemzetség kívánságára és igényei szerint épült fel. A déli toronyalj volt a sírkápolnájuk, feltehetően a déli torony első emelete a kincsestáruk. A karzat nyugati falába mélyített ülőfülkék tanúsága szerint ez a család reprezentatív helye lehetett a szentmiséken és más alkalmakkor. Az egész nyugati rész a tornyokkal, a hatalmas, reprezentatív kapuzattal és ezekkel a terekkel nem a bencés kolostor számára szükséges, hanem azt a törekvést mutatja, hogy a Ják nemzetség milyen igénnyel hozta létre ezt az épületet, és egy kicsit arra is rávilágít, hogy milyen célból. A család gazdagságát, hatalmát, ügyességét és erejét volt hivatott bemutatni a templom.

Jáki Nagy Márton újratemetésre, egyúttal a templom újraszentelésére április 21-én, vasárnap kerül sor. 10 órakor áldja majd meg a több éves felújításon átesett Szent György templomot dr. Székely János megyéspüspök. Ebből az alkalomból Jákra látogat és köszöntőt mond dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök is.

Fotók: Pais-H Szilvia

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

fellújítás

jáki templom

gótika

román kor

műemlék

műemlékhelyre