(Virovácz Péter vezető elemző, Szőnyi Dávid elemző gyakornok az ING Banknál. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A 2023-as recesszió után az idei év a növekedés éve lehet, melyhez a fogyasztás bővülésétől várjuk az érdemi hozzájárulást. A reálbérek alakulásában már tavaly szeptemberben elérkezett a fordulat, és azóta mindenki azt találgatja, hogy vajon mikor tükröződik vissza a markáns pozitív reálbér-növekedés a kiskereskedelmi adatokban.

Bár hónapokkal ezelőtt megjegyeztük, hogy a fogyasztás helyreállása lassú és graduális folyamat lesz, mégis a kiskereskedelem gyenge évkezdése némi meglepetést okozott. Emögött most három fő okot emelnénk ki, amelyek hozzájárulhattak a kiábrándító teljesítményhez.

Először is a jelenlegi folyamatok arra utalhatnak, hogy a kiskereskedelmen belül az élelmiszerforgalomban egy minőségi javulást látunk a mennyiségi bővülés helyett. Ezt azért fontos kiemelni, mert a magyar kiskereskedelmi adat fő mutatóként a volumenváltozást veszi figyelembe, szemben például az amerikai adattal, amely az értékváltozást emeli ki. Ebből kifolyólag, ha például korábban vásároltunk tíz zsemlét a legolcsóbb fajtából, és most csak nyolc, de drágább, (remélhetőleg) jobb minőségű zsemlét vásárolunk, akkor végeredményben csökken az élelmiszerforgalom. Ez nem meglepő, hiszen a volumen valóban csökkent, annak ellenére, hogy ugyanakkora vagy akár nagyobb értékben vásároltunk.

Ezt a hatást figyelembe véve nézzük meg a februári, szezonálisan és naptárhatástól tisztított adatokat. Amíg az élelmiszerüzletek forgalma volumenben csak 0,7 százalékkal bővült az előző hónaphoz képest, addig az értékváltozás 2,5 százalékos volt. Rögtön felmerül a kérdés, hogy vajon az infláció mennyit dobhatott az értékváltozáson, és kiderül, hogy a februári havi átárazási ütem ennél a komponensnél csupán 0,4 százalékra tehető.

Összességében tehát úgy tűnik, hogy

a gyenge élelmiszerforgalmi adatok mögött már megjelenik a minőségi javulás, amely a helyreállás első fázisa.

Ezt követheti a második fázisban a mennyiségi javulás, amely már a volumenadatokon át a fogyasztás bővülését is segítheti. Arra azonban, hogy ennek érdemi hatását lássuk, vélhetően az év második feléig várni kell.

A fogyasztás bővülésének elengedhetetlen feltétele a fogyasztói bizalom javulása is. Ebben a tekintetben, habár volt előrelépés a 2022 végén látott mélyponthoz képest, mégis a mutató jelenleg valamivel elmarad a historikus átlagtól. Tehát összességében: bár javul a kép, de az óvatossági motívum nem oldódott eleget ahhoz, hogy a háztartások fogyasztása számottevően beinduljon. Fontos kiemelni, hogy a felmérések részletei alapján

romló tendenciát láthatunk a háztartások anyagi helyzetének előretekintő megítélésében,

amely szintén fékezheti az azonnali fogyasztásbővülést, hiszen ez az óvatossági megtakarításokat ösztönzi.

Az év elején a lakossági állampapírok jelentős mértékű kamatfizetésétől is remélhettük, hogy valamelyest lecsapódhat a kiskereskedelemben. Ugyanakkor ezt a hipotézist több okból is cáfolták az adatok.
Egyrészt, az állampapírok túlnyomó többsége annak a tehetősebb rétegnek a kezében van, amelynek fogyasztási határhajlandósága markánsan kisebb az alacsonyabb keresetűekénél. Így tehát

a kuponfizetések nagy részét nem a reálgazdaságban költötték el,

hanem befektetési termékekben jelentek meg, főként befektetési alapokban, részvényekben és állampapírokban.

Ugyanakkor az eddigi adatok alapján idénn a bankbetétek állománya 295 milliárd forinttal emelkedett, melyhez vélhetően a kamatfizetések is hozzájárulhattak. Akár az is lehet, hogy a háztartások egy része nem költi el azonnal a beérkező kamatokat, hanem nagyobb értékű vásárlásokra tesz félre. Ha ez igaz, akkor ez még mindig a fogyasztás helyreállásának első fázisát, az értéknövekedést segítheti a volumenjavulás helyett, és utóbbi csak a vártnál akár nagyobb időbeli csúszással kezdődhet meg.

A gyenge évkezdés mögött harmadik tényezőként a romló munkaerőpiacot emelhetnénk ki. Az elmúlt hónapok adatai rávilágítottak arra, hogy Magyarországon folyamatosan csökken a foglalkoztatottság, és a felmérések alapján a várakozások sem túl rózsásak. Mindez rányomhatja a bélyegét a háztartások percepciójára, amely bizalomvesztést okozhat, és így az óvatossági motívum lassabb oldódását eredményezheti.

Ami pedig a bérdinamikát illeti, az év eleji jelentős béremelés kissé félrevezető lehet. Míg ugyanis a Randstad 2024-es bérvárakozásokra utaló felmérése alapján a munkavállalók 91 százaléka minimum 11 százalékos bérnövekedésben reménykedik, addig a munkáltatók 63 százaléka maximum 11 százalékos bérfejlesztést hajtana végre. Amennyiben a munkáltatók irányába leng az inga, úgy az alacsonyabb bérfejlesztés is negatívan hathat a háztartások fogyasztói bizalmának helyreállására, és természetesen a rendelkezésre álló reáljövedelmek bővülésére is.

Összességében tehát úgy tűnik, hogy idén

a gyenge külső kereslet mellett a gazdaság belső motorjai csak lassan indulhatnak be.

Azonban az óvatossági motívum fokozatos oldódásával az év második felében már kedvezőbb képet láthatunk a fogyasztási volumen dinamikájában.

Vélhetően a beérkező adatok fényében a kormányzat is realizálta, hogy mind a kiskereskedelem, mind az ipar a vártnál gyengébben kezdte az évet, így lefelé módosították korábbi előrejelzésüket, immáron csupán 2,5 százalékos GDP-bővülést prognosztizálva. Ez pedig egyre közelebb áll az ING Bank február óta érvényben lévő előrejelzéséhez, amely 2024 egészére 2,1 százalékos növekedést vetít előre.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet bizalom élelmiszer fogyasztás gdp kiskereskedelem mennyiség minpség statisztika Olvasson tovább a kategóriában