Különleges, ősi bronztáblát találtak a régészek egy településen Kis-Ázsiában, kiderült egy érdekes dolog az ókori-görögökkel kapcsolatban

Anisa egy ókori kappadókiai város volt, amely Cézáreától 19 km-re északkeletre, Kültepe-Karahöyük helyén feküdt. Az i. e. 19. századból származó asszír szövegek említik Kaniş (vagy Kaneş) hettita várost, ahonnan valószínűleg az Anisa szó is származik.

Kültepe (hamu-domb) egy régészeti lelőhely Kayseri tartományban, Törökországban, amely az i. e. 3. évezred elejétől, a korai bronzkortó kezdve folyamatosan lakott. Kültepe legközelebbi modern városa Kayseri, mintegy 20 km-re délnyugatra. A Kültepében talált mintegy 10 000 agyag ékírásos tábla - amelyet "kappadókiai tábláknak" neveznek - tette híressé a helyet.

Borssal és mézzel kenték be a péniszüket, hogy minél tovább bírják az ókori férfiak az együttléteket

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Egy Kr. e. harmadik századból származó városi pénzérme a legrégebbi ismert bizonyíték a görög Anisa névre. Bár egyetlen ókori író sem említi Anisa nevét, egy Kültepe-Karahöyükben felfedezett, domborműdísszel körülvett bronztáblára vésett feliratból (ενΑνίσoις) ismeretes. Ez Anisa városának tiszteletbeli rendelete, amelyet a Kr. e. 2. század végére vagy az 1. század elejére datálnak.

A Kültepe ásatás vezetője, Prof. Dr. Fikri Kulakoğlu; elmondta, hogy ez a fontos lelet most a Berlini Múzeumban található. Fikri Kulakoğlu professzor hozzátette, hogy a táblára egy tanácsi határozatot írtak, és úgy döntöttek, hogy ezt a szöveget a város egyik templomában függesztik ki.

2200 éve nem merik kinyitni a rejtélyes sírt, még a régészek is rettegnek a következményektől

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Prof. Dr. Fikri Kulakoğlu, a Kültepe ásatás vezetője elmondta, hogy ez a fontos lelet most a berlini múzeumban van. Fikri Kulakoğlu professzor hozzátette, hogy a táblára egy tanácsi határozatot írtak, és úgy döntöttek, hogy ezt a szöveget a város egyik templomában függesztik ki.

Prof. Dr. Kulakoğlu; "Kültepe nem csak a tábláiról ismert hely. A Kültepében végzett ásatások során egy legalább 6 ezer évvel ezelőtti településsorozatot azonosítottak, és az ásatások a korábbi időszakok felé folytatódnak".

"A legérdekesebb az, hogy nagyon érdekes adatok vannak, amelyek az úgynevezett 'hellenisztikus időszakhoz', vagyis a 300-as évek utáni időszakhoz tartoznak. Az ásatásokból és a kutatásokból tudjuk, hogy Kültepében sűrű hellenisztikus kori település van.

Felnyitottak egy lezárt ókori sírt Görögországban, amiben megdöbbentő maradványokat találtak: legendás uralkodó családjához tartozott

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Ehhez kapcsolódó struktúrákat is azonosítottak. Különböző szobrászati leletek és gyönyörű, ehhez az időszakhoz tartozó kerámiák kerültek elő egy olyan épületben, amelynek egy szakrális épületnek kellett volna lennie".

A professzor elmondta, hogy a táblát egy antikvárius csempészte Berlinbe az 1880-as években.Ez a bronztábla, amelyet mi Anisa-táblának nevezünk, ma a berlini múzeumban található. Körülbelül a Kr. e. 160-150-es évekből származik" - mondta.

Prof. Dr. Kulakoğlu tájékoztatást adott a tábla jellemzőiről:

"A táblára egy tanácsi határozatot írtak. Úgy döntöttek, hogy ezt a szöveget itt egy templomban függesztik ki. Ezt a döntést egy Kayseriben működő városi tanács hozta meg. E szöveg alapján érthető, hogy Kanişban volt egy város, Kültepe, amelynek a neve akkoriban Anisa volt. Ebben a rendeletben egy magas rangú adminisztrátor javára született döntés".

3000 éve elveszett várost fedeztek fel a dzsungel mélyén, ilyet még sose láttak a régészek

Olvass tovább...

Olvass tovább...

"Ebben az értelemben érthető, hogy Kültepe még mindig város státusszal rendelkezett, különösen a későbbi időszakokban. Úgy tűnik, hogy a görög volt a város nyelve abban az időben. Másrészt a táblán említett nevekből érthető, hogy perzsa kultúra is volt itt Különösen, ha megnézzük az itt élő emberek apai neveit, megérthetjük, hogy egy valóban multikulturális társadalom élt ebben az időszakban. Különösen, ha megnézzük az itt élő emberek apai neveit, megérthetjük, hogy egy valóban multikulturális társadalom élt ebben az időszakban"

- mondta.

Hangsúlyozva, hogy nagyon fontos, hogy a tábla egy mintáját Kayseriben kiállítsák, Prof. Dr. Fikri Kulakoğlu, a Kültepe ásatás vezetője azt mondta;

"Úgy gondolom, hogy mind Kayseri, mind Kültepe számára fontos lenne, hogy találkozzanak berlini barátaikkal, és legalább egy mintát vegyenek róla, és állítsák ki a Kültepében vagy annak közelében létrehozandó múzeumban".

Az Anisa-tábla és az Anisa-érmék a Kültepe hellenisztikus korszakáról szóló legfontosabb adatok közé tartoznak. Az Anisa-táblán található, Kr. e. 160-150 között keltezett rendelet nagyon fontos, mivel mind Kültepe, mind Kappadókia régiójának jogi gyakorlatáról és társadalmi életéről tájékoztatást nyújt.

A görög nyelven írt rendelet tárgya Apolloniosznak, Abbasz fiának, Anisa városának adminisztrátorának a "jótevő" címmel való kitüntetése a városi tanács és az anisai népgyűlés által.

Az anisai bronztáblán a tisztviselők, valamint különböző intézmények nevei szerepeltek. A tábla, amelyet állítólag a város Astarte-templomában őriztek, megemlékezett Ariarathes kappadókiai király azon aktusáról is, amellyel Anisa polgárainak új alkotmányt adott.

Az említett rendeletet a város legtiszteletreméltóbb szentélyében ajánlották fel, amelyet Astarte istennőnek szenteltek. Az asszír istennőt, Ishtart, akit a "kappadókiai táblák" gyakran említenek, Astartéval azonosítják. Bár Astarte-t Kis-Ázsiában nem gyakran imádták, a hettita államban volt a legelterjedtebb a kultusz.

^{Forrás: Arkeonews}